Artner Tivadar
Artner Tivadar

2025. január 25. Szombat

Artner Tivadar

művészettörténész, grafikus

Születési adatok

1929. január 2.

Csáktornya

Halálozási adatok

1999. szeptember 21.

Budapest


Család

F: Jenei Margit rézkarcnyomó. Elvált. Leánya: Artner Annamária (1961) közgazdász és Artner Margit (1954) grafikus.

Iskola

A Magyar Képzőművészeti Főiskolán (1948–1950), az ELTE-n tanult (1950–1953), az ELTE Történettudományi Karán magyar– történelem szakos tanári okl. szerzett (1953).

Életút

A Szabad Nép (1953–1956), a Népszabadság munkatársa (1956–1957; átszervezés címén elbocsátották: 1957. jan.). A Művészettörténeti Dokumentációs Központ munkatársa (1958), a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó képszerkesztője (1958–1960), az Új Írás (1961), az Élet és Irodalom szerződéses munkatársa (1962–1963), egyúttal grafikusként és könyvillusztrátorként dolgozott. Az Évezredek művészete (1965) c. könyvének egyik illusztrációja, ill képaláírása miatt nyomozás indult ellene (a Legfőbb Ügyészség Politikai Osztálya megszüntette: 1966. jan.; az elkészült kiadást bezúzták, majd „kijavítva” újranyomták). Évekig nem tudott elhelyezkedni, majd a Hírlapkiadó Vállalat munkatársa (1970), a Képcsarnok Vállalatnál a Műgyűjtő c. lap szerkesztőségi munkatársa (1971), a Művészeti Alap Propagandacsoportjának előadója (1972–1973), a Zala Megyei Múzeumok Igazgatóságának tud. főmunkatársa (1973–1975), szellemi szabadfoglalkozású (1975-től), rokkantsági nyugdíjas (1984-1989), nyugdíjas (1989-től). Számos népszerű művészettörténeti ismeretterjesztő könyv szerzője és szerkesztője. Az Ismerkedés a művészettel (1960) c. több kiadást megélt, több nyelvre lefordított munkája a magyarországi művészettörténeti ismeretterjesztő irodalom egyik alapműve. Több mese- és gyermekkönyvet illusztrált.

Főbb művei

F. m.: Ismerkedés a művészettel. (Bp., 1960
3. kiad. 1963
németül: Bp., 1964
2. jav. kiad. Stuttgart–Bp., 1967
szlovénül: Ljubljana, 1968)
A középkor művészete. (Bp., 1962
2. kiad. 1964
németül: Bp., 1965
2. kiad. Stuttgart–Bp., 1968)
Képzőművész különpróba. (Bp., 1963)
Évezredek művészete. Illusztrálta is. (Bp., 1965
3. bőv. és jav. kiad. Bp., 1972)
A reneszánsz művészete. I–II. (Bp., 1965)
A barokk művészete. (Bp., 1968)
Begenung mit neuzeitlicher Kunst. (Bp.–Leipzig, 1969)
Az ókor művészete. (Bp., 1979)
Ló és lovas a művészetben. (Bp., 1982
angolul, franciául és németül is)
könyvillusztrációi: Dala László: Csillagtüzek a földön. (Bp., 1960)
Nóber Imre: A kenyér története. (Búvár könyvek. Bp., 1962)
Vitéz János. Mesék. Szántó Piroskával. (Bp., 1962)
A hét holló. Mesék. Szántó Piroskával. (Bp., 1962)
Árgyílus királyfi. Mesék. Szántó Piroskával. (Bp., 1962)
Balogh András: A képzőművészeti giccs. (Gondolattár. Bp., 1964)
Kopczewski, Jan–Samsonowicz, Henryk: Volt-e vagy nem volt? Vidám történelmi lexikon. (Bp., 1965).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője