Ángyán Béla
Ángyán Béla

2024. október 8. Kedd

Ángyán Béla, 1910-től vörösberényi

orvos, belgyógyász

Születési adatok

1849. június 17.

Szentistván, Veszprém vármegye

Halálozási adatok

1920. január 1.

Balatonfüred, Zala vármegye

Temetési adatok

1920. január 5.

Budapest

Kerepesi út


Család

Sz: Ángyán Mihály (1802–1857) református lelkész, Soós Julianna. F: 1884-től hohenaui Zettner Aranka (1862–1940). Fia: Ángyán Béla (1885–1959) politikus, zeneszerző, Ángyán János (1886–1969) orvos, belgyógyász, Ángyán Géza (1890–1936) cs. és kir. udvari titkár, huszár főhadnagy és tordai Drasche-Lázár Alfrédné Ángyán Aranka.

Iskola

Középiskoláit Veszprémben és Pápán végezte, majd két évig a pápai református teológiai akadémia hallgatója (1868–1870). A budapesti tudományegyetemen orvostudori (1876) és sebészi okl. (1877), a belbetegségek tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1885).

Életút

A budapesti tudományegyetem I. sz. Belgyógyászati Klinika gyakornoka (1876–1877), egy. tanársegéde (1877–1887) és magántanára (1885–1887), c. ny. rk. tanára (1894-től). A Fővárosi Közkórház Heveny Fertőző Betegségek Osztályának orvosa (1885–1887), főorvosa (1887–1889), a budapesti Szent Rókus Kórház Belgyógyászati Osztályának főorvosa (1889–1910), a budapesti kórházak igazgató főorvosa (1910-től).

Járványok kóroktanával, elsősorban különböző fertőző betegségekkel (pl. kolera) és az influenza gyógyításával foglalkozott. A konyhasó tartamú infúziós terápia magyarországi bevezetője, a kolera ún. hipodermoklízissel történő kezelésével nemzetközi hírnévre tett szert. Az elsők között vizsgálta az influenzát, annak járványos jellegét ő írta le először a magyar szakirodalomban.

Elismertség

A Budapesti Orvosi Egyesület másodtitkára (1888–1889), titkára (1889-től). A Közkórházi Orvos Társulat, az Állami Munkásbiztosító orvosi tanácsának elnöke, a Balneológiai Egyesület alelnöke.

Szerkesztés

A Budapesti Orvosi Egyesület Évkönyvének szerkesztője (1887–1891), a Budapesti Orvosi Ujság alapító szerkesztője (Schuschny Henrikkel, 1903-tól).

Főbb művei

F. m.: A bolygó ideg – vagus – hűdésének esetei. (Orvosi Hetilap, 1884)
Adatok a pseudoleucoemia ok- és gyógytanához. (Orvosi Hetilap, 1885)
A cholera gyógyításáról. (Bp., 1886), A tömeges bélbeöntések és a bőralatti infusio értéke a cholera gyógytanában. (Orvosi Hetilap, 1887)
A Budapesti Kir. Orvosegyesület 1890-iki évkönyve. Összeáll. (Bp., 1890)
Az influenzáról. (Orvosi Hetilap, 1890)
A cholera indica kór- és gyógytana. (Bp., 1891)
A croupos tüdőgyulladás kezelése creosotallal. (Budapesti Orvosi Ujság, 1903)
A gyomorsüllyedés, gastroptosis. (Budapesti Orvosi Ujság, 1904).

Irodalom

Irod.: Á. B. (Orvosi Hetilap, 1984. 34.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2018

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője