Ángyán Béla, 1910-től vörösberényi
orvos, belgyógyász
Születési adatok
1849. június 17.
Szentistván, Veszprém vármegye
Halálozási adatok
1920. január 1.
Balatonfüred, Zala vármegye
Temetési adatok
1920. január 5.
Budapest
Kerepesi út
Család
Sz: Ángyán Mihály (1802–1857) református lelkész, Soós Julianna. F: 1884-től hohenaui Zettner Aranka (1862–1940). Fia: Ángyán Béla (1885–1959) politikus, zeneszerző, Ángyán János (1886–1969) orvos, belgyógyász, Ángyán Géza (1890–1936) cs. és kir. udvari titkár, huszár főhadnagy és tordai Drasche-Lázár Alfrédné Ángyán Aranka.
Iskola
Középiskoláit Veszprémben és Pápán végezte, majd két évig a pápai református teológiai akadémia hallgatója (1868–1870). A budapesti tudományegyetemen orvostudori (1876) és sebészi okl. (1877), a belbetegségek tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1885).
Életút
A budapesti tudományegyetem I. sz. Belgyógyászati Klinika gyakornoka (1876–1877), egy. tanársegéde (1877–1887) és magántanára (1885–1887), c. ny. rk. tanára (1894-től). A Fővárosi Közkórház Heveny Fertőző Betegségek Osztályának orvosa (1885–1887), főorvosa (1887–1889), a budapesti Szent Rókus Kórház Belgyógyászati Osztályának főorvosa (1889–1910), a budapesti kórházak igazgató főorvosa (1910-től).
Járványok kóroktanával, elsősorban különböző fertőző betegségekkel (pl. kolera) és az influenza gyógyításával foglalkozott. A konyhasó tartamú infúziós terápia magyarországi bevezetője, a kolera ún. hipodermoklízissel történő kezelésével nemzetközi hírnévre tett szert. Az elsők között vizsgálta az influenzát, annak járványos jellegét ő írta le először a magyar szakirodalomban.
Elismertség
A Budapesti Orvosi Egyesület másodtitkára (1888–1889), titkára (1889-től). A Közkórházi Orvos Társulat, az Állami Munkásbiztosító orvosi tanácsának elnöke, a Balneológiai Egyesület alelnöke.
Szerkesztés
A Budapesti Orvosi Egyesület Évkönyvének szerkesztője (1887–1891), a Budapesti Orvosi Ujság alapító szerkesztője (Schuschny Henrikkel, 1903-tól).
Főbb művei
F. m.: A bolygó ideg – vagus – hűdésének esetei. (Orvosi Hetilap, 1884)
Adatok a pseudoleucoemia ok- és gyógytanához. (Orvosi Hetilap, 1885)
A cholera gyógyításáról. (Bp., 1886), A tömeges bélbeöntések és a bőralatti infusio értéke a cholera gyógytanában. (Orvosi Hetilap, 1887)
A Budapesti Kir. Orvosegyesület 1890-iki évkönyve. Összeáll. (Bp., 1890)
Az influenzáról. (Orvosi Hetilap, 1890)
A cholera indica kór- és gyógytana. (Bp., 1891)
A croupos tüdőgyulladás kezelése creosotallal. (Budapesti Orvosi Ujság, 1903)
A gyomorsüllyedés, gastroptosis. (Budapesti Orvosi Ujság, 1904).
Irodalom
Irod.: Á. B. (Orvosi Hetilap, 1984. 34.).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu 2018
Aktuális havi évfordulók
Alexander Bernát
filozófus, esztéta
Alexits György
matematikus, matematikatanár, kultúrpolitikus
Haar Alfréd
matematikus
Hajdú Gusztáv
állatorvos
Hajnal Gábor
költő, műfordító, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (662), orvos (602), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (213), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (99), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (88)