Artinger István
Artinger István

2024. december 4. Szerda

Artinger István

gépészmérnök, kohómérnök

Születési adatok

1933. augusztus 24.

Körmend, Vas vármegye

Halálozási adatok

2018. szeptember 29.

Budapest


Család

Nagyszülei: ? Artinger Julianna; Cseszkó István, Bedő Rozália.

Szülei: Artinger Ulrich (1882. júl. 9. Pinkakertes [Kertes], Vas vm.–1959. febr. 3. Körmend) bedolgozó szabó, majd éjjeliőr, Cseszkó Jolán (1898. aug. 10. Körmend–1958. márc. 7. Körmend) piaci árus, majd földműves-szövetkezeti eladó.

Testvére: Artinger Miklós (1934–1952. jan. 2. Bp.). Üzemi baleset áldozata lett.

Felesége: 1959– Dvorkina, Marina Jakovlevna (1938–), a Csepel Vas- és Fémművek Tervező Intézete mérnök-közgazdásza, majd a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés főelőadója.

Gyermeke, fia: Artinger Péter (1963–).

Iskola

Elemi és középiskoláit Körmenden végezte, az Oleg Kosevoj Szovjetösztöndíjas Iskolában éretts. (1951). A leningrádi Kalinyin Politechnikai Intézet (= Leningrádi Műszaki Főiskola) Vas- és Színesfémöntés Szakán kohómérnöki okl. szerzett (1957), a BME Gépészmérnöki Karán doktorált (1967), a műszaki tudományok kandidátusa (Moszkva, 1972; honosítva: Budapest, 1972), doktora (1990), PhD-fokozatot szerzett (1997).

Az MLEE-n filozófia szakon végzett (1970).

Életút

A Csepel Vas- és Fémművek Öntöde Gyár üzemmérnöke (1957. ápr. 1.–1959. szept. 14.). A BME Gépészmérnöki Kar Mechanikai Technológia Tanszéke tanársegéde (1959. szept. 15.–1963. jún. 30.), egy. adjunktusa (1963. júl. 1.–1973), egy. docense (1973. júl. 1.–1978. jún. 30.), egy. tanára (1978. júl. 1.–2003. aug. 31.) és a Tanszék vezetője (1977. szept. 1.–1999. aug. 31.). Emeritusz professzor (2003-tól). A BME Mechanikai Technológiai és Anyag-szerkezettani Intézete igazgatóhelyettese (1978–1986), igazgatója (1986. júl. 1.–1997). A BME Gépészmérnöki Kar dékánhelyettese (1979–1985), dékánja (1987. júl. 1.–1990. dec. 31.).

A Szovjet Tudományos Akadémia (SZUTA) moszkvai Bajkov Kohászati Intézete aspiránsa (l.: 1969–1972).

Az MSZMP BME Gépész I. Alapszervezet szervezőtitkára (1960–1966), párttitkára (1968–1975). A BME Gépészmérnöki Kara párttitkára (1975–1979). A BME Pártbizottsága (1985–1989) és az MSZMP BME VB tagja (1985–1987). Az MSZMP XI. kerületi Bizottságának tagja (1980–1985).

Szerszámacélok hőkezelésével, felületkezelésével, nagy szilárdságú acélok ridegtörékenységével, magas hőmérsékleten üzemelő anyagok vizsgálatával foglalkozott. Az alakítószerszámok élettartam-növelésére és a különböző szerszámanyagok tulajdonságainak megváltoztatására irányuló szerteágazó hazai kutató- és fejlesztő munka egyik meghatározó vezető professzora. Nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el a nagy energiasűrűségű felületkezelések újszerű megközelítése és az elektronsugaras felületkezelés alkalmazásának magyarországi bevezetése terén. Az elektronsugaras felületkezelést később kiterjesztette ötféle kobaltmentes, ill. kobalttal ötvözött gyorsacélra, 12%-os krómtartalmú hidegenalakító és néhány melegenalakítható szerszámacélra és két ötvözetlen acélra is. Összeállította és rendszerbe foglalta azokat az anyagtudományi elveken alapuló minőségjavító eljárásokat, felületkezeléseket és korszerű, nagy energiasűrűségű felületkezelő technológiákat, amelyekkel a szerszámanyagok tulajdonságai javíthatók és élettartamuk növelhetők.

Elismertség

Az MTA Fémszerkezettani Bizottsága (1976–1985), az MTA Anyagtudományi és Technológiai Bizottsága tagja (1986-tól) és a Hőkezelési Munkabizottság titkára (1987-től).

A Gépgyártástechnológiai Kutatás-fejlesztési Társaság Szerszámtanácsának elnöke (1982–1986).

A Gépipari Tudományos Egyesület (GTE) Anyagvizsgáló Központi Szakosztályának vezetőségi tagja (1977-től), a GTE elnökségi tagja (1981-től) és a GTE Hőkezelő Szakosztály Szerszámacél-hőkezelési Szakbizottságának társelnöke (1984-től).

Elismerés

Munka Érdemrend (ezüst, 1976; arany, 1982).

Főbb művei

F. m.: önálló művei: Fémek technológiája. Kator Lajossal és Romvári Pállal. 301 fekete-fehér ábrával. (Bp., Műszaki Könyvkiadó, 1971
2. kiad. 1972
3. kiad. 1975)
A nagypontosságú szerszámgépek öntvényeiben visszamaradó öntvényi feszültségek vizsgálata és azok megszüntetésének módjai. Egy. doktori értek. (Bp., 1966)
Nagyszilárdságú süllyesztékacélok ridegtörési hajlamának vizsgálata. Kand. értek. Orosz nyelven. (Moszkva, 1972)
Új
fémes szerkezeti anyagok és technológiák. Kator Lajossal és Ziaja Györggyel. Ill. Balgha Sándor. (Bp., Műszaki Könyvkiadó, 1974)
Szerszámacélok és
hőkezelésük. (Bp., Műszaki Könyvkiadó, 1978
oroszul: Moszkva, 1982
szlovákul: Bratislava, 1984)
Az anyagtudomány
szerepe a szerszámacélok élettartamának növelésében. Doktori értek. (Bp., 1989).

F. m.: jegyzetei, tankönyvei, egyéb segédkönyvei: Fémek technológiája. Gyakorlati jegyz. Kator Lajossal és Romvári Pállal. (Bp., Tankönyvkiadó, 1965 és utánnyomások)
Hőkezelési gyakorlatok segédkönyve. Felsőfokú gépipari technikumi tankönyv. Libertiny Gábornével. (Bp., Tankönyvkiadó, 1966 és utánnyomások)
Anyagszerkezettan és fémek technológiája. Írta. Többekkel. Szerk. Karsai István. Gyakorlati jegyz. (Bp., Tankönyvkiadó, 1969 és utánnyomások)
Hegesztéstechnológia, hőkezelés, fémek képlékeny alakítása. Bauer Ferenccel és Ziaja Györggyel. Gyakorlati jegyz. (Bp., Tankönyvkiadó, 1969 és utánnyomások 1970–1982)
Anyagszerkezettan. II. [III–IV. rész.]. Szabadits Ödönnel. [A kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola jegyzete.] (Bp., Műszaki Könyvkiadó, 1970 és utánnyomások)
Hőkezelés, fémek képlékeny alakítása. Ziaja Györggyel. Gyakorlati jegyz. (Jav. kiad. Bp., Tankönyvkiadó, 1983 és utánnyomások)
Fémek és kerámiák technológiája. Egy. jegyz. Szerk. Németh Árpáddal. (Bp., Műegyetemi Kiadó, 1997
2. kiad. 1999
3. kiad. 2005 és utánnyomások: 1998–2009).

F. m.: tanulmányai: Az öntvényekben keletkező termikus feszültségek és alakváltozások Heyn szerinti magyarázatának kritikája. Konsztantyinov, L.-lel. (Bányászati és Kohászati lapok. Öntöde, 1964. 7.)
A CrMoV erőművi acélok hőkezeltségi állapotának vizsgálata a fajlagos törési munka alapján.
(Bányászati Kohászati Lapok. Kohászat, 1968. 4.)
A szürkeöntvények méretstabilizálásának szükségessége és lehetőségei. (Bányászati és Kohászati lapok. Öntöde, 1968. 7.)
Az acélok fajlagos törési munkája változásának jellegzetes típusai a megeresztési hőmérséklet és idő függvényében.
(Bányászati Kohászati Lapok. Kohászat, 1970. 4.)
Hőkezelés és átolvasztások hatása a nagyszilárdságú süllyesztékacélok mechanikai tulajdonságaira. (Gépgyártástechnológia, 1972. 7-8.)
Melegen dolgozó szerszámacélok. Czoboly Ernővel és Kator Lajossal. (Műszaki Tudomány, 1972)
A szerszámacélok főbb tulajdonságai és jellemzői az élettartam szemszögéből vizsgálva. (Gépgyártástechnológia, 1977. 7.)
A
korszerű melegalakító szerszámok felhasználásának eredményei és tapasztalatai. Többekkel. (Korszerű Technológiák, 1978)
A nyomásos öntőszerszámok anyagainak tulajdonságai és a fejlesztésük terén elért eredmények. Többekkel. (Bányászati és Kohászati Lapok. Öntöde, 1980)
Mechanikai technológiai tudományos kutatások, fejlesztések eredményei. (A Budapesti Műszaki Egyetem bicentenáriumi ünnepsége keretében a Gépészmérnöki Karon rendezett tudományos ülésszak előadásai. Bp., 1983)
Melegalakító szerszámok nyomásos öntés céljára. Korach Marcellal. (Bányászati és Kohászati lapok. Öntöde, 1984. 9.)
A felületi réteg tulajdonságainak megváltoztatása elektonsugaras helyi olvasztással. Korach Marcellal és Naderi Habibbal. (Gép, 1985. 5.)
Fejlesztő munkák a forgácsnélküli alakítószerszámok területén. Többekkel. (Gépgyártástechnológia, 1985. 10.)
Korszerű szerkezeti és szerszámanyagok. Konkoly Tiborral. (Magyar Tudomány, 1985. 9.)
Felületi kezelések igen nagy fajlagos teljesítményre képes hőforrásokkal. (Gépgyártástechnológia, 1986. 2.)
Szerkezeti és szerszámanyagok kezelése nagy energiasűrűségű hőforrásokkal. Korach Marcellal és Pahomova, N.-nel. (Gépgyártástechnológia, 1986. 10.)
Fejlesztések a fémes anyagok tulajdonságainak javítására. (Gép, 1987. 3.)
A fázisátalakulások és a tulajdonságok változása a nagy energiasűrűségű felületkezeléseknél. (Gépgyártástechnológia, 1988. 7.)
Szerszámacélok
helyi ötvözése. Korach Marcellal. (Bányászati Kohászati Lapok. Kohászat, 1988. 12.)
Szerszámanyagok kutatása. Többekkel. – Százéves a Mechanikai Technológia Tanszék. (Gép, 1989. 10.)
Számítógépes hőkezelési technológiai rendszer. Csikós Gáborral és Smóling Kálmánnal.
(Gépgyártástechnológia, 1991. 6-7.)
A hegesztés és az öregítés hatása 9–12% Cr tartalmú martenzites acélokra. (Gép, 1996. 9.)
Szerszámanyagok fejlesztésének tendenciái. (Gép, 1996. 10.)
A szerszámanyagok és bevonatok fejlődési trendjei. (Gép, 2000. 9.)
Öntöttvas vízvezetékanyagok és károsodásuk. Németh Árpáddal. (Korróziós Figyelő, 2003. 6.)
A felsőfokú hegesztő-szakemberképzés Magyarországon. Többekkel. (Gép, 2004. 7.)
Effect of Aging Time and Boron Addition on the Properties of 9–12% Cr Power Plant Steels – Outcomes from Different Experimental Investigations. Elarbi, Yuseffel. (Periodica Polytechnica. Mechanical Engineering, 2006. 1.)
A műszaki felsőoktatás átalakulása és a felsőfokú hegesztő-szakemberképzés. Komócsin Mihállyal és Kovács Mihállyal. (Gép, 2007. 1.).

F. m.: ford.: Szilárdsági számítások a gépészetben. I–VII. köt. Ford. Bőhm Róberttel. (Bp., Műszaki Könyvkiadó, 1963).

F. m.: szabadalmai: Eljárás szerszámok anyagszerkezetének részleges megváltoztatására. Korach Marcellel. (1980)
Eljárás és berendezés belső túlnyomásnak kitett szerkezeti elemek pl. csővezetékek üzemképességét csökkentő maradó alakváltozások megelőzését célzó üzemkörben felügyeletére. Többekkel. (1982)
Eljárás fáradásnak és/vagy kúszásnak kitett fémes szerkezeti anyagok kimerülési folyamatának késleltetésére. Többekkel. (1982).

Irodalom

Irod. és források: Doromby József: A volt cs. és kir. 83-as és 106-os gyalogezred története és emlékkönyve. III. rész. Életrajzi adatok és arcképek. [Artinger Ulrichról.] (Bp., 1934)
Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László és Szluka Emil. (Bp., 1986)
Műszaki és természettudományi ki kicsoda? A–Z. Főszerk. Hetényi Pálné. (Bp., 1995)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 2000–2009. (Bp., 1999–2008)
.

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GRLS-ZFG?i=689&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A6JB3-NR7T (Cseszkó Jolán születési anyakönyve, 1898)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-62KQ-RF?i=260&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A78VR-ZVMM (Artinger Miklós halotti anyakönyve, 1952)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GR29-943G?i=194&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A6JB9-T1R6 (Arlinger Ulrichné Cseszkó Jolán halotti anyakönyve, 1958)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9R29-9WJS?i=217&wc=9237-T38%3A40681801%2C51968501%2C52149601&cc=1452460 (Artinger Ulrich halotti anyakönyve, 1959)

https://www.bme.hu/hirek/20181005/Elhunyt_Artinger_Istvan_a_Muegyetem_professor_emeritusa (Elhunyt Artinger István, a Műegyetem emeritusz professzora, 2018)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2023

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője