Aranyi Sándor
Aranyi Sándor

2022. augusztus 7. Vasárnap

Aranyi Sándor

orvos, szülész-nőgyógyász, politikus

Születési adatok

1908. április 7.

Nagybecskerek

Halálozási adatok

1982. július 12.

Csongrád


Iskola

Középiskolai tanulmányait Szolnokon végezte, a debreceni Tisza István Tudományegyetemen általános orvosi okl. szerzett (1931), szülész-nőgyógyász szakorvosi vizsgát tett (1939).

Életút

A Pázmány Péter Tudományegyetem II. sz. Női Klinika gyakornoka, egy. tanársegéde (1931–1939), a bp.-i Honvéd Tiszti Kórház Szülészeti és Nőgyógyászati Osztály h. vezetője (1939–1942), osztályvezető főorvosa (1942–1944). A II. vh. után a Honvédelmi Minisztérium Egészségügyi Osztály h. főcsoportfőnöke (1945. máj.–1950) orvosezredesi rangban (1947–1950). Nevéhez fűződik a bp.-i Róbert Károly körúti Központi Honvéd Kórház újjászervezése, ahol új, 40 ágyas női osztályt rendezett be. A bázeli XI. Nemzetközi Katonaorvos és Gyógyszerész Kongresszuson Mo. képviselője (1947). Csongrád város Kiemelt Szülészotthonának vezető főorvosa (1955–1976), Csongrád és környékének egészségügyi – elsősorban nővédelmi – ellátásának megszervezője. A II. vh. alatt ún. egészségügyi oszlopparancsnokként Pálffy György és Sólyom László vezérkari századosokon keresztül kapcsolatba került az illegális kommunista párt katonai vezetésével; megszervezte katonai ellenállás esetére az egészségügyi ellátást, Kálló Ferenc honvéd esperes segítségével fegyvereket gyűjtött. A Bajcsy-Zsilinszky Endre–Kiss János altábornagy vezette ellenállási mozgalom katonai-egészségügyi ellenállási szervezetének vezetője (1944), az ellenállás báziskórházává a Baár–Madas iskolát alakította ki. A nyilasok letartóztatták (1944. nov. 25.), Bp.-en, majd a sopronkőhidai fegyházban tartották fogva, bizonyítékok hiányában szabadon engedték. A II. vh. végén orosz hadifogságba esett (1945), de az Ideiglenes Nemzeti Kormány közbenjárására elengedték. A Sólyom László altábornagy elleni koncepciós perben ismét letartóztatták (1950. ápr. 13.), halálra, majd életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték (1950. aug. 17.), a váci börtönben és a bp.-i Gyűjtőfogházban raboskodott (1950–1954; szabadlábra helyezték: 1954; perújrafelvétel után rehabilitálták: 1955).

Emlékezet

Emléktábláját a szolnoki Széchenyi-lakótelepen, a róla elnevezett utcában helyezte el az MSZP helyi szervezete (2006-ban).

Elismertség

Magyar Szabadság Érdemrend (1945).

Szerkesztés

Nőgyógyászati dolgozatai elsősorban az Orvosképzésben (1936-tól) és a Magyar Nőorvosok Lapjában jelentek meg (1938-tól).

Főbb művei

F. m.: Két akasztófa árnyékában. (Szeged, 1989).

Irodalom

Irod.: Kubinyi Ferenc: Kis kék pillangók, fehér virágokkal. In memoriam A. S. orvosezredes. (Élet és Irodalom, 1982)
Kubinyi Ferenc: Ketrecbe engem zártak. (Bp., 1989).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője