Antal Sándor
újságíró, műfordító, szobrász
Névváltozatok
Adler
Születési adatok
1882. november 28.
Nagyvárad
Halálozási adatok
1944.
Németország
Iskola
Nagyváradon reáliskolai érettségit tett (1901), a bp.-i tudományegyetemen filozófiát és jogot hallgatott (1901–1902), majd Telcs Edénél és Stockholmban Christian Erikssonnál szobrászatot tanult (1902–1904).Életút
Svédországban, Norvégiában, Dániában és Németországban élt (megszakításokkal, 1904–1913). A Nagyváradi Napló munkatársa (1904–1908 és 1913–1916), Nagyváradon Ady Endre baráti köréhez tartozott, svédországi lapok magyar tudósítója, szakírója, ill. a XX. század, Az Ujság és a Szocializmus svédországi tudósítója (1909–1913), a Váradi Hét szerkesztője (1917–1919). A Tanácsköztársaság alatt a Vörös Ujság belmunkatársa (1919), a bukás után ismét Németországban és Svédországban élt (1919– 1921), majd Pozsonyban telepedett le (1921). A pozsonyi Nemzeti Kisebbségek c. lap szerkesztője (1921–1923), a pozsonyi Népújság főszerkesztője (1923–1942). Szobrászként elsősorban plaketteket készített, műfordítóként kortárs svéd irodalmat, Strindberg és Lagerlöf regényeit tolmácsolta. A holokauszt áldozata lett, élete utolsó évei, halálozásának időpontja és körülményei ellentmondásosak: valószínűleg még 1942-ben SS-katonák családjával együtt elhurcolták: vagy a szlovák határ átlépése után megölték, vagy, s ez a valószínűbb németországi koncentrációs táborban halt meg.Szerkesztés
A Nagyváradi Napló munkatársa (1904–1908 és 1913–1916), Nagyváradon Ady Endre baráti köréhez tartozott, svédországi lapok magyar tudósítója, szakírója, ill. a XX. század, Az Ujság és a Szocializmus svédországi tudósítója (1909–1913), a Váradi Hét szerkesztője (1917–1919). A Tanácsköztársaság alatt a Vörös Ujság belmunkatársa (1919), a bukás után ismét Németországban és Svédországban élt (1919–1921), majd Pozsonyban telepedett le (1921). A pozsonyi Nemzeti Kisebbségek c. lap szerkesztője (1921– 1923), a pozsonyi Népújság főszerkesztője (1923–1942). Elbeszélései, tárcái a fentieken kívül megjelentek még a Győri Hírlapban (1904–1905), a Nagyváradban (1904–1907), az Uj Időkben (1906-tól), az Alkoholizmus c. lapban (1909–1910), a Múlt és Jövőben (1912-től).Főbb művei
F. m.: Mozaik. (Nagyvárad, 1904)Akik nem élnek. (Nagyvárad, 1905)
A munkás fia. Felvilágosító beszédek az öntudatos szervezett munkásság gyermekei számára. (Nagyvárad, 1908)
A svéd osztályharc. (XX. század, 1909)
A forradalmár Strindberg. (Szocializmus, 1910)
Jörru története. (Gyoma, 1913)
A magyar zsidóság jövendője. Felelet Ágoston Péter jogtanárnak. (Nagyvárad, 1917)
Garabonciás ének. Versek. (Pozsony, 1924)
ford.: Strindberg: A boldogok szigete. – Temetés. – Akit nem láttak. Elb.-ek. (Bp., 1902)
szerk.: Ady Endre… Miklós Jutka versei. Sajtó alá rend. (Bp., 1908).
Irodalom
Irod.: Bihari Mihály: A. S.-nak a „Holnap” antológia szerkesztőjének pozsonyi élete és mártírhalála. (Irodalmi Szemle, 1969)Csanda Sándor: A. S. (Cs. S.: Első nemzedék. Pozsony, 1982)
Turczel Lajos: Két kor mezsgyéjén. (Pozsony, 1983)
Fónod Zoltán: A csehszlovákiai magyar irodalom. 1918–1945. (Bp., 1993).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Haan Lajos
történetíró, egyházi író, evangélikus lelkész
Haiman György
könyvművész, irodalomtörténész
Hajnóczy Péter
író
Haranghy Jenő
festőművész, grafikus, művészeti író
Kahán Ágost
orvos, szemész
Foglalkozások
politikus (658), orvos (578), író (453), történész (357), jogász (321), irodalomtörténész (284), szerkesztő (267), újságíró (263), műfordító (228), pedagógus (204), költő (187), közgazdász (178), nyelvész (164), gépészmérnök (161), biológus (140), festőművész (120), vegyészmérnök (116), kémikus (112), római katolikus pap (111), mezőgazdasági mérnök (104), matematikus (98), művészettörténész (93), levéltáros (89), muzeológus (89), fizikus (86)