Antal Károly
Antal Károly

2021. október 21. Csütörtök

Antal Károly

szobrász

Születési adatok

1909. június 23.

Budapest

Halálozási adatok

1994. május 26.

Budapest


Család

F: Radnót Magda (1911–1989) orvos, szemész, az MTA tagja. Leánya: Antal Magdolna (1945–) orvos, aneszteziológus.

Iskola

A bp.-i iparművészeti iskola díszítőszobrász szakán Mátrai Lajos és Simay Imre (1925–1927), az Országos Képzőművészeti Főiskolán Szentgyörgyi István növendéke (1928–1936); közben a Római Magyar Akadémián állami ösztöndíjas (1934–1935).

Életút

Ohmann Béla műtermében segédként működött (1931–1935), a bp.-i Százados úti Művésztelepen alkotott (1935–1945), a Magyar Képzőművészeti Főiskolán a kőrestaurálás tanára (1950–1959). A római iskola második nemzedékének tagjaként 1931-ben mutatkozott be vallásos kompozícióival. Stílusára leginkább az archaikus kultúrák és a román kor emlékei hatottak; műveit tömör formanyelv, a megjelenítés eszmei emelkedettsége jellemzi. Monumentalitás iránti hajlama emlékműszobrászatában, dekorativitáshoz való vonzódása épületplasztikáiban érvényesült. Domborműveket, köztéri szobrokat alkotott, 1945 után ő készítette el az első – az obeliszk típusnak modellül szolgáló – szovjet hősi emlékműveket. Gellért és Julianus barát c. bronzszobrait a Halászbástyán (Bp., 1937), Szent István király megkoronázása c. domborművét Esztergomban állították fel (1938). Birkózók c. ismert alkotása a Népstadion előtt látható (Bp., 1953).

Elismerés

Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (polgári tagozat, 1992). Balló Ede-díj (1931), Ferenczy István-díj (1935), a Párizsi Világkiállítás ezüstérme (1937), Munkácsy Mihály-díj (1954), Csók István- érem (1958), a Kossuth-díj (1993).

Főbb művei

Kiállításai. egyéni: Kemenesaljai Művelődési Központ (Celldömölk, 1973)
Műcsarnok (Bp., 1979)
Városi Könyvtár (Érd, 1985)
csoportos: Nemzeti Szalon (Bp., 1931-től)
Velencei Biennálé (1936
1938
1940)
Párizsi Világkiállítás (1937)
Képzőművészek Új Társasága (KÚT) arcképkiállításai (Bp., 1941-től)
Magyar egyházművészeti kiállítás (Nemzeti Szalon, Bp., 1941)
Svájci magyar kiállítás (1944)
Nyolc festő, nyolc szobrász (Nemzeti Szalon, Bp., 1944)
Magyar Művészek Szabadszervezetének kiállítása (Fővárosi Képtár, Bp., 1947)
Rippl-Rónai Társaság kiállítása (Nemzeti Szalon, Bp., 1948)
Magyar képzőművészeti kiállítás (Műcsarnok, Bp., 1950–1955
1959
1962)
Képzőművészetünk 10 éve (Műcsarnok, Bp., 1955)
A felszabadult Budapest művészete (MNG, Bp., 1955)
Százados úti Művésztelep (MNG, Bp., 1965)
Magyar szobrászat. 1920–1945 (Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár, 1966)
I., II. Országos Kisplasztikai Biennálé (Pécs, 1967
1969)
Magyar művészet. 1945–1969 (Műcsarnok, Bp., 1969). F. m. a debreceni Déri Múzeumban: Mongol vadász (1968)
Solymász (1971)
Remete (1972)
a MNG-ban: Mátyás király (1938)
Szent Ferenc (1938)
Oltárkereszt (1940)
Anya gyermekével
Betlehem
Gantner Jenő képmása
Körösi Csoma Sándor
Majakovszkij
Kévés nő
Legelésző csikó
Női fej. F. m.: köztéren: Gellért és Julianus barát. (bronz, Bp., Halászbástya, 1937)
Mátyás király (Wroclaw, 1938)
Szent István király megkoronázása. (mészkő dombormű, Esztergomi vár, 1938)
I. Szent László (márvány, Bp., X. ker. Pataky tér, 1940)
12 apostol (Pécsi székesegyház oromzata, 1940–1963)
Szovjet hősi emlékmű (mészkő, Bp., XI. ker. Szent Gellért tér, 1945
lebontották)
Szovjet hősi emlékmű (mészkő-bronz, Bp., V. ker., Szabadság tér, 1945)
Könyves Kálmán (Ezredéves emlékmű, bronz dombormű, Bp. XIV. ker. Hősök tere, 1945 után)
Birkózók (alumínium, Bp., XIV. ker., Népstadion, 1955)
Építészet (mészkő dombormű, Bp., XIII. ker. Máglya köz, 1956)
Női figura (bronz, Miskolc, Albert-telep, Hunyadi János Művelődési Ház, 1956)
Tavasz (bronz dombormű, Bp., Royal Szálló, 1957)
Lantos nő (alumínium plasztika, Bp., Fővárosi Operettszínház, 1960)
Melpomené (mészkő, Debreceni Csokonai Színház homlokzata, 1961)
Csajkovszkij, Moniuszko. (Bp., Operaház, 1961)
Női akt (márvány kútszobor, SZOTE, 1961)
Ifjúság (alumínium plasztika, GATE-kollégium, 1966)
Jókai Mór (mészkő, Kazincbarcika, Jókai tér, 1966)
Kandó Kálmán (mészkő, Miskolc, Tiszai pályaudvar, 1967)
Körösi Csoma Sándor (bronz, Pécs, Körösi Csoma–Dandár u., 1968)
Táncsics Mihály (mészkő portré, Orosháza, Táncsics Mihály Gimnázium, 1969)
Berzsenyi Dániel (mészkő mellszobor, Egyházashetye, Berzsenyi Múzeum, 1970)
Kisfaludy Károly (süttő mészkő mellszobor, Tét, Kisfaludy-emlékház, 1974)
Auguszta tehén (bronz, Martonvásár, MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet, 1975)
Thököly Imre (süttői mészkő mellszobor, Vaja, Vay Ádám Múzeum parkja, 1979)
Körösi Csoma Sándor (mészkő portré, Érd, Magyar Földrajzi Gyűjtemény, 1984)
Kisfaludy Károly (bronz mellszobor, Győri Kisfaludy Színház, 1988).

Irodalom

Irod.: N. Pénzes Éva: A. K. (Művészet, 1965)
Rózsa Gyula: „A rómaiak” 1945 után. (Művészet, 1977)
Kovács Péter: Fejezetek a magyar szobrászat közelmúltjából. (Életünk, 1990)
Kovács Péter: A tegnap szobrai. (Szombathely, 1992).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013