Arany Bálint
Arany Bálint

2024. július 25. Csütörtök

Arany Bálint, abai

politikus, gépészmérnök

Születési adatok

1901. február 28.

Rinyaújlak, Somogy vármegye

Halálozási adatok

1987. november 14.

Budapest

Temetési adatok

1987. december 1.

Budapest

Farkasrét (búcsúztatás)


Család

Abai előnevű régi református nemesi családból származott (az abai Arany család azonban nem rokona a költő Arany Jánosnak!)

Nagyszülei, apai: Arany Sándor (1821. szept. 8. Hol?–1904. febr. 10. Rinyaújlak), Szomju Verona (= Szomju Veronika, 1818–1905. jan. 18. Rinyaújlak), Szomju Sámuel (1779–1831) csajági községi jegyző és Buzás Zsófia leánya.

Szomju Veronika/Verona nem azonos Szomju Veronikával (1838. ápr. 20. Lad, Somogy vm.–1922. szept. 22. Mocsolád, Somogy vm.) Vikár János feleségével, Vikár Béla (1859. ápr. 1. Hetes, Somogy vm.–1945. szept. 22. Dunavecse, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.) etnográfus, zenetudós édesanyjával; Szomju István (1814–1885) és nemes Both Katalin (1814–1857) leányával!

Szomju Veronikának Arany Sándor a harmadik férje volt. Szomju Veronika első férje: kenesei Kenessey János (1802. Küngös, Veszprém vm.–1836. dec. 23. Küngös) Kenessey János unokája: Kenessey Béla (1866. okt. 28. Iváncsa, Fejér vm.–1936. márc. 22. Bp.) építőmérnök, a Magyar Mérnök- és Építész Egylet vízügyi szakosztályának elnöke. Szomju Veronikának második férje Arany József (Arany Sándor közelebbről nem ismert rokona) volt.

Szülei: Arany Bálint (1854. febr. 28. Aba, Fejér vm.–1943. jan. 16. Gyömrő, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. Temetős: 1943. jan. 18. Gyömrő), a rinyaújlaki református elemi iskola igazgatója, zsinati képviselő, a Református Tanító Egyesület díszelnöke, Sipos Róza (1868. aug. 26. Zselickisfalud, Somogy vm.–1951. máj. 24. Gyömrő).

[id.] Arany Bálint első felesége: Szalóky Mária (1869–1890), nemes Szalóky Dániel (†1939. jan. 6. Erdőcsokonya, Somogy vm. Temetés: 1939. jan. 7. Erdőcsokonya, Református Temető) tanító, az Országos Református Tanító Egyesület tb. elnöke leánya.

Gyermeke, Arany Bálint féltestvére: Almássy Károlyné Arany Lenke (1889. márc. 9. Rinyaújlak–1972. dec. 15. Esztergom, Komárom m.).

Arany Lenke második férje: Almássy Károly (1888. jan. 6. Tarcal, Zemplén vm.–1971. nov. 9. Bp.) kertész; Almássy Mihály és Kolvex Teréz fia. Fiuk: dr. Almássy Károly (1922. febr. 18. Hajmáskér, Veszprém vm.) állatorvos.

 

Testvérei: Zákányi Józsefné Arany Julianna (1896. okt. 13. Rinyaújlak–1997. ápr. Kaposvár, Somogy m. Temetés: 1997. máj. 7. Kaposvár, Keleti Temető), B. Varga Sándorné Arany Piroska (1898. nov. 3. Rinyaújlak), Kolonics Pálné Arany Gabriella, ill. Arany István (1903. szept. 3. Rinyaújlak) székesfővárosi tisztviselő, Arany Sándor (1905. nov. 20. Rinyaújlak–1992. dec. 8. Bp. Temetés: 1993. jan. 5. Farkasrét) banktisztviselő és Arany László (1912. Rinyaújlak–2005. jan. 19. Cegléd, Pest m. Temetés, búcsúztatás: 2005. jan. 26. Cegléd) református lelkész, a Sztárai Énekkar vezetője, Cegléd díszpolgára (2000).

Arany Julianna férje: Zákányi József (1891. jún. 15. Komlósd, Somogy vm.–1950. okt. 9. Bp. Temetés: 1950. okt. 14. Homokszentgyörgy) református lelkész; Zákányi József és Kovács Erzsébet fia.

Zákányi József és Arany Julianna fia: Zákányi Zsolt (1925. máj. 8. Dunabogdány, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.–2007. jan. 12. Kaposvár) énektanár, karvezető.

Arany Piroska férje: B. Varga Sándor (†1987. nov. 4. Bp. Temetés, hamvasztás utáni búcsúztatás: 1987. nov. 21. Rákoskeresztúr) középiskolai tanár, igazgatóhelyettes, hajmáskéri és üllői presbiter.

Arany Sándor és Latinovits Judit fia: Arany János (1955. márc. 28. Bp.) karnagy, kórusvezető.

 

Felesége: Köpeczy Ilona (1902. jún. 27. Pestújhely, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.–2006. szept. 30. Bp. Temetés, hamvainak sírba tétele: 2006. okt. 20. Rákospalota), Köpeczy Károly (†1952. márc. 28. Bp.) tanító, iskolaigazgató és Szikra Ilona (1871. okt. 6. Bp.–1923. aug. 17. Bp.) tanítónő leánya.

Iskola

A csurgói református gimnáziumban éretts. (1919), a budapesti József Műegyetemen gépészmérnöki okl. szerzett (1925).

Életút

A Svéd Golyóscsapágy Rt. (SKF) mérnöke (1929–1944, 1945–1946 és 1957-től). A gyár egyik vezető tervezőmérnökeként jelentős szerepet játszott a golyóscsapágyak széleskörű magyarországi elterjesztésében. 

A II. világháború után az FKgP Országos Szervezési Osztálya vezetője (1945. jan.–júl.). A német terjeszkedés ellen irányuló titkos szervezet, a Magyar Közösség tagja (1930-as évek közepétől), amely 1945-től már a szovjet megszállók ellen szervezkedett. Az FKgP szétzúzására irányuló kommunista akciók keretében a Honvédelmi Minisztérium (HM) Katonapolitikai Osztálya többekkel letartóztatta (1946. dec. 20.), kínzásokkal beismerő vallomásokra kényszerítették, amelyet a Magyar Közösség elleni per bírósági tárgyalásán visszavont (1947. márc. 12.). A népbíróság a Donáth György és társai per hatodrendű vádlottjaként elsőfokon (1947. ápr. 16.) életfogytig tartó kényszermunkára, a Népbíróságok Országos Tanácsa (NOT) másodfokon (1947. júl. 2.) 12 évi kényszermunkára ítélte. A budapesti Gyűjtőfogházban, majd a váci börtönben raboskodott (1947–1950 és 1952–1956) a forradalom előtt engedték szabadon (1956. szept. 22., a forradalom leverése után házkutatás tartottak nála és egy rövid időre ismét letartóztatták).

Emlékezet

Arany Bálint Rinyaújlakon született, tanulmányait Csurgón végezte. Budapesten élt és tevékenykedett, a fővárosban hunyt el, hamvasztás előtti búcsúztatása a Farkasréti Temetőben volt, ahol dr. Vályi Nagy Ervin hirdette a vigasztalás igéit. Hamvait a Rákospalotai Temetőben helyezték el (Nádasi Vilmos Baross téri lelkipásztor szolgálatával, 1987. dec. 15-én). A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2010-ben).

Arany Bálint halála után özvegye alapítványt tett a csurgói Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium javára (Arany Bálint-alapítvány; a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a latin és a görög nyelv tanulmányozásában kiváló eredményt elért tanulók számára, 1993. jún. 8-án). Halálának 10. évfordulóján (1997-ben) budapesti lakóháza falán (Abonyi utca 6.) emléktáblát helyezett el az FKGP. A koronatanú (1990) c. visszaemlékezéséből dokumentum-játékfilmet készített az Igen Média Kft. (rendezte: Bordás Barna és Réti László, bemutató: 2022. febr. 25.).

Szerkesztés

A Magyar Élet nemzetpolitikai szemle kiadója (1939–1944), a Turul Könyv- és Lapkiadó (1939–1944), a Magyar Út c. hetilap munkatársa (1941–1944).

Főbb művei

F. m.: Koronatanú. Emlékirat. 1945–1947. A bevezetést Gombos Gyula írta. (Bp., Püski, 1990
2. kiad. 2006).

Irodalom

Irod.: családi és egyéb források: Arany Piroska és Varga Sándor  e hó 7-én tartják esküvőjüket a dunabogdányi református templomban. (Budapesti Hírlap–Pesti Hírlap, 1932. szept. 6.)
Arany Gabriella és Kolonics Pál a mai napon házasságot kötöttek. (Budapesti Hírlap, 1935. ápr. 14.)
Baán Kálmán: Az Abai Arany család. (Magyar Családtörténeti Szemle, 1942. 10.)
Abai Arany Bálint ny. elemi iskolai igazgató, volt zsinati képviselő elhunyt. (Esti Újság, 1943. jan. 20.–Függetlenség, 1943. jan. 21.)
Hivatalos közlés a titkos szervezet leleplezéséről. (Magyar Nemzet, 1947. jan. 5.)
Révai József: Összeesküvők és cinkosok. – Köztársaságellenes összeesküvés. (Szabad Nép, 1947. jan. 5.)
Újabb jelentés az összeesküvésről. (Magyar Nemzet, 1947. jan. 12.)
Révai József: Az összeesküvés tanulságai. (Szabad Nép, 1947. jan. 12.)
Elhunyt Arany Bálint. (Magyar Nemzet–Népszabadság, 1987. nov. 24.)
Halottaink: Abay [!] Arany Bálint. – B. Varga Sándor. (Reformátusok Lapja, 1988. jan. 17.)
Gordos Béla: Arany Bálint halálára. (Irodalmi Újság, 1988.  1.)
Morvay László: Semmiért – egész emberként. Arany Bálint: Koronatanú. Emlékirat. 1945–1947. (Könyvvilág, 1990. 4.)
Fekete Gyula: Jubilál a Sztárai Énekkar. [Arany Lászlóról.] (Pest megyei Hírlap, 1995. jan. 3.)
Ablonczy Balázs: „Fontos olyan emberekkel is beszélni, akik nem akarnak meghallgatni.” Arany János kórusvezető a példaképekről, az elődökről és a kórusvezető büszkeségéről. [Arany Bálintról és családjáról is.] (Magyar Nemzet, 1995. ápr. 18.)
S. Pap Gitta: Szűk családi körben hatvanan lesznek az asztal körül. A százéves asszony a Három testőrt kedvelte. [Arany Julianna száz éves.] (Somogyi Hírlap, 1996. okt. 12.)
101 éves korában elhunyt özv. Zákányi Józsefné Arany Julianna. (Somogyi Hírlap, 1997. máj. 5.)
Török Bálint: Arany Bálint vállalása. „Csak” egy halálos ítélet. (Magyar Nemzet, 1997. júl. 2.)
Gombos Gyula: Az eltüntetett emberek. [Arany Bálintról és a Magyar Közösségről.] (Hitel, 1998. 6.)
Halottaink: [id.] Arany Lászlóny. lelkipásztor-karnagy, Cegléd díszpolgára 93 éves korában. (Reformátusok Lapja, 2005. jan. 30.)
Arany Bálintné Köpeczy Ilona életének 105. [!] évében elhunyt. (Magyar Nemzet, 2006. okt. 13. és okt. 14.).

Irod.: lexikonok, feldolgozások: Kis András: A Magyar Közösségtől a Földalatti Fővezérségig. (Bp., Zrínyi Katonai Kiadó, 1969)
Vida István: A Független Kisgazdapárt politikája. 1944–1947. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1976)
Kubinyi Ferenc: Az első magyar kirakatper. (Beszélő, 1988. 2.)
Ki kicsoda az 50 éves Gépipari Tudományos Egyesületben? Szerk. Kiss Lajos. (Bp., 1999)
Szekér Nóra: Titkos társaság. A Magyar Testvéri Közösség története. (Bp., Jaffa Kiadó, 2017)
Magyar hősök. Elfeledett életutak a 20. századból. (Bp., 2020).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939K-BH8R-W (Kenessey János halotti anyakönyve, 1836)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939K-BH85-B (Arany József és Szomju Veronika házassági anyakönyve, 1837)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:VK64-M1Q ([id.] Arany Bálint születési anyakönyve, 1854)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X6WH-JH8 (Szikra Ilona születési anyakönyve, 1871)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:VJ54-1K7 (Zákányi József születési anyakönyve, 1891)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GPT4-9T8?i=51 (Arany Julianna születési anyakönyve, 1896)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JBQ-1NXC (Arany Piroska születési anyakönyve, 1898)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JBQ-GNMB (Arany Bálint születési anyakönyve, 1901)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JBQ-ZMSV ([id.] Arany Sándor halotti anyakönyve, 1904)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JBQ-TM5P ([ifj.] Arany Sándor születési anyakönyve, 1905)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JBQ-CJGG (Arany Sándorné Szomju Veronika halotti anyakönyve, 1905)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:WTH9-GJPZ (Köpeczy Károlyné Szikra Ilona halotti anyakönyve, 1923)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6XSF-TQ67 (Arany Bálint és Köpeczy Ilona házassági anyakönyve, 1935)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6ZNL-CM5H (Arany Sándor és Kulcsár Anna házassági anyakönyve, 1939)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/588439 (Szalóky Dániel gyászjelentése, 1939)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:68F4-PP6V (Arany István és Meischl Stefánia házassági anyakönyve, 1941)

https://library.hungaricana.hu/hu/view/Gyaszjelentesek_DebreceniRefKollNagykonyvtara_AA_AZ/?pg=324&layout=s ([id.] Arany Bálint gyászjelentése, 1943)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/639630 (Zákányi József gyászjelentése, 1950)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6D1H-811S (Zákányi József halotti anyakönyve, 1950)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V1L-QXN2 (Köpeczy Károly halotti anyakönyve, 1952)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:C749-KNW2 (Almássy Károly halotti anyakönyve, 1971)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/310122 (Arany Bálint gyászjelentése, 1987)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/310239 (Arany Sándor gyászjelentése, 1992)

 

http://www.csvmrg.hu/oldarch/cikk/40/arany-balint-alapitvany.html (Arany Bálint-alapítvány, 2012)

https://reformatus.hu/mediumok/hirek/amikor-arany-balint-meglepte-a-kommunista-birosagot-filmbemutato/ (Ulicza Tamás: Amikor Arany Bálint meglepte a kommunista bíróságot. [A koronatanú c. filmről], 2022)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2024

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője