Apáthy István
Apáthy István

2022. augusztus 7. Vasárnap

Apáthy István, ifj.

biológus, zoológus, politikus

Születési adatok

1863. január 4.

Pest

Halálozási adatok

1922. szeptember 27.

Szeged


Család

Sz: Apáthy István, id. (1829–1889) jogász, az MTA tagja.

Iskola

A bp.-i tudományegyetemen orvosdoktori okl. szerzett (1885), a Stazione Zoologica di Napoliban állami ösztöndíjjal tanult (1886– 1888), a zoológia tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1888). Az MTA tagja (l.: 1898. máj. 6.).

Életút

A bp.-i tudományegyetem magántanára (1888–1890), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen az állattan és az összehasonlító bonctan ny. rk. tanára (1890–1891), ny. r. tanára (1891–1918) és az általa alapított Állattani Intézet ig.-ja (1907– 1918); közben a Matematikai és Természettudományi Kar dékánja (1894–1895, 1900–1902, 1911–1912), az egyetem rektora (1903–1904). Az összeomlás után a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen az állattan ny. r. tanára (1919–1922) és a szegedi Állattani Intézet alapító ig.-ja (1921–1922). Áttelepült Mo.-ra (1920). Kolozsvárott előbb a br. Bánffy Dezső-féle Újpárt (1904–1913), majd a Függetlenségi Párt tagja, nemzetiségi szakértője (1913– 1919). A kolozsvári Nemzeti Tanács elnöke (1918. okt. 31.–dec.), Kelet-Mo. főkormánybiztosa (1918. dec. 7.–1919. jan.), gr. Károlyi Mihály felajánlotta neki a kultusztárcát, de nem fogadta el (1918. dec. 23.), a megszállás alá került Kolozsvárott a román hatóságok elfogták (1919. jan. 15.), mint „lázadót és felségsértőt” előbb halálra, majd 5 év börtönre ítélték (1919. júl.; az ítéletet a bukaresti katonai főtörvényszék megsemmisítette: 1920. aug.). Az Unio szabadkőműves páholy tagja (1900–1922), a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy helyettes-nagymestere (1919– 1922). Kutatóként elsősorban összehasonlító idegszövettannal fogl., megalkotta az idegsejtek ingerület-vezető képességének elméletét (Apáthy-féle kontinuitás), amely nagy mértékben elősegítette a mai idegszövettani ismereteink fejlődését. Számos, később róla elnevezett mikrotechnikai eljárás kidolgozója (pl. Apáthy-féle rögzítés, Apáthy-féle festés, -aranyozás és -kettősbeágyazás). Mint zoológus megkísérelte a férgek rendszertanba sorolását. Az Állattani Tanszék vezetőjeként Kolozsvárott Európa legkorszerűbben felszerelt Biológiai Intézetét hozta létre (1909), nevéhez fűződik a kolozsvári tudományegyetem Szegedre költöztetése (1918). Szegeden, a város által adományozott díszsírhelyen temették el.

Emlékezet

A szegedi Dóm téren emlékhelye van. Emlékét őrzi a kolozsvári Apáthy István Egyesület, az Apáthy István-alapítvány, ill. a szegedi Apáthy István Kollégium (1948). A Szegedi Tudományegyetem Apáthy István-emlékérmet és -jutalomdíjat alapított (2006).

Elismertség

A Belga Királyi Orvosi Akadémia tb. tagja (1905).

Szerkesztés

A Múzeumi Füzetek szerkesztője (1907–1909), a Társadalmi Szemle társszerkesztője (1908–1918), az Acta litterarum ad scientiarium alapító szerkesztője (1922). A Ferenc József Tudományegyetem Közleményei. Természettudományi Értekezések szerkesztője (1922).

Főbb művei

F. m.: A sima izomzat gyarapodása és pótlódása. Orvosdoktori értek. (Bp., 1885)
Tanulmányok a Najadeák szövettanáról. (Bp., 1885)
Das leitende Element des Nervensystems und seine topographische Beziehungen zu den Zellen. (Neapel, 1888)
A magyarországi pióczák faunája. (Bp., 1890)
Bevezetés a rendszeres állattanba. (Kolozsvár, 1890)
A magyarországi hévvizek pióczáiról. (Bp., 1891)
Az izom- és idegrostok fibrillumairól. (Kolozsvár, 1891)
Contractile und leitende Primitivfibrillen. (Neapel, 1892)
Die Mikrotechnik der tierischen Morphologie. 1–2. (Leipzig–Braunschweig, 1896)
A kolozsvári tudományegyetem állattani összehasonlító anatomiai intézete s ezzel ideiglenesen összekapcsolt szövet- és fejlődéstani intézet. (Kolozsvár, 1903)
Magántulajdon, csere és társadalmi élet az állatvilágban. (Kolozsvár, 1908)
A rögzíthetőség és a fösthetőség különbözősége, mint az élettani állapot változásainak jele az idegrendszerben. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1908. jún. 15.
megjelent kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1908)
őserdők. (Bp., 1909)
A darwinizmus bírálata és a társadalomtan. (Bp., 1910)
A faj egészségtana. (Bp., 1912)
A szocializmus az emberi továbbfejlődés szempontjából. (Bp., 1913)
Fajegészségügy és fajegészségtan. (Bp., 1914)
A háború biológiája. (Bp., 1915).

Irodalom

Irod.: Farkas Béla: Stefan von Apathy. (Rivista di Biologica, Roma, 1923)
Győrffy István: A. I. búcsúztatója. (Szeged, 1924)
Kiss Ferenc: Stephan von Apáthy als Neurolog. (Országos Orvostörténeti Könyvtár Közleményei, 1956)
Kolosváry Gábor: A. I. (Szeged, 1956)
Bolgár Ferenc: A. I., a magyar biológia egyik úttörője. (Természettudományi Közlöny, 1958)
Kolosváry Gábor: A. I. és Juhász Gyula. (Tiszatáj, 1958)
A. I. és munkássága. Az Országos Orvostörténeti Könyvtár fennállásának 10. évfordulójára rendezett előadások. (Bp., 1962)
Lukács Dezső: A. I. emlékezete, halálának 50. évfordulóján. (Állattani Közlemények, 1973)
Lambrecht Miklós: A. I. és a kolozsvári Állattani Intézet újjászervezése. (Évfordulók a műszaki és a természettudományokban, 1984)
Kiszely György: A. I. (Orvosi Hetilap, 1988. 40.)
Zallár Andor: Tekintélyt adott a nemzetnek. 125 éve született A. I. (Magyar Nemzet, 1988. 2.)
Benedeczky István: A. I. a tudós és a hazafi. (Bp., 1995)
Kardos István: A magyar biológia úttörője. A. I. (Ezredvég, 1998)
Nagy Nándor: A. I.-ról és a Kolozsvári Állattani Intézetről. (Collegium Biologicum, 1998)
Kapronczay Károly: A. I. (Híres magyar orvosok. Bp., 2000)
Gaál István: A. I. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője