Antal Márk
Antal Márk

2022. július 6. Szerda

Antal Márk

művelődéspolitikus, matematikus

Névváltozatok

1898-ig Kohn

Születési adatok

1880. április 18.

Devecser

Halálozási adatok

1942. október 29.

Kolozsvár


Család

Fia: Antal János (1907–1943) író, újságíró és Antal István zongoraművész (1909–1978).

Iskola

A bp.-i tudományegyetemen matematika–fizika szakos tanári okl. szerzett (1901).

Életút

Bp.-en polgári iskolai tanár (1901–1908), a bp.-i VIII. ker.-i felsőkereskedelmi iskola (1908–1910), a bp.-i IV. ker.-i leánygimnázium rendes tanára (1910–1914). Az I. vh.-ban mint tüzérhadnagy, ill. -főhadnagy a péterváradi helyőrségnél teljesített szolgálatot (1914–1918), az összeomlás után a Városi Alkalmazottak Országos Szövetsége (VAOSZ) iskolai reformbizottságának elnöke és a VAOSZ pegagógus szakcsoport kommunista frakciójának alapító tagja (1918. dec.–1919. jan.), a VAOSZ főig.-ja (1919. jan.–márc.), a Közoktatásügyi Népbiztosság csoportvezetője (1919. ápr.–júl.), a Tanácsköztársaság bukása után állását vesztette (1919. aug.). Bécsben telepedett le (1919. aug.–1920), majd haláláig Kolozsvárott élt (1920–1942). A kolozsvári Tarbut Országos Zsidó Iskolaegyesület ig.-ja (1920–1927), a Minerva Biztosító Társaság biztosítási matematikusa (1927–1940), a kolozsvári izr. gimnázium rendes tanára és ig.-ja (1940-1942). A kolozsvári szakszervezeti munkások szabadiskolájának rendszeres előadója (1921–1925). Matematikusként elsősorban kapcsolástannal és a geometriai szerkesztés elméletével fogl. Az Erdélyi Múzeum Egyesület Természettudományi Osztálya állandó előadójaként elsősorban Einstein relativitáselméletét és a két Bolyai munkásságát ismertette, népszerűsítette. Az oktatás folytonosságát a megfelelő, iskolán kívüli intézmények létrehozásával kívánta elérni. Kolozsvárott az első zsidó középiskola megszervezője, egyúttal tanítványaival lakásán ún. magánegyetemi órákat is tartott, ahol a matematikán kívül a magyar és világirodalmat, ill. a magyar történelmet népszerű formában ismertette.

Szerkesztés

A Középiskolai Mathematikai Lapok szerkesztője (Rátz Lászlóval, 1907-1914), az Ifjú Kelet c. zsidó ifj. lap társszerkesztője (Déznai Viktorral, Fürst Oszkárral, Hegedűs Árpáddal, Kolozsvár, 1922).

Főbb művei

F. m.: Kapcsolástan. Kombinatorika. (Bp., 1914).

Irodalom

Irod.: A. M. Emlékkönyv. Szerk. Weinberger Mózes. (Kolozsvár, 1943)
Jancsó Elemér: A. M. emlékezete. (Egység, 1946. 33.
J. E.: Kortársaim. Bukarest, 1976)
A szocialista tanítómozgalom Magyarországon 1900-tól 1920-ig. Szerk. Kelen Jolán. (Bp., 1958)
Mikó Imre: A. M. és köre. (Korunk 1972)
Szegő Júlia: A. M.-ra emlékezve. (Művelődés 1980)
Filep László: Magyar matematika Erdélyben a két világháború között. (Magyar Tudomány, 2001).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője