Aranyi Sándor
orvos, szülész-nőgyógyász, politikus
Születési adatok
1908. április 7.
Nagybecskerek
Halálozási adatok
1982. július 12.
Csongrád
Iskola
Középiskolai tanulmányait Szolnokon végezte, a debreceni Tisza István Tudományegyetemen általános orvosi okl. szerzett (1931), szülész-nőgyógyász szakorvosi vizsgát tett (1939).Életút
A Pázmány Péter Tudományegyetem II. sz. Női Klinika gyakornoka, egy. tanársegéde (1931–1939), a bp.-i Honvéd Tiszti Kórház Szülészeti és Nőgyógyászati Osztály h. vezetője (1939–1942), osztályvezető főorvosa (1942–1944). A II. vh. után a Honvédelmi Minisztérium Egészségügyi Osztály h. főcsoportfőnöke (1945. máj.–1950) orvosezredesi rangban (1947–1950). Nevéhez fűződik a bp.-i Róbert Károly körúti Központi Honvéd Kórház újjászervezése, ahol új, 40 ágyas női osztályt rendezett be. A bázeli XI. Nemzetközi Katonaorvos és Gyógyszerész Kongresszuson Mo. képviselője (1947). Csongrád város Kiemelt Szülészotthonának vezető főorvosa (1955–1976), Csongrád és környékének egészségügyi – elsősorban nővédelmi – ellátásának megszervezője. A II. vh. alatt ún. egészségügyi oszlopparancsnokként Pálffy György és Sólyom László vezérkari századosokon keresztül kapcsolatba került az illegális kommunista párt katonai vezetésével; megszervezte katonai ellenállás esetére az egészségügyi ellátást, Kálló Ferenc honvéd esperes segítségével fegyvereket gyűjtött. A Bajcsy-Zsilinszky Endre–Kiss János altábornagy vezette ellenállási mozgalom katonai-egészségügyi ellenállási szervezetének vezetője (1944), az ellenállás báziskórházává a Baár–Madas iskolát alakította ki. A nyilasok letartóztatták (1944. nov. 25.), Bp.-en, majd a sopronkőhidai fegyházban tartották fogva, bizonyítékok hiányában szabadon engedték. A II. vh. végén orosz hadifogságba esett (1945), de az Ideiglenes Nemzeti Kormány közbenjárására elengedték. A Sólyom László altábornagy elleni koncepciós perben ismét letartóztatták (1950. ápr. 13.), halálra, majd életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték (1950. aug. 17.), a váci börtönben és a bp.-i Gyűjtőfogházban raboskodott (1950–1954; szabadlábra helyezték: 1954; perújrafelvétel után rehabilitálták: 1955).Emlékezet
Emléktábláját a szolnoki Széchenyi-lakótelepen, a róla elnevezett utcában helyezte el az MSZP helyi szervezete (2006-ban).Elismertség
Magyar Szabadság Érdemrend (1945).Szerkesztés
Nőgyógyászati dolgozatai elsősorban az Orvosképzésben (1936-tól) és a Magyar Nőorvosok Lapjában jelentek meg (1938-tól).Főbb művei
F. m.: Két akasztófa árnyékában. (Szeged, 1989).Irodalom
Irod.: Kubinyi Ferenc: Kis kék pillangók, fehér virágokkal. In memoriam A. S. orvosezredes. (Élet és Irodalom, 1982)Kubinyi Ferenc: Ketrecbe engem zártak. (Bp., 1989).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Abodi Nagy Béla
festőművész
Gergely János
orvos, immunológus
Gárdonyi Albert
történész, levéltáros
Haeffner Emil
muzeológus, egyiptológus
Igmándy József
etnográfus, biológus, botanikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (96), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)