Antal László
Antal László

2024. december 9. Hétfő

Antal László

nyelvész

Születési adatok

1930. június 25.

Szob, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

1993. január 23.

Manassas, Virginia, Egyesült Államok


Család

Szülei: Antal Jenő (†1960) MÁV-segédtiszt, Lóbis Mária.

Felesége: 1957-től Csongrádi Zsuzsanna (1935–2013) költő, műfordító.

Testvére: Antal Jenő, a Szerelőipari Tervező Vállalat villamosmérnöke.

Fia: Antal László Zoltán (1960–2004) és Antal Zoltán Kornél (= Csongrády K. Zoltán, 1964–).

Iskola

Elemi iskoláit Felsőgallán és Tatabányán, középiskoláit Tatán, Vácott és Budapesten végezte, a budapesti Mátyás Király Gimnáziumban – az Esze Tamás Népi Kollégium tagjaként – éretts. (1949), az ELTE Nyelv- és Irodalomtudományi Karán magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1953); tanulmányai idején az Eötvös Kollégium tagja.

A nyelvtudományok kandidátusa (1957), doktora (1981).

Életút

Az ELTE BTK-n Tamás Lajos aspiránsa (1953–1957), az ELTE BTK Román Intézete egy. adjunktusa (1957–1961), az Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék egy. docense (1961–1985); közben Rómában (1960), az USA-ban (Ford-ösztöndíjjal több helyen 1966–1967) és Regensburgban vendégkutató (1970–1972).

Az NSZK-ban, majd az Egyesült Államokban, Manassas (Virginia állam) városban telepedett le (1985–1993).

Általános nyelvészettel foglalkozott, a magyarországi strukturalista nyelvészet egyik úttörője és eredményeinek megismertetője a magyar alak-, mondat-, hang- és jelentéstanban. Szokatlan elemzéseivel, a magyar általános nyelvtudomány addigi eredményei többéségének tagadásával, egészen új szemléletével valósággal berobbant a hazai nyelvészközéletbe. Új magyar grammatikai leírásai és elemzései, egy új magyar leíró nyelvtan megteremtésére irányuló elképzelései később is igen heves szakmai vitákat váltottak ki.

Elismertség

Az MTA Általános Nyelvészeti Bizottsága titkára (1962–1968).

Főbb művei

F. m.: A fonéma fogalmának tisztázásához. Kand. értek. (Bp., 1956)
Hangok és fonémák. (Természet és Társadalom, 1956. 7.)
Kibernetika és nyelvtudomány. (Magyar Tudomány, 1956. 7-12.)
A fonológiai gondolkozás egyik korai dokumentumáról. (Nyelvtudományi Értesítő, 1958)
A strukturalizmusról. (Magyar Nyelvőr, 1958. 1.)
Észrevételek a metalingvisztikáról. (Magyar Nyelvőr, 1958. 3.)
Az albán őstörténeti periodizációról. (Történelemtanítás, 1958. 3.)
Megjegyzések Kenneth L. Pike egyesített elméletéről. (Nyelvtudományi Közlemények, 1958)
A morfémáról. (Magyar Nyelv, 1959. 1.)
Gondolatok a magyar főnév birttokos ragozásáról. (Magyar Nyelv, 1959. 3.)
Megjegyzések a szóállomány statisztikai vizsgálatáról. (Magyar Nyelvőr, 1959. 3.)
A magyar esetrendszer a korszerű nyelvi analízis fényében. Benyújtott doktori értek. (Bp., 1960)
On the Possessive Form of the Hungarian Noun. (General Linguistics, 1960)
Hány esete van a magyar főnévnek? – Mitől függ, hogy hány morféma? (Magyar Nyelv, 1960)
A nyelv objektivitásának kérdéséről. (Magyar Nyelvőr, 1960. 3.)
A magyar esetrendszer. Kismonográfia. (Nyelvtudományi értekezések. 29. Bp., Akadémiai Kiadó, 1961)
Jel, jelentés, szövegösszefüggés. (Magyar Nyelvőr, 1961. 2.)
Gondolatok a magyar igéről. (Magyar Nyelvőr, 1961. 3.)
Az egyszeri megnyilatkozástól a fonémarendszerig. (Magyar Nyelvőr, 1962. 1.)
A megnyilatkozások tagolása morfémák szerint. (Magyar Nyelvőr, 1962. 2.)
A morfémaalternánsoktól a morfémaosztályokig. – Vázlatok egy eljövendő magyar mondattanhoz. (Magyar Nyelvőr, 1962. 4.)
Jelentés és világnézet. (Valóság, 1962. 5.)
A nyelvi jel pszichologista koncepciójáról. (Általános Nyelvészeti Tanulmányok. I. Bp., 1963)
Questions of Meaning. Kismonográfia. (Janua linguarum. Ser. minor 27.The Hague, 1963)
A jelentés kérdései. (Magyar Nyelvőr, 1963. 1.)
A New Type of Dictionary. – Interpretation and Transformation. (Linguistics, 1963)
Egy magyar morfématár ügyében. (Nyelvtudományi Értesítő, 1963)
A formális nyelvi elemzés. Monográfia. (Stúdium Könyvek 44. Bp., Gondolat Könyvkiadó, 1964)
Content, Meaning and Understanding. Kismonográfia. (Janua linguarum. Ser. minor 31. The Hague, 1964)
A magyar jelző három nyelvtani koncepció fényében. (Magyar Nyelv, 1964)
Four Approaches to the Same Grammatical Category. – Meaning and Its Change. –Word Order and Syntactic Position. (Linguistics, 1964)
Jegyzetek az igazságról, a jelentésről és a szinonimáról. (Általános Nyelvészeti Tanulmányok. III. Bp., 1965)
A jelentés kérdései. (Nyelvtudományi Közlemények, 1966)
On the Morphology of the Hungarian Verb. (Linguistics, 1966)
Problemi di Significato. Monográfia. (Milano, 1967)
A világ nyelvei. Csongor Barnabással és Fodor Istvánnal. (Bp., Gondolat Könyvkiadó, 1970)
Some Remarks on a Controversal Issue. (Lingua, 1971)
Szinkron vázlatok. (Magyar Nyelv, 1974. 2.)
Két karcolat a leíró nyelvészet köréből. (Magyar Nyelv, 1975. 1.)
A tartalomelemzés alapjai. Monográfia. (Bp., Magvető Könyvkiadó, 1976)
Gondolatok a magyar névmásokról. (Magyar Nyelv, 1976. 1.)
Gondolatok a magyar pronominalizációról. (Magyar Nyelv, 1976. 3.)
Gondolatok a nominális szintagmákról. (Magyar Nyelvőr, 1976. 2.)
Szemantikai interpretáció és nyelven kívüli tartalom. (Általános Nyelvészeti Tanulmányok. XI. Bp., 1976)
Egy új magyar nyelvtan felé. (Gyorsuló idő. Bp., Magvető Könyvkiadó, 1977)
Die Wirklichkeit der Sprache. (Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis. Sectio Linguistica, 1977)
Többféle elemzés, többféle nyelvtan. (Magyar Nyelvőr, 1977. 2.)
A jelentés világa. (Gyorsuló idő. Bp., Magvető Könyvkiadó, 1978)
Bevezetés a propaganda elemzésébe. (Az MN Módszertani Központ kiadványa. Bp., 1978)
A szintaktikai viszonyok egy lehetséges hierarchiája. (Magyar Nyelv, 1979. 1.)
Grundlagen der Sprachkultur. (Magyar Nyelvőr, 1979. 1.)
A mai magyar nyelv szinkron leírásának kérdéséhez. Doktori értek. (Bp., 1980)
Nyelvek nyomában. (Kozmosz Könyvek. Én és a világ. Bp., 1981)
Még egyszer a feltételes mód jeléről. (Magyar Nyelv, 1982. 4.)
Megjegyzések a határozó közkeletű definíciójáról. (Magyar Nyelv, 1983. 1.)
A Saussure-filológia utóbbi negyedszázadának történetéből 1–2. (Magyar Nyelvőr, 1983. 2–4.) és 3. (Magyar Nyelvőr, 1984. 2.)
Pszichologizmus, platonizmus és realizmus a nyelvészetben. (Filológiai Közlöny, 1984. 2-3.)
Bloomfieldről – halála sokadik évfordulóján. (Filológiai Közlöny, 1984. 4.)
A hatodik mondatrész. (Magyar Nyelv, 1984. 2.)
Tényleg tárgy lenne? (Magyar Nyelv, 1984. 3.)
A hatodik mondatrész. (Gyorsuló idó. Bp., Magvető Könyvkiadó, 1985)
Igaz lenne, hogy csaknem minden mondat „új”? (Nyelvtudományi Közlemények, 1985. 1.)
Néhány megjegyzés Paul és Saussure viszonyáról. (Filológiai Közlöny, 1985. 1-4.)
A pszichologista falláció a nyelvészetben. (Filológiai Közlöny, 1986–1987. 1-2.)
Rules, Analogies, Categories. (Word, 1988)
Egy axiomatikus magyar nyelvtan ügyében. (Magyar Nyelv, 1990. 3-4.)
Language and Parole or Only Parole? (Historiographica Linguistica, 1990)
Magánhangzó-illeszkedés. Újabb kísérlet egy régebbi felfogás alapján. (Magyar Nyelv, 1991. 1.)
Multiple Syntatic Relations: A Tentative Notes. (Word, 1991)
A formális nyelvi elemzés. – A magyar esetrendszer. (Nyelvinfo 2. Új kiad. Bicske, SZAK Kiadó, 2005).

F. m.: szerk.: Aspekte der Semantik. Zu ihrer Theorie und Geschichte. 1662–1970. Szerk. (Frankfurt am Main, 1972)
Modern nyelvelméleti szöveggyűjtemény. I–VI. köt. (Bp., 1981–1986)
A világnyelv. Vál., szerk. (Pro és Kontra. Bp., Gondolat Könyvkiadó, 1984).

Irodalom

Irod.: műveiről: Szépe György: A. L.: A magyar esetrendszer. (Magyar Nyelvőr, 1962. 4.)
H. Molnár Ilona: A. L.: A magyar esetrendszer. (Magyar Tudomány, 1963. 4.)
Dezső László: A. L.: A formális nyelvi elemzés. (Magyar Nyelvőr, 1965. 1.)
Herman József: A. L.: Questions of Meanings. (Általános Nyelvészeti Tanulmányok. III. Bp., 1965)
Martinkó András: A. L.: A formális nyelvi elemzés. (Kritika, 1965. 7.)
Tóth Sándor: A. L.: A formális nyelvi elemzés. (Palócföld, 1965. 2.)
Kiefer Ferenc: A. L.: Content, Meaning and Understanding. (Általános Nyelvészeti Tanulmányok. IV. Bp., 1966)
Bakos Ferenc: A. L.–Csongor Barnabás–Fodor István: A világ nyelvei. (Nyelvtudományi Közlemények, 1971)
H. Molnár Ilona: A. L.: Egy új magyar nyelvtan felé. (Magyar Nyelvőr, 1978. 4.)
Nagy Ferenc: Két magyar jelentéstan. (Köznevelés, 1978. 27.)
Bakos Ferenc: A. L.: A jelentés világa. (Általános Nyelvészeti Tanulmányok. XVI. Bp., 1985)
Gecső Tamás: A régi A. L. – új kiadásban. A. L.: A formális nyelvi elemzés. – A magyar esetrendszer. (Modern Nyelvoktatás, 2006. 1.).

Irod.: Papp Ferenc: A. L. (Nyelvtudományi Közlemények, 1994–1995)
Kenesei István: A. L. igazgyöngyei és hamis ékszerei. (KB 120. A titkos kötet. Nyelvészeti tanulmányok Bánréti Zoltán és Komlósy András tiszteletére. Szerk. Kálmán László. Az MTA Nyelvtudományi Intézet és a Tinta Kiadó közös kiadványa. Bp., 2006)
Péch Olívia: A. L. és a mai magyar nyelvtudomány. (Alkalmazott Nyelvtudomány, 2006. 1-2.)
Kicsi Sándor András: A. L. a szófajok kontinuumáról. (Magyar Nyelv, 2014. 4.).

Irod.: lexikonok: Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 1992. (Bp., 1991)
Kortárs magyar írók. 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. I–II. köt. Szerk. F. Almási Éva. (Bp., 1997–2000)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)

 

neten:

http://www.nytud.hu/kenesei/publ/kenesei_kb120.pdf (Kenesei István: A. L. igazgyöngyei és hamis ékszerei)

https://kornai.com/Papers/Antal.pdf (Kornai András: Antal László)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2021

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője