Árvay János
Árvay János

2024. október 12. Szombat

Árvay János

közgazdász, statisztikus

Születési adatok

1924. december 10.

Rátka, Borsod vármegye

Halálozási adatok

1996. március 1.

Genf, Svájc


Család

Sz: Tirk Margit. Felesége szintén KSH-alkalmazott volt, két gyermekük született.

Iskola

Kereskedelmi középiskolában éretts. (1944), az Agrártudományi Egyetem Agrárközgazdasági Karán mezőgazdasági mérnöki okl. szerzett (1959), a közgazdaság-tudományok kandidátusa (1975). Felsőfokú statisztikai képesítést szerzett (1954).

Életút

A II. vh. végén a Szovjetunióban hadifogoly (1944–1948), a Szövosz Oktatási Osztályának előadója (1949–1951), a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Mezőgazdasági Statisztikai Főosztály Módszertani Osztályának vezetője (1952–1957), a Közgazdasági Főosztály Mezőgazdasági Mérlegosztályának vezetője (1957–1962), a Népgazdasági Osztály vezetője (1962–1964), a Közgazdasági Főosztály helyettes vezetője (1964–1987). Az ENSZ genfi Európai Gazdasági Bizottságának munkatársa (1979–1985 és 1994–1996). A KGST Statisztikai Állandó Bizottságának és az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának rendszeres felkért szakértője. Gazdaságstatisztikai alapkutatásokkal, elsősorban a mezőgazdasági nemzeti jövedelemmel, a népgazdasági mérlegszámítások elvi, módszertani és gyakorlati kérdéseivel fogl. Kidolgozta a munkások és a parasztok életszínvonalának jellemzésére és egymásközti összehasonlítására alkalmas ún. mutatószámrendszer alapjait (1957–1959), majd kezdeményezője és részese annak a munkának, amely a nemzeti jövedelem és az életszínvonal-számítások között fennálló fogalmi, tartalmi és módszertani különbségeket feltárta (1959–1966). Továbbfejlesztette a mezőgazdasági nemzetijövedelem-számítás módszertanát, az új nemzetgazdasági mérlegrendszer egyik kidolgozója (1966–1970). Az ENSZ különböző bizottságainak felkérésére számos, a népgazdasági mérlegszámításokkal összefüggő tanulmányt, ill. memorandumot készített.

Elismertség

Az MTA Statisztikai Bizottságának tagja (1975–1996) és titkára (1985–1994). A Nemzetközi Jövedelem- és Vagyonkutató Társaság elnöke (1989–1992).

Elismerés

Szocialista Munkáért (1960), Munka Érdemrend (ezüst, 1967). Akadémiai Díj (1975), Állami Díj (1988), Keleti Károly-emlékérem (1994).

Főbb művei

F. m.: Az állami gazdaságok statisztikai beszámolási rendszere. (Statisztikai Szemle, 1951)
Az állattenyésztési statisztika néhány kérdése. (Statisztikai Szemle, 1953)
Mezőgazdasági statisztika. Mohos Jenővel. (Bp., 1954)
A nemzeti jövedelem alakulása 1938– 1963 között. (Statisztikai Szemle, 1964)
A népgazdasági mérlegek keretszámrendszere. (Statisztikai Szemle, 1966)
A népgazdasági mérlegrendszer fejlesztésének programja. (Korszerű statisztikai törekvések Magyarországon. Bp., 1968)
A nemzeti jövedelem és a nettó nemzeti termelés új idősorai. 1960–1970. (Statisztikai Szemle, 1971)
A nemzeti vagyon. (Gazdaság, 1971)
A nemzeti vagyon mérlege. (Statisztikai Szemle, 1972)
Nemzeti termelés, nemzeti jövedelem, nemzeti vagyon. Kand. értek. is. (Bp., 1973)
A nemzeti vagyon fogalmi rendszere. (Statisztikai Szemle, 1989)
Népgazdasági szerkezet. Kupcsik Józseffel, Szilágyi Györggyel. (Bp., 1990)
A nemzetijövedelem-számítás története Kautz Gyulától napjainkig. (Közgazdasági Szemle, 1992)
Péter György. 1903–1969. Egy reformközgazdász emlékére. Tudományos ülésszak. Szerk. Hegedűs B. Andrással. (Bp., 1994)
A magánszektor és a rejtett gazdaság súlya Magyarországon. Vértes Andrással. (Bp., 1994
angolul: 1995).

Irodalom

Irod.: Szilágyi György: Á. J. Művei bibliográfiájával. (Statisztikai Szemle, 1996).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője