Iskola

Belépett a piarista rendbe (1832), a rend váci iskolájában bölcseletet (1836–1837), a pesti tudományegyetemen teológiát tanult (1838–1841), pappá szentelték (Esztergomban, 1841-ben), a bécsi egyetemen és uo. a politechnikumban matematikát és csillagászatot tanult (1844–1846) és felsőbb mennyiségtanból „vizsgálatot” tett (tkp. tudori okl. szerzett, 1843-ban). Az MTA tagja (l.: 1847. dec. 20.).

Életút

Az 1846. nov. 1-jén létrejött József Ipartanodában az elméleti betűszámtan (= algebra) és gyakorlati mértan első r. tanára (1846– 1849), a forradalomban és szabadságharcban való részvétele miatt állásvesztésre ítélték (1849). Temesvárott tanított (1851–1852), a bécsi főreáliskolában az algebra és a földmértan r. tanára (1852–1856 és 1858–1865); közben a bécsi tudományegyetemen a matematika ny. r. tanára és a Bölcsészettudományi Kar dékánja (1857–1858). 1865-ben nyugdíjaztatta magát, kilépett a piarista rendből, állásáról lemondott, ref. hitre tért és megnősült. A bp.-i műegyetem első nyolc tanárának egyike, a matematika (mennyiségtan) első professzora. Jelentős szerepet játszott a magyaroszági műszaki oktatás elindításában; 1848-ban meglátogatta Németország, Elzász és Svájc nevezetesebb gyárait, technikai és reáltanintézeteit. Mik a képzetes mennyiségek és mi azoknak mértani értelme? c. munkáját 1846-ban az MTA első jutalmára méltatta. Számos népszerű matematikai tankönyv és német nyelvű gazdasági munka szerzője.

Szerkesztés

Az 1840-es években rendszeresen tárcákat írt a Nemzeti Ujságba, az Életképekbe és a Társalkodóba. Az Allgemeinische land- und forstwissenschaftliche Zeitung szerkesztője (1851–1865).