Antal István, vitéz
politikus, jogász
Születési adatok
1896. február 18.
Kenderes, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Halálozási adatok
1975. szeptember 5.
Budapest
Család
Sz: Antal Lajos, Fazekas Julianna. Testvére: Antal Lajos (1902–1973) orvos, humánbiológus.Iskola
A bp.-i tudományegyetemen jogtud. doktori okl. szerzett (1920), bírói és ügyvédi szakvizsgát tett.Életút
Az I. vh.-ban gyalogos hadnagyként az olasz fronton szolgált. Egyetemi tanulmányai idején az Egyetemi Kör elnöke (1918), a jobboldali nemzeti Piros–Fehér–Zöld Blokk alapító elnöke (1918–1919), a Tanácsköztársaság alatt Szegeden Gömbös Gyula beosztottjaként, majd az ellenforradalmi kormány miniszterelnökségén dolgozott (1919. márc.–aug.). A Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Szövetségének alapító tagja és első elnöke (1920). Tanulmányai befejezése után Bp.-en ügyvédi irodát nyitott (1920), egyúttal az Országos Központi Hitelszövetkezet munkatársa, a hitelszövetkezeti mozgalom hivatalos lapja, a Magyar Szövetkezés felelős szerkesztője (1920–1934). A Magyar Nemzeti Függetlenségi Párt (Fajvédő Párt) tagja (1923–1928), majd minisztertanácsosi rangban a Miniszterelnökségi Sajtóosztály vezetőjeként (1932–1935), ill. igazságügyminisztériumi államtitkárként (1935. ápr. 17.–1936. nov. 2.) Gömbös Gyula belső munkatársi köréhez tartozott; részt vett az 1934. márc. 17-i római jegyzőkönyvek aláírásához vezető tárgyalásokon. A Nemzeti Egység Pártja, ill. a Magyar Élet Pártja ogy.-i képviselője (Jászberényi, ill. Pápai választókerület, 1935–1944). Második igazságügyminisztériumi államtitkársága idején (1938. ápr. 2.–1942. ápr. 17.) jelentős szerepet játszott a zsidótörvények, az új választójogi és sajtótörvény kidolgozásában és parlamenti elfogadtatásában. A Nemzetvédelmi Propagandahivatal vezetésével megbízott tárca nélküli minisztereként (1942. ápr. 17.–1944. aug. 29.) a „nemzetnevelés” előmozdítása érdekében egy ún. írói tanácsot létesített, az ő ötlete volt a lillafüredi írótalálkozó is. Igazságügy-, s egyúttal vallás- és közoktatásügyi miniszter (1944. márc. 22.–1944. aug. 29.). Szálasi hatalomátvétele után a németek egy időre letartóztatták. A népbíróság háborús bűnösként halálra ítélte (1946. ápr. 5.), amit Tildy Zoltán köztársasági elnök kegyelemből életfogytiglani börtönre változtatott. 1960-ban szabadult, s haláláig Bp.-en élt.Elismertség
A Magyarországi Szövetkezetek Szövetsége ügyvezető titkára, a Társadalmi Egyesületek Szövetsége társelnöke, az egyesített bírói és ügyvédi vizsgálóbizottság, valamint az Országos Irodalmi Tanács tagja.Szerkesztés
A hitelszövetkezeti mozgalom hivatalos lapja, a Magyar Szövetkezés felelős szerkesztője (1920–1934). Politikai írásai – többek között – az Egyetemi Lapok (1918-tól), a Magyar Szemle (1927-től), a Szózat és a Budapesti Hírlap hasábjain jelentek meg (1933-tól).Főbb művei
F. m.: A szegedi kormány utolsó napja. (Bp., 1929)A nemzetvédelmi propaganda irányelvei. Beszéd. (Bp., 1943).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Alexander Bernát
filozófus, esztéta
Alexits György
matematikus, matematikatanár, kultúrpolitikus
Haar Alfréd
matematikus
Hajdú Gusztáv
állatorvos
Hajnal Gábor
költő, műfordító, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (662), orvos (602), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (213), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (99), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (88)