Iskola

Középiskoláit Déván és Temesvárott végezte, a bp.-i tudományegyetemen természettudományi tanulmányokat folytatott (1902– 1905), tanulmányait nem fejezte be.

Életút

Kőolajbányászati cégek geológusaként a romániai Prahova-völgy földtani szerkezetét kutatta (1906–1908), az Erdélyi Érchegység geológiai vizsgálata során figyelt fel a mócok helyzetére, és kezdett el társadalmi viszonyaikkal foglalkozni. Bp.-en telepedett le, újságíróként Jászi Oszkár polgári radikális csoportjának tagja (1908–1914), a XX. Század munkatársaként nagy feltűnést keltő cikkeket írt a korszak politikai-társadalmi kérdéseiről (1912–1914), politikai nézetei miatt többször bíróság elé állították. Az I. vh. elején orosz hadifogságba esett (1914), itt 17 havi börtönre ítélték (1914–1915), a forradalom után a hadifogoly internacionalisták szervezetének vezetőségi tagja (1917–1918), ismét, ezúttal 4 havi börtönre ítélték és egy Volga-parti városba száműzték (1918), ahonnan viszontagságos körülmények között tért vissza Bp.-re (1918–1919). A román megszállás alatt a bp.-i román cenzúrahivatal vezetőjeként baloldali újságírókat védelmezett (1919–1920), Kolozsvárra költözött (1920) és részt vett a szakszervezetek szabadiskolájának megszervezésében. A Napkelet munkatársa (1920–1926), a Jövő Társadalma c. szocialista lap alapító szerkesztője (1926–1927; 1927: a lapot betiltották), a kolozsvári kommunistaperben felmentették (1928), Bukarestbe költözött, ahol kommunista propaganda tevékenység miatt 3 évi börtönbüntetésre ítélték (1930– 1933). Családjával együtt a Szovjetunióba emigrált (1933), ahol a személyi kultusz áldozatául esett, halálának pontos helye, ideje és körülményei ismeretlenek. 1953-ban rehabilitálták. A Román Munkássegély főtitkára (1927-től).

Szerkesztés

Újságíróként Jászi Oszkár polgári radikális csoportjának tagja (1908–1914), a XX. Század munkatársaként nagy feltűnést keltő cikkeket írt a korszak politikai-társadalmi kérdéseiről (1912–1914). A Napkelet munkatársa (1920–1926), a Jövő Társadalma c. szocialista lap alapító szerkesztője (1926–1927; 1927: a lapot betiltották), A Proletárok Könyvtára sorozatszerkesztője. Geológiai írásai elsősorban a Bányászati és Kohászati Lapokban (1905–1910), a Földtani Közlönyben (1905-től), az Ungarische Montan-Industrie c. lapban (1906–1908), a Rumänische Industrieban (1906–1908); gazdaságpolitikai írásai a fentieken kívül még a Renaissance (1910-től), a Világ (1910–1914), a Pénzvilág (1911-től), a Pesti Futár (1912–1914) és a Szabad Gondolat c. lapokban jelentek meg (1913-tól).