Antal Lajos
Antal Lajos

2022. január 28. Péntek

Antal Lajos

orvos, humánbiológus

Születési adatok

1902. július 31.

Szalatnya, Hont vármegye

Halálozási adatok

1973. február 8.

Budapest


Család

Sz: Antal Lajos, Fazekas Julianna. Testvére Antal István (1896–1975) politikus.

Iskola

A Pázmány Péter Tudományegyetemen ált. orvosi okl. (1927), a népesedésbiológia tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1927).

Életút

A pécsi Erzsébet Tudományegyetem Belgyógyászati Klinika gyakornoka (1927–1929), az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) Uzsoki u.-i Kórházának alorvosa (1929–1932), az OTI Belgyógyászati Rendelőjének főorvosa (1932–1934), az Országos Tisztviselői Betegsegélyező Alap (OTBA) bp.-i kerületi főorvosa (1934–1940), a Magyar Nemzetbiológiai Intézet alapító tagja (1940-től), az ún. Életszemléleti Osztály vezetője (1940–1945). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem magántanára (1942–1945). A magyar népesedés biológiai, egészségpolitikai vonatkozásaival, szociálhigiénével, egészségügyi szervezési kérdésekkel fogl. A magyar biologizmus egyik kialakítója és első programadója.

Elismertség

A Betegápolók és Ápolónők Országos Egyesületének orvoselnöke (1934–1945), az Egészségpolitikai Társaság elnöke.

Szerkesztés

A Betegápolásügy c. lap főszerkesztője (1932–1936), A betegápolásügy könyvtára sorozatszerkesztője (1932-től).

Főbb művei

F. m.: A concentratiováltozás pharmakológiája. 1–6. Jendrassik Loránddal. (Magyar Orvosi Archivum, 1929)
A magyarországi tuberculosiskérdés a socialhygiene megvilágításában. (Bp., 1930)
Közegészségügyünk újjászervezésének irányelvei. (Bp., 1936)
Magyar mezőgazdasági népbiztosítás. (Bp., 1936)
Egészségpolitika, népegészségügyi minisztériumi mezőgazdasági népbiztosítás. (Bp., 1938)
Belorvostan. (Bp., 194?)
A biologizmus, mint új életszemlélet. A magyar biopolitika. (Bp., 1940)
A cukorbaj Magyarországon. Népesedésbiológiai adatok a cukorbaj kérdéséhez. (Bp., 1942)
A magyar népesedés kérdései. (Bp., 1942).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője