Antalfi Mihály
Antalfi Mihály

2024. október 15. Kedd

Antalfi Mihály

jogász

Névváltozatok

1896-ig Rupert

Születési adatok

1877. szeptember 25.

Devecser, Veszprém vármegye

Halálozási adatok

1949. december 25.

Budapest


Iskola

Középiskoláit Pápán és Győrött végezte, a bp.-i tudományegyetemen államtud. (1901), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen jogtud. doktori okl. szerzett (1901), majd bírói és ügyvédi vizsgát tett.

Életút

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tisztviselője (1897–1902), a gyöngyösi bíróság aljegyzője (1902–1906), a Baranyaszentlőrinci (1906-1909), a Pécsi aljárás bírója (1909–1910), az Ítélőtábla tanácsjegyzője (járásbíró minőségben, 1910–1912), törvényszéki bíró (1912–1918); közben az I. vh.-ban főhadnagy-szakaszparancsnokként a 19. népfelkelő gyalogezrednél szolgált, majd a szarajevói várbíróságnál beosztott vizsgálóbíró (1914–1918). Az összeomlás után Bp.-en bíró (1918–1921), az ún. munkásbiztosító felsőbíróság (1921–1922), az Ítélőtábla (1922–1928), a Kúria bírája (1928–1944), a Kúria tanácselnöke (1944–1947). Jogtudósként elsősorban magánjoggal, polgári peres és nem peres eljárási kérdésekkel fogl.

Szerkesztés

A Polgári Törvénykezési Jog Tára szerkesztője (1922–1936). Versei és novellái elsősorban a Magyar Szemlében (1898–1905), a Szépirodalmi Kertben (1898); jogtudományi dolgozatai elsősorban a Jogállamban (1903–1904), a Jogtudományi Közlönyben (1904–1923) és a Magyar Jogi Szemlében jelentek meg (1923– 1924).

Főbb művei

F. m.: Polgári perrendtartás. 1–2. (Pécs, 1915)
Kötelmi jog. Különös rész. 3. füz. Többekkel. (Bp., 1941)
A vasúti közigazgatás alapvető jogszabályai. (Bp., 1943)
szerk.: Magánjogi döntvénytár. Új folyam. 1–2. Többekkel. (Bp., 1948–1949)
Magánjogi és perjogi döntvénytár. Új folyam. 3. Többekkel. (Bp., 1950).

Megjegyzések

MÉL I. tévesen Antalffy név alatt!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője