Andrássy György
Andrássy György

2022. január 16. Vasárnap

Andrássy György, csíkszentkirályi és krasznahorkai gr.

nagybirtokos, politikus, országbíró

Születési adatok

1797. február 5.

Kassa

Halálozási adatok

1872. december 17.

Bécs


Család

Sz: Andrássy István, gr. Festetich Mária. F: Königsegg-Aulendorf Franciska (1814–1871). Fia: Andrássy Dénes (1835–1913) nagybirtokos, műgyűjtő, műpártoló.

Iskola

Az MTA alapító tagja (ig.: 1830. nov. 17.; t.: 1833. nov. 8.).

Életút

Gömör-Kishont vm. követe (1825–1827), majd Gömör-Kishont vm. (1838–1842), és Sáros vm. főispánja (1842–1848 és 1861– 1863), országbíró (1863–1871). A Konzervatív Párt egyik vezéralakja (1846-tól). Cs. és kir. kamarás, valóságos belső titkos tanácsos. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE), a Tiszai Vaspályatársaság és a Felsőmagyarországi Bányászegyesület elnöke. Csatlakozott gr. Széchenyi István hazafias törekvéseihez és 21 000 koronával járult hozzá a Magyar Tudós Társaság megalapításához (1825. nov.), Széchenyivel együtt személyesen járt a nádornál, hogy az Akadémiát életre hívják (1829). Az MTA alapító tagja (ig.: 1830. nov. 17.; t.: 1833. nov. 8.), másodelölnöke (1850. jún. 10.–1855). Széchenyivel beutazta Angliát, hogy a hídépítést tanulmányozzák (1832). Hazatérése után Hídjelentést tettek közzé (1833), amellyel jelentős szerepet játszottak abban, hogy az Országgyűlés napirendre tűzte a hídépítést (1835-ben, ill. az 1836. évi 26. törvénycikk döntött arról, hogy megépüljön a Pestet és Budát összekötő Lánchíd). Névtelenül német nyelven röpiratot adott ki, amelyben kiállt a reformok mellett, de a történelmi alapok megtartásával (1833). Az Eperjesen és Kassán tartott Természetvizsgálók Vándorgyűlésének elnöke (1846). A forradalom és szabadságharc leverése után (1849. aug. 13.) átmenetileg visszavonult a közélettől, a Ferenc József által később életre hívott Birodalmi Tanácsnak azonban tagja lett (1860-ban). Tanácstagként szorgalmazta a Monarchia történetileg kialakult föderalista átszervezését; elképzeléseit azonban az uralkodó visszautasította. Jelentős szerepet játszott a magyarországi gazdasági élet fejlesztésében is. Mint a dernői vasmű tulajdonosa egyes jobbágyait a Badeni Nagyfejedelemségben képeztette ki hámoros mesterségre; példát mutatva ezzel kora nemességének. Az Állattenyésztési Egyesület titoknoka (1830–1835), másodelnöke (1840–1845) és évkönyveinek szerkesztője.

Emlékezet

Emlékét őrzi az Egri Közgazdasági Szakközépiskola, amely 80. születésnapján vette fel Andrássy György nevét (2001. szept. 21-én). Az iskolában, egy obeliszken helyezték el domborművét (Király Róbert szobrászművész alkotása).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője