Iskola

A kolozsvári I. Ferdinánd Tudományegyetemen történelem–magyar szakos tanári okl. (1940), bölcsészdoktori okl. szerzett (1942).

Életút

A kolozsvári tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi Intézet tanársegéde (1940–1944), a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Könyvtára és Levéltára ig.-ja (1944–1947), a csernátfalusi iskola tanára és ig.-ja (1947–1948), a sepsiszentgyörgyi textilipari szakiskola tanára (1948–1950), uo. az 1. sz. Líceum mellett működő esti munkáslíceum ig.-ja (1950–1953). A sepsiszentgyörgyi Állami Levéltár ig.-ja (1953–1974). Nyelvészként elsősorban romániai magyar helynevek kutatásával és nyelvművelési kérdésekkel fogl. Réty, a Gyergyói-medence és a Nyikó-mente helységnévanyaga kéziratos hagyatékában maradt. Levéltári munkája során megtalálta Kemény Zsigmond naplóját (közzétette Benkő Samu, 1966-ban), rendezte a 18–19. sz.-i háromszéki falugyűlések jegyzőkönyveit (megalapoza ezzel Imreh István későbbi feldolgozásait).

Emlékezet

Születésének 75. évfordulóján a Székely Nemzeti Múzeum az EMKE-Mikes Közművelődési Egyesülettel közösen emlékkiállítással egybekötött emlékülést tartott (1991).

Szerkesztés

A sepsiszentgyörgyi múzeum évkönyveinek szerkesztőbiz. tagja (Aluta, 1969–1972). Nyelvészeti tudományos dolgozatai elsősorban a Magyar Népnyelvben (1940-től), az Erdélyi Múzeumban, az Előrében, a Megyei Tükörben, a Korunkban jelentek meg (1978-tól).