Annus József
Annus József

2022. január 26. Szerda

Annus József

író, szerkesztő, politikus

Születési adatok

1940. május 6.

Püspöklele

Halálozási adatok

2005. december 13.

Budapest


Család

Sz: Annus József (1913–1996) kubikos, Putyora Erzsébet (1916–1976) földműves. F: Lengyel Zsuzsanna tanítónő. Testvére: Annus Erzsébet (1946) tanár.

Iskola

A Szegedi Tanítóképző Intézetben éretts. és tanítói okl. szerzett (1959).

Életút

A királyhegyesi (1959–1961), a nagylaki általános iskola tanítója (1961–1968), a Csongrád Megyei Hírlap kulturális rovatának munkatársa (1968–1970), a Tiszatáj segédszerkesztője (1970–1971), olvasószerkesztője (1971–1972), főszerkesztő-helyettese (1972–1986), Nagy Gáspár Öröknyár: Elmúltam 9 éves c. versének közlése miatt elbocsátották munkahelyéről (1986. szept. 1.). A szegedi Móra Ferenc Múzeum gyűjteménykezelője (1986–1989), a Móra Könyvkiadó szegedi szerkesztője (1988–1989). Rehabilitálását követően a Tiszatáj főszerkesztője (1989. jún.–1996), a Szabad Föld főszerkesztője (1996–2000). Az MSZMP (1967–1989), az MSZP tagja (1989-től), az MSZP ogy.-i képviselője (Országos lista, 1990–1994; Szeged, Csongrád megye, 1. választókerület, 1994–1998), ogy.-i képviselőjelöltje (1998). Elbeszéléseket, ifjúsági regényeket írt. Írói világa elsősorban a paraszti élethez és az onnét származó értelmiségiek sorsfordulóihoz kapcsolódik.

Emlékezet

Halála után szülőfalujában Maroslelén (1950-ig Püspöklele) utcát neveztek el róla, a faluban lévő klubkönyvtár falán emléktáblát helyeztek el (2006. szept. 15.).

Elismertség

Az Írószövetség tagja (1973-tól), választmányi (1986-tól) és elnökségi tagja (1989-től). A Magyar Néprajzi Társaság Tagja (1975-től). A József Attila Kulturális és Szociális Alapítvány elnöke (1991-től).

Elismerés

Magyar Művészetért Alapítvány Díja (1990), Tamási Áron-díj (1993).

Szerkesztés

A Csongrád Megyei Hírlap kulturális rovatának munkatársa (1968–1970), a Tiszatáj segédszerkesztője (1970–1971), olvasószerkesztője (1971–1972), főszerkesztő-helyettese (1972–1986). A Móra Könyvkiadó szegedi szerkesztője (1988–1989), a Tiszatáj főszerkesztője (1989. jún.–1996), a Szabad Föld főszerkesztője (1996–2000). A Zenit könyvek sorozatszerkesztője (1988–1989).

Főbb művei

F. m.: Pányván. Elb.-ek. (Bp., 1977)
Húsvéthétfő. Kisreg., novellák. (Bp. 1978)
Szintén Fickó. Ifj. reg. (Bp., 1980)
Kodács király csatái. Gyermekreg. (Bp., 1982)
Esti üzenetek. Elb.-ek. (Bp., 1984)
Békebeli csaták. Ifj. reg. (Bp., 1986)
Kánon. Reg. (Bp., 1989)
Igazándi. Ifj. reg. (Bp., 1991)
A meggyfa magasában. Elb.-ek. (Szabad Föld Kiskönyvtára. Bp., 1997)
Eltérített Pegazus. Földreszállt emlékek, anekdoták. (Bp., 2003).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője