Család

Sz: Andrássy István, gr. Festetich Mária. F: Königsegg-Aulendorf Franciska (1814–1871). Fia: Andrássy Dénes (1835–1913) nagybirtokos, műgyűjtő, műpártoló.

Iskola

Az MTA alapító tagja (ig.: 1830. nov. 17.; t.: 1833. nov. 8.).

Életút

Gömör-Kishont vm. követe (1825–1827), majd Gömör-Kishont vm. (1838–1842), és Sáros vm. főispánja (1842–1848 és 1861– 1863), országbíró (1863–1871). A Konzervatív Párt egyik vezéralakja (1846-tól). Cs. és kir. kamarás, valóságos belső titkos tanácsos. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE), a Tiszai Vaspályatársaság és a Felsőmagyarországi Bányászegyesület elnöke. Csatlakozott gr. Széchenyi István hazafias törekvéseihez és 21 000 koronával járult hozzá a Magyar Tudós Társaság megalapításához (1825. nov.), Széchenyivel együtt személyesen járt a nádornál, hogy az Akadémiát életre hívják (1829). Az MTA alapító tagja (ig.: 1830. nov. 17.; t.: 1833. nov. 8.), másodelölnöke (1850. jún. 10.–1855). Széchenyivel beutazta Angliát, hogy a hídépítést tanulmányozzák (1832). Hazatérése után Hídjelentést tettek közzé (1833), amellyel jelentős szerepet játszottak abban, hogy az Országgyűlés napirendre tűzte a hídépítést (1835-ben, ill. az 1836. évi 26. törvénycikk döntött arról, hogy megépüljön a Pestet és Budát összekötő Lánchíd). Névtelenül német nyelven röpiratot adott ki, amelyben kiállt a reformok mellett, de a történelmi alapok megtartásával (1833). Az Eperjesen és Kassán tartott Természetvizsgálók Vándorgyűlésének elnöke (1846). A forradalom és szabadságharc leverése után (1849. aug. 13.) átmenetileg visszavonult a közélettől, a Ferenc József által később életre hívott Birodalmi Tanácsnak azonban tagja lett (1860-ban). Tanácstagként szorgalmazta a Monarchia történetileg kialakult föderalista átszervezését; elképzeléseit azonban az uralkodó visszautasította. Jelentős szerepet játszott a magyarországi gazdasági élet fejlesztésében is. Mint a dernői vasmű tulajdonosa egyes jobbágyait a Badeni Nagyfejedelemségben képeztette ki hámoros mesterségre; példát mutatva ezzel kora nemességének. Az Állattenyésztési Egyesület titoknoka (1830–1835), másodelnöke (1840–1845) és évkönyveinek szerkesztője.

Emlékezet

Emlékét őrzi az Egri Közgazdasági Szakközépiskola, amely 80. születésnapján vette fel Andrássy György nevét (2001. szept. 21-én). Az iskolában, egy obeliszken helyezték el domborművét (Király Róbert szobrászművész alkotása).