Andorka Rudolf
Andorka Rudolf

2025. február 7. Péntek

Andorka Rudolf, ifj.

szociológus, közgazdász, demográfus

Születési adatok

1931. április 30.

Budapest

Halálozási adatok

1997. június 30.

Budapest

Temetési adatok

1997. július 10.

Budapest

Farkasrét


Család

Evangélikus családból származott.

Dédszülei, apai: Fleischhacker Károly Frigyes (1820. júl. 22. Sopron–1893. júl. 16. Ágfalva, Sopron vm. Temetés: 1893. júl. 18. Ágfalva) evangélikus lelkész, a soproni evangélikus egyházmegye esperese, Roth Amália (1829. jún. 20. Kőszeg, Vas vm.–1913. szept. Sopron); Keill/Keil Rudolf (= Keil Endre Rezső), Andorka Mária.

Andorka Mária testvérei: Andorka Gyula (†1897. márc. 29. Csurgó. Temetés: 1897. márc. 31. Csurgó) csurgói kir. járásbíró és Andorka Elek (1850. okt. 31. Vése, Somogy vm.–1920. okt. 7. Kaposvár. Temetés: 1920. okt. 9. Kaposvár) jogász, Somogy vármegye tiszti főügyésze.

Dédszülei, anyai: Verebélÿ László (1841. júl. 7. Trencsén, Trencsén vm.–1922. dec. 11. Bp. Temetés: 1922. dec. 13. Kerepesi út) orvos, sebész, egyetemi tanár, Pscherer Ida (1854. nov. 7. Pest–1930. szept. 2. Bp.); bókai Bókay Árpád (= 1860-ig Bock Árpád, 1856. aug. 15. Pest–1919. okt. 20. Bp. Temetés: 1919. okt. 22. Kerepesi út) orvos, egyetemi tanár, az MTA r. tagja, Herrich Szidónia (1863. szept. 6. Hol?–1946. jún. 14. Bp. Temetés: 1946. jún. 16. Kerepesi út).

 

Nagyszülei, Fleischhacker Mór Fridolin (1856. febr. 27. Ágfalva, Sopron vm.–1900. jún. 6. Sopron): a soproni állami főreáliskola tanára, Keill Ilona (†1911. márc. 25. Sopron. Temetés: 1911. márc. 27. Sopron, evangélikus temető); verebélyi Verebélÿ Tibor (1875. jan. 28. Bp.–1941. márc. 28. Bp. Temetés: 1941. ápr. 1. Kerepesi út) orvos, sebész, az MTA tagja, Bókay Nadine (1887. dec. 28. Bp.–1957. okt. 8. Bp. Temetés: 1957. okt. 14. Farkasrét).

Verebélÿ Tibor testvére: dr. Pekár Imréné Verebélÿ Margit (1877. júl. 6. Bp.–1964. márc. 19. Bp. Temetés: 1964. márc. 25. Rákoskeresztúr) és Verebélÿ László (1883. aug. 7. Bp.–1959. nov. 22. Bp. Temetés: 1959. nov. 26. Farkasrét) villamosmérnök, egyetemi tanár, az MTA tagja.

Verebélÿ László felesége: Bókay Judit (1893. máj. 15. Bp.–1980. dec. 18. Bp.). Bókay Judit és Bókay Nadine testvérek, Bókai János (= Bock János, 1822. máj. 18. Igló–1884. okt. 20. Bp. Temetés: 1884. okt. 22. Kerepesi út) orvos, gyermekgyógyász unokái.

Bókay Judit és Bókay Nadine testvérei még: Bókay Zoltán (1885. szept. 9. Bp.–1955. ápr. 1. Bp.) orvos, gyermekgyógyász, egyetemi tanár és Bókay Árpád (1899. febr. 17. Bp.–1974. okt. 15. Bp.) gépészmérnök.

Fleischhacker Mór Fridolin testvérei: Fleischhacker Lajos Imre (1850. júl. 9. Ágfalva), Fleischhacker Emma Róza (1852. febr. 23. Ágfalva), Fleischhacker Gusztáv Adolf (1854. okt. 14. Ágfalva–1938. dec. 3. Bp. Temetés: 1938. dec. 4. Kaposvár, Keleti Temető) honvéd ezredes, Fleischhacker Mária (1856. febr. 21. Ágfalva), Herczeg Árpádné Fleischhacker Amália (1858. okt. 12. Ágfalva–1943. máj. 30. Bp.), Fleischhacker Matild (1860. márc. 15. Ágfalva) Fleischhacker Ernő Róbert (1867. febr. 28. Ágfalva–1898. dec. 16. Csorna, Sopron vm.), Fleischhacker Imre (1878. febr. 3. Ágfalva).

 

Szülei: vitéz Andorka Rezső Sándor, vitéz (= id. Andorka Rudolf; 1927-ig Fleischhacker Rezső Sándor, 1891. nov. 8. Sopron–1961. márc. 30. Bp. Temetés: 1961. ápr. 6. Farkasrét) honvéd tábornok, diplomata, emlékiratíró, Verebélÿ Judit (1908. nov. 13. Bp.).

Id. Andorka Rudolf testvérei: Cziegler Gusztávné Fleischhacker Ilona (1887. aug. 28. Sopron), Andorka Gyula (= 1930-ig Fleischhacker Gyula István, 1889. aug. 9. Sopron–1959. máj. 28. Keszthely) mérnök, városi tanácsos, Fleischhacker Mária (1895. júl. 24. Sopron), Fleischhacker Erzsébet (1897. nov. 15. Sopron).

Verebélÿ Judit testvérei: dr. Verebélÿ Tibor (1910. máj. 21. Bp.–1986. febr. 17. Bp.) orvos, sebész egyetemi tanár, dr. Verebélÿ  Pál (1911. dec. 24. Bp.–1963. aug. 27. Bp.) orvos, urológus főorvos, dr. Jobbágyi Zsoltné Verebélÿ Nadine (1914. ápr. 23. Bp.–1995. jan. 20. Bp.) és Matolcsy Miklósné Verebélÿ Erzsébet (1918. jan. 18. Bp.–1998).

Testvére: Bezzegh Tiborné Andorka Nadine (1935. okt. 14. Bp.), a Sport és Játékkereskedelmi Vállalat könyvelője.

Felesége:

1. Sirotnyák Izabella.

Gyermeke, fia: Andorka Rudolf (1958–) gépészmérnök; leánya: Andorka Borbála (1966–). Elvált.

2. 1970-től Kiss Judit pszichológus.

Gyermeke, leánya: Andorka Eszter (1970. jún. 16. Bp.–2003. febr. 16. Bp.) evangélikus lelkész, a Magyarországi Evangélikus Ifjúsági Szövetség titkára és Andorka Júlia (1972–).

Nevelt leánya: Gilyén Ágnes (1954–) és Gilyén Judit (1955–).

Iskola

A budapesti Ady Endre Gimnáziumban éretts. (1949), az ELTE ÁJTK hallgatója (1949–1951, a család kitelepítése miatt kizárták: 1951 és 1957–1962), állam- és jogtudományi doktori okl. szerzett (1962). A szociológiai tudományok kandidátusa (1979), doktora (1989).

Az MTA tagja (l.: 1990. máj. 21.).

Életút

A budapesti Első Kábelgyár (1949–1950), a budapesti Villamosgép- és Kábelgyár (1950–1951), a Kultúrmérnöki Vállalat (1951–1952), a Polimer Műanyag Ktsz. fizikai munkása (1954–1960); közben családjával kitelepítették (Besenyszögre, ahol kubikosként dolgozott; 1951. máj. 18.–1952 nyara, majd munkaszolgálatos behívóval Budapestre vezényelték: 1952–1954).

Az 1956-os forradalom idején különböző utcai tüntetéseken vett részt, szemtanúja volt a Parlament előtti sortűznek. A Keresztény Ifjúsági Szervezet alapító tagja, ill. az ELTE ÁJTK hallgatójaként az egyetemi nemzetőrség tagja is. Csatlakozott a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottságához (MÉFB) és részt vállalt a Magyar Írók Szövetsége röpcédula-terjesztésében. Tolmácsolt az indiai nagykövet és az egyetemi ifjúság közötti találkozókon. A forradalom bukása után rövid időre őrizetbe vették a szovjet hatóságok (1956. nov.), kiszabadulása után később megpróbált Nyugatra szökni (1957. jan.). A szovjetek ismét letartóztatták (1957. márc. 4.), átadták a magyar hatóságoknak (1957. ápr. 12.). A népi demokratikus államrend elleni gyűlöletre izgatás bűntette miatt öt hónap börtönbüntetésre ítélték (1957. jún. 27-én). Az öt hónapot a vizsgálati fogságban eltöltött hónapokkal részben kitöltöttnek vették, a fennmaradó 1 hónap 3 napot 1957. okt. 21-étől 1957. nov. 24-ig töltötte le. Kiszabadulása után korábbi munkahelyére is visszavették ill. 1957 őszétől levelező tagozaton tanulmányait is folytathatta (1962-ben fejezte be.).

A Kohó- és Gépipari Minisztérium (KGM) Műszaki Fordító Iroda fordítója (1960–1962), a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Könyvtára (1962–1963), a Demográfiai Intézet könyvtárosa (1963–1970), a KSH Társadalomstatisztikai Főosztályának tud. munkatársa, a Társadalmi Mobilitást és Életmódot Kutató Osztály vezetője (1970–1983). Az MKKE, ill. a BKE Szociológia Tanszék tanszékvezető egy. tanára (mellékállásban 1983. júl. 1-jétől; egész állásban: 1984. jan. 1.–1997. jún. 30.) és a BKE rektora (1991–1997). 

Az MSZMP KB Tanácsadó Testületének tagja (1988–1989).

Az Evangélikus Egyház zsinatának világi elnöke és a Deák téri Evangélikus Gyülekezet presbitere (1991–1997). 

Társadalmi rétegződéssel és mobilitással, történeti demográfiával, faluszociológiával, a deviáns viselkedés szociológiai vonatkozásaival, a gyermekszám társadalmi tényezőivel, ill. a népesség szaporodásának társadalmi összetevőivel foglalkozott. Kiemelkedő képviselője, egyik kezdeményezője és irányítója a mobilitás jelenségkörével foglalkozó kutatásoknak. Nagyrészt az ő tevékenysége révén váltak ismertté itthon és külföldön a magyar mobilitási folyamat alapvető tényei, ill. kohorszelemzésével alapvetően új eredményeket ért el a társadalmi mobilitás történeti tendenciáinak feltárása terén. Iskolateremtő és -formáló egyénisége rendkívül jelentős szerepet játszott a szociológiatudomány hazai elismertetésében, népszerűsítésében és egy új szociológus generáció képzésében.

Emlékezet

Andorka Rudolf Budapesten (II. kerület Bimbó út 92.) élt és tevékenykedett, a Farkasréten – apjával közös sírban – nyugszik. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2002-ben). Több mint 5000 kötetből álló szakkönyvtárát és egyéb értékes kéziratait a Társadalomkutatási Intézet (TÁRKI) Könyvtára őrzi. 

Andorka Rudolf szellemi örökségének ápolására, a magyar családok helyzetének vizsgálatára, a magyar társadalom demográfiai viszonyainak elemzésére halála után megalakult az Andorka Rudolf Társadalomtudományi Társaság (1997-ben). A Társaság 75. születésnapján emlékkonferenciát rendezett (2006. okt. 9-10-én). Emlékére az Arany János Közalapítvány Szakkuratóriuma Andorka Rudolf-díjat alapított (1999?-ben). 

Elismertség

Az MTA Agrártörténeti és Faluszociológiai Bizottsága elnöke, Szociológiai Bizottsága, Demográfiai Bizottsága és Statisztikai Bizottsága tagja (1980-tól). A Magyar Szociológiai Társaság elnöke (1995–1997), a Magyar Közgazdasági Társaság és a Magyar Néprajzi Társaság tagja. Az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA) elnöke (1991–1997). A Páneurópai Unió Magyar Egyesületének alelnöke (1995–1997).

A Regionális Tudomány Társasága (1968-tól), a Nemzetközi Ökonometriai Társaság (1969-től), a Nemzetközi Szociológiai Társaság (1970-től) és a Nemzetközi Népességtudományi Unió tagja (1970-től).

Elismerés

A Francia Becsületrend lovagja (1997).

Munka Érdemrend (ezüst).

Akadémiai Díj (1984), a Nagycsaládosok Országos Egyesülete Díja (1993), Széchenyi-díj (1996), Deák Ferenc-díj (1997), Ipolyi Arnold Tudományfejlesztési Díj (posztumusz, 1997), Magyar Örökség Díj (posztumusz, 1997).

Szerkesztés

Az Alkohológia (1984–1997) és a Sociological Working Papers szerkesztője (1991–1997), a Szociológiai Műhelytanulmányok főszerkesztője (1986–1997).

A TÁRKI Társadalmi riport c. tanulmánysorozatának szerkesztője (Kolosi Tamással és Vukovich Györggyel, 1990–1996).

Főbb művei

F. m.: önálló kötetei: Dinamikus népgazdasági modellek. Dányi Dezsővel és Martos Bélával. (Bp., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1967)
A társadalmi átrétegződés és demográfiai hatásai Magyarországon. (A KSH Népességtudományi Kutatóintézetének Közleményei. 30. Bp., 1970)
Mikromodellek. (Bp., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1970)
A községi népesség társadalomstatisztikai leírása. Harcsa Istvánnal. (Az MTA Szociológiai Kutatóintézete kiadványa. Bp., 1973)
Társadalomstatisztika. (Bp., Tankönyvkiadó, 1973
2. kiad. 1977
4. kiad. 1980)
A társadalmi mobilitás történeti tendenciái. Harcsa Istvánnal és Kulcsár Rózsával. (Statisztikai időszaki közlemények. 343. Bp., 1975)
A társadalmi mobilitás története Magyarországon. Kand. értek. (Bp., 1978)
Determinants of Fertility in Advanced Societies. Monográfia. (London–New York, 1978)
Population and Socio-Economic Change in Peasant Societies. The Historical Record of Hungary – 1700 to the Present. (Rome, 1978)
A magyar községek társadalmának átalakulása. (Gyorsuló idő. Bp., 1979)
Időmérleg. A 15–69 éves népesség napi időfelhasználása az 1976/77. évben. Falussy Bélával. (Társadalomstatisztikai Közlemények. Bp., 1980
2. kiad. 1981
3. kiad. 1982)
A társadalmi mobilitás változásai Magyarországon. Monográfia. (Bp., Gondolat Könyvkiadó, 1982)
A magyar társadalom modernizációja hosszú- és rövidtávon társadalmi jelzőszámokkal mérve. 1870–1984. Harcsa Istvánnal. (Szociológiai műhelytanulmányok 1. Az MKKE Szociológia Tanszéke kiadványa. Bp., 1986)
Bevezetés a szociológiába. Pedagógusok számára. Felsőoktatási jegyzet. (Az Oktatáskutató Intézet kiadványa. Bp., 1986 és utánnyomások)
Gyermekszám a fejlett országokban. (Bp., Gondolat Könyvkiadó, 1987)
A magyar társadalom rétegződésének változásai. Doktori értek. (Bp., MTA, 1988)
A magyarországi népesedési tendenciák gazdasági és társadalmi következményei és a népesedéspolitika lehetőségei. (Szociológiai műhelytanulmányok 10. Az MKKE Szociológia Tanszéke kiadványa. Bp., 1988)
A népesedéspolitika elvi kérdései történeti megközelítésben és nemzetközi összehasonlításban. (A KSH Népességtudományi Intézetének kutatási jelentései. Bp., 1988)
Modernization in Hungary in the Long and Short Run Measured by Social Indicators. Harcsa Istvánnal. (Sociological Working Papers. Bp., 1988)
Bevezetés a szociológiába. Egy. tankönyv. (Bp., Aula Kiadó, 1989
2. kiad. 1991
3. kiad. 1995
4. kiad. 1996
Osiris tankönyvek. 5. kiad. Bp., Osiris, 1997
6. kiad. 2000
7. kiad. 2001
8. kiad. 2002
9. kiad. 2003
Jav. és bőv. kiad. Szerk. Spéder Zsolt. Bp., Osiris, 2006 és utánnyomások
német nyelvű átd. kiad. 2001)
A társadalmi problémák szociológiája. Szegénység és társadalmi beilleszkedési zavarok. Főisk. jegyzet. (Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó, 1990)
Láttuk-e hogy jön? A társadalomtudomány sikerei és kudarcai a kelet-európai politikai átalakulásban. Rév Istvánnal. (Twins konferencia füzetek. 1. Bp., 1991)
A társadalmi problémák szociológiája. Szegénység és társadalmi beilleszkedési zavarok. Tanárképző főisk. jegyz. (Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994 és utánnyomások)
Merre tart a magyar társadalom? Szociológiai tanulmányok a magyar társadalom változásairól és problémáiról. (Lakitelek, 1996)
Gyermek, család, történelem. Történeti demográfiai tanulmányok. Az előszót írta Faragó Tamás. (Az Andorka Rudolf Társadalomtudományi Társaság kiadványa. Bp., 2001).

F. m.: szerk.: Keynes, John Maynard: A foglalkoztatás, a kamat és a pénz általános elmélete. Ford. Erdős Péter. Szerk. A. R. (Bp., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1965)
A deviáns viselkedés szociológiája. Tanulmányok.
Vál., szerk. Buda Bélával és Cseh-Szombathy Lászlóval. A bevezető tanulmányt írta A. R. (Bp., Gondolat Könyvkiadó, 1974)
Szczepanski, Jan Józef: A szociológus szemével. Vál. tanulmányok. Ford. Forintos György. Vál. A. R., a bevezető tanulmányt írta Kulcsár Kálmán. (Bp., Gondolat Könyvkiadó, 1977)
Társadalmi rétegződés. Szerk. Hradil, Stefannal és Peschar, Jules L-lel. (Bp., Aula Kiadó, 1993
2. kiad. 1995
3. kiad. 1997)
Szegénység és szociálpolitika a 90-es években. Szerk. A. R. (Kutatási beszámolók. 1. Bp., 1995)
Hungary Essential Facts, Figures & Pictures. Szerk. Molnár Évával. (Bp., MTI Media Data Bank, 1995
2. kiad. 1997).

F. m.: ford.: Witwicki, Józef: Szakmai és társadalmi vezetés a szövetkezetekben. Ford. (A Szövetkezeti Üzemszervezési Iroda kiadványa. Bp., 1962)
Kaufmann, Arnold: Az optimális programozás. I–II. köt. Ford. Kemény Istvánnal. (Bp., Műszaki Könyvkiadó, 1964
2. kiad. 1968)
Hansen, Alvin Harvey: Útmutató Keyneshez. Ford. (Bp., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1965)
Kofler, Edward: Fejezetek a matematika történetéből. Ford. (Bp., Gondolat Könyvkiadó, 1965)
Kalecki, Michal: Vállalatvezetés, tervezés, gazdasági növekedés. Ford. Nemény Vilmossal. (Bp., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1966)
Lange, Oskar: Optimális döntések. Ford. (Bp., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1966)
Bauman, Zygmunt: Általános szociológia. Ford. (Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1967)
Kaufmann, Arnold: Az operációkutatás módszerei és modelljei. Ford. (Bp., 1968)
Baumel, William J.: Közgazdaságtan és operációanalízis. Ford. (Bp., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1968)
Kaufmann, Arnold–Faure, Robert: Bevezetés az operációkutatásba. Ford. (Bp., Műszaki Könyvkiadó, 1969)
Porwit, Krzysztof: Az optimumszámítás kérdései a központi tervezésben. Ford. (Bp., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1973).

F. m.: Matematikai és statisztikai módszerek a közgazdaságban. (Valóság, 1962. 1.)
A szocialista növekedéselmélet fejlődése. (Közgazdasági Szemle, 1963. 6.)
Az operációkutatás felhasználása a gazdasági tervezésben. (Ipargazdaság, 1963. 11.)
A demográfiai tényezők a gazdasági növekedés matematikai modelljeiben. (Demográfia, 1964. 1.)
A születésszám alakulásának gazdasági hatásai. (Demográfia, 1964. 3-4.)
A budapesti nyugdíjasok helyzete és problémái. Cseh-Szombathy Lászlóval. (A KSH Népességtudományi Kutatóintézetének Közleményei. 6. Bp., 1965 és Valóság, 1965. 11.)
Budapesti nyugdíjasok. Cseh-Szombathy Lászlóval. (Statisztikai Szemle, 1965. 7.)
Keynes Általános elmélete. (Valóság, 1966. 5.)
A magyar népesség termékenységének alakulását befolyásoló gazdasági és társadalmi tényezők. (Demográfia, 1967. 1.)
A születésszám alakulásának gazdasági hatásai. (Demográfia, 1967. 3-4.)
Gazdaságpolitikai tervezési modellek szerepe a racionális cselekvés előkészítésében. Bognár Józseffel. (A gazdasági növekedés irányítása a fejlődő világban. Bp., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1967)
Iskolai végzettség és szakképzettség. (A KSH Népességtudományi Kutatóintézetének Közleményei. 16. Bp., 1967)
A budapesti alkoholisták. Cseh-Szombathy Lászlóval és Vavró Istvánnal. (Statisztikai Szemle, 1968. 12.)
A társadalmi elítélés alá eső magatartásformák előfordulásának területi különbsége. Cseh-Szombathy Lászlóval és Vavró Istvánnal. (Statisztikai Szemle, 1968. 1.)
Az intragenerációs mobilitás vizsgálatának néhány kérdése. (Korszerű statisztikai törekvések Magyarországon. Bp., Akadémiai Kiadó, 1968)
Alkoholizmus. Cseh-Szombathy Lászlóval és Vukovich Györggyel. (A KSH Népességtudományi Kutatóintézete Közleményei. 24. Bp., 1968
angolul és oroszul is)
A déldunántúli egykekutatások története. (Statisztikai Szemle, 1969. 12.)
A regionális termékenységi különbségeket befolyásoló gazdasági és társadalmi tényezők. (Demográfia, 1969 1-2.)
A születésszám gazdasági és társadalmi tényezői Magyarországon. (Valóság, 1969. 3.)
A család és a házasság kérdései a demográfiai és szociológiai szakirodalomban. (Új Írás, 1970. 6.)
Az alkoholizmus szociológiai vizsgálatának módszertani problémái. Cseh-Szombathy Lászlóval. (Alkohológia, 1970. 3-4.)
Születéskorlátozás az Ormánságban a 18. század vége óta. (Demográfia, 1970. 1-2.
franciául: Population, 1971)
A család szerepe a deviáns viselkedésformákban. Buda Bélával és G. Kiss Judittal. (Család és házasság a mai magyar társadalomban. Szerk. Lőcsei Pál. Bp., 1971)
A születésszám szociológiai és közgazdaságtani összefüggései. (A TIT Szociológiai Csoportjának Közleményei. 1. Bp., 1971)
A társadalmi mobilitás Magyarországon a felszabadulás előtt. (Statisztikai Szemle, 1971. 10.)
Social Mobility and Economic Development in Hungary. (Acta Oeconomica, 1971. 1.)
A szeszesital fogyasztására vonatkozó kulturális normák és az alkoholizmus. (Alkohológia, 1972. 2.)
A társadalmi mobilitás alakulásának lehetséges irányzatai. Miltényi Károllyal. (Statisztikai Szemle, 1972. 6.)
A társadalmi mobilitás vizsgálatának újabb eredményei, módszerei és kérdései. (Szociológia, 1972 1.)
Az alkoholizmus kifejlődésének tényezői. Többekkel. (Statisztikai időszaki közlemények. 245. Bp., 1972)
Az alkoholizmus okainak kutatása. Buda Bélával. (Statisztikai Szemle, 1972. 12.)
Az öregek helyzete és problémái. Többekkel. (Statisztikai időszaki közlemények. 249. Bp., 1972)
Birth Control in the Region „Ormányság” Since the End of the 18th Century. (Advances in the Biology of Human Populations. Bp., Akadémiai Kiadó, 1972)
Egyes deviáns viselkedések okai Magyarországon. (Valóság, 1972. 11.)
Társadalomstatisztikai rendszerezési törekvések. Illés Jánossal. (Statisztikai Szemle, 1972. 4.)
Vita a népgazdasági termelési függvényről a nemzetközi szakirodalomban. (Szigma, 1972. 5.)
Az alkoholizmus társadalmi tényezői és hatásai. Cseh-Szombathy Lászlóval. (Szakszervezeti Szemle, 1973. 2.)
A községi népesség társadalmi jellemzői. (Társadalmi Szemle, 1974. 8-9.)
A magyar községek átalakulása a társadalomstatisztikai adatok alapján. (Paraszti társadalom és műveltség a 18–20. században. I–III. köt. Szerk. Hofer Tamás, Kaposvári Gyula, Kisbán Eszter. Szolnok, 1974)
A társadalomstatisztikai rendszer kidolgozásának kérdései. Illés Jánossal. (Statisztikai Szemle, 1974. 1.)
Módszertani megjegyzések az abortusz hatásainak vizsgálatához. Cseh-Szombathy Lászlóval és Vukovich Györggyel. (Demográfia, 1974. 1.)
Társadalmi struktúrákról és különbségekről. Illés Jánossal. (Szakszervezeti Szemle, 1974. 3.)
A társadalmi mobilitás kutatása. (A szociológia ágazatai. Szerk. Kulcsár Kálmán. Bp., 1975)
Az ormánsági születéskorlátozás története. (Valóság, 1975. 6.)
Egy társadalmi jelzőszámrendszer körvonalai. Kulcsár Rózsával. (Statisztikai Szemle, 1975. 5.)
Paraszti családszervezet XVIII–XIX. században. Alsónyék és Kölked adatai nemzetközi összehasonlításban. 2 képpel, 5 táblázattal. (Ethnographia, 1975. 2-3.)
Társadalmi jelzőszámok – társadalomstatisztikai rendszerek. Szakirodalmi tájékoztató. (Statisztikai módszerek – témadokumentáció. 7. Bp., 1975)
Társadalmi mobilitás. (Demográfia, 1975. 2-3.)
Világmodellek. (Szigma, 1975. 2-3.)
A faktoranalízis alkalmazása ökológiai vizsgálatokban. (Szigma, 1976. 3.)
A KSH 1973. évi társadalmi mobilitás vizsgálatának első eredményei. Kulcsár Rózsával. (Szociológia, 1976. 2.)
A nemzedékek közötti társadalmi mobilitás változásai. Illés Jánossal. (Statisztikai Szemle, 1976)
A munkásosztály társadalmi mobilitása. (Szakszervezeti Szemle, 1977. 3.)
A falun élő munkások életkörülményei és életmódja. (Szakszervezeti Szemle, 1978. 4.)
A magyar és lengyel társadalmi mobilitás összehasonlítása. Zagórski, Krzysztoffal. (Statisztikai Szemle, 1978. 1.)
A társadalmi mobilitás kérdései. (Kritika, 1978. 3.)
Az „egykés” családok a magyar népességtörténetben. (Confessio, 1978. 2.)
Az értelmiség társadalmi mobilitásának történeti alakulása. (Értelmiségiek, diplomások, szellemi munkások. Szociológiai tanulmányok. Szerk. Huszár Tibor. Bp., 1978)
Changes in Intergenerational Social Mobility. Illés Jánossal. (Hungarian Society and Marxist Sociology in the Nineteenseventies. Szerk. Huszár Tibor, Kulcsár Kálmán, Szalai Sándor. Bp., 1978)
Magyarország társadalmi fejlődése hosszú távon – társadalmi jelzőszámokkal mérve. (Magyar Tudomány, 1978. 12.)
Társadalmi jelzőszámok képzése az életmód vizsgálatára. (Életmódkutatás a szocialista országokban. Szerk. Szántó Miklós. Bp., 1978)
Társadalmi szerkezet és társadalmi mobilitás. Társadalmi tervezés és társadalompolitika. (Szociológia, 1978. 4.)
The Social Mobility in Hungary and Poland. Zagórski, Krzysztoffal. (Bp.–Varsó, 1978
magyarul: Statisztikai időszaki közlemények. 440. A társadalmi mobilitás Magyarországon és Lengyelországban. Az 1972. és az 1973. évi adatfelvétel összehasonlító elemzése. Bp., 1979
oroszul: 1979)
A faktoranalízis felhasználása a regionális vizsgálatokban. (Területi Statisztika, 1979. 1.)
A községekben zajló társadalmi változások az elmúlt másfél évtizedben. Harcsa Istvánnal. (Társadalmi Szemle, 1979. 5.)
A társadalmi mobilitás alakulása és összefüggése a társadalom szerkezetével. (Társadalmi struktúránk fejlődése. II. köt. Bp., 1979)
Az egyetemi és főiskolai hallgatók társadalmi összetétele. 1898–1942. (Statisztikai Szemle, 1979. 2.)
Háztartásszerkezet és háztáji kisegítő gazdaságok a mai magyar falvakban. (Ethnographia, 1979. 4.)
Hungary’s Long-Term Social Evolution. (The New Hungarian Quarterly, 1979)
Tendencies of Regional Development and Differentiation in Hungary, Measured by Social Indicators. (Quality and Quantity, 1979)
A társadalmi mobilitás és az életmód változásai az 1930-as évek óta. (Tanulmányok az életmódról. Vál., szerk. Szántó Miklós. Bp., Gondolat Könyvkiadó, 1980)
A többváltozós matematikai statisztikai módszerek felhasználása. (Statisztikai Szemle, 1980. 1.)
A magyar társadalom életmódja az 1976–1977. évi adatfelvétel alapján. Falussy Bélával. (Statisztikai Szemle, 1980. 8-9.)
Kérdőjelek az értelmi fogyatékosság genetikai és szociális összetevőinek kérdéskörében. (Magyar Tudomány, 1980. 8-9.)
A gyermekszám alakulásának társadalmi tényezői paraszti közösségekben. XVIII–XIX. század. (Ethnographia, 1981. 1.)
A magyar társadalom nyitottságának változásai. Csicsman Józseffel és Keleti Andrással. (Statisztikai Szemle, 1981. 10.)
The Way of Life of the Hungarian Society as Reflected by the Time Budget Survey of 1976–1977. Falussy Bélával. (Acta Oeconomica, 1981. 3-4.)
A népességgyarapodás kérdőjelei. Elfelejtett csecsemőözön. (Heti VG, 1981. 10.)
A szociobiológia és az emberi viselkedés. (Élet és Tudomány, 1981. 20.)
Hogyan élünk? Munkánk az időmérlegen. (Élet és Tudomány, 1981. 34.)
Hogyan élünk? Házi munkák és szabad idők. (Élet és Tudomány, 1981. 35.)
Az anya társadalmi helyzetének és iskolai végzettségének hatása a gyermekek társadalmi mobilitására. Kulcsár Rózsával. (Szociológia, 1982. 4.)
Az időmérleg változásai. 1963–1977. Falussy Bélával. (Szociológia, 1982. 3.)
Az életmód területi különbségei az időmérleg-felvétel alapján. (Területi Statisztika, 1982. 4.)
Inequalities in Educational Attainment in Hungary, 1923–1973. Simkus, Alberttel. (American Sociological Review, 1982)
Községi népesség társadalomstatisztikai leírása. (A falu a mai magyar társadalomban. Szerk. Vágvölgyi András. Bp., Akadémiai Kiadó, 1982)
Társadalmi mobilitásunk tendenciái és jelentősége. (Valóság, 1982. 8.)
Az értelmiség életkörülményei és életmódja. (Élet és Tudomány, 1982. 26.)
A magyar községek társadalmának változásai az elmúlt tíz évben. Harcsa Istvánnal. (Társadalmi Szemle, 1983. 2.)
A társadalomstatisztika kezdetei Keleti Károly munkásságában. (Keleti Károly emlékszám születésének 150. évfordulója alkalmából. Főszerk. Gyulay Ferenc. A Statisztikai Szemle 1983. 10. száma. Bp., 1983)
A termékenység társadalmi tényezői a fejlett társadalmakban. (Demográfia, 1983. 1.)
Az iskolai végzettség és a szülői család társadalmi helyzete. Simkus, Alberttel. (Statisztikai Szemle, 1983. 6.)
Changes in Village Society. Harcsa Istvánnal. (The New Hungarian Quarterly, 1983)
Időfelhasználás Magyarországon és Finnországban. A finn és a magyar Központi Statisztikai Hivatal által végzett időmérleg-vizsgálatok összehasonlítása. Harcsa Istvánnal és Niemi, Iirisszel. (A Központi Statisztikai Hivatal kiadványa. Bp., 1983
angolul: Helsinki, 1983)
A háztartások jellemzőinek és azok változásainak vagyoni rétegek szerinti különbségei Sárpilisen. 1792–1804. (Dunatáj, 1984. 2.)
An Intellectual Joint Venture of Economists. (The New Hungarian Quarterly, 1984)
Az alkoholizmus elleni küzdelem külföldön. (Az Alkoholizmus Elleni Állami Bizottság Titkársága kiadványa. Bp., 1984)
Az életkörülmények hatása az életmódra. (Hogyan élünk? A szocialista életmód ismérvei, feltételei és tendenciái. Szerk. Szántó Miklós. Bp., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1984)
Az idő felhasználása Magyarországon és Finnországban. Harcsa Istvánnal és Niemi, Iirisszel. (Statisztikai Szemle, 1984. 6.)
Az iparosodás előtti – XVIII–XIX. századi – család- és háztartásszerkezet vizsgálata. Faragó Tamással. (Agrártörténeti Szemle, 1984. 3-4.)
Egyes deviáns viselkedések okai Magyarországon. Buda Bélával. (Vélemények – viták. A viselkedéskultúráról. Szerk. S. Nagy Katalin. Bp., 1984)
Household Structure and Work on Household or Auxiliary Plots in the Contemporary Hungarian Village. (East European Quarterly, 1984)
Időfelhasználás Lengyelországban és Magyarországon. (A Központi Statisztikai Hivatal kiadványa. Bp., 1984)
Nyitott és zárt társadalom. Harcsa Istvánnal. (Társadalmi Szemle, 1984. 5.)
Társadalomstatisztika az 1930-as években. (Statisztikai Szemle, 1984. 4.)
A háztartási összetétel típusai és változásai. Sárpilis, 1792–1804. Balázs-Kovács Sándorral. (Ethnographia, 1984. 2.
angolul: The Social Demography of Hungarian Villages in the Eighteenth and Nineteenth Centuries with Special Attention to Sárpilis, 1792–1804. Journal of Family History, 1986)
A népesedési folyamatok Magyarországon. (Tanulmányok Magyarországról, magyaroknak. Bp., 1985)
Az alkoholizmus terjedése Magyarországon. Szociológiai magyarázatok. (Világosság, 1985. 2.)
Az európai nagy pestisjárványok. (Történeti demográfiai füzetek. Bp., 1985)
Deviant Behaviour in Hungary. 1. Alcoholism. (The New Hungarian Quarterly, 1985)
Társadalmi szervezet, mobilitás és életmód az ezredfordulón. (Magyar Tudomány, 1985. 7-8.)
Richard Stone mérlegei. (Élet és Tudomány, 1985. 2.)
A társadalmi modernizáció különbségeinek összefüggése az életmóddal Magyarországon, Lengyelországban és Finnországban. Többekkel. (Társadalomkutatás, 1986. 1.)
Befolyásolják-e az áremelések az alkoholfogyasztást? Az alkoholtartalmú italok ár- és jövedelemrugalmassága. (Alkohológia, 1986. 3.)
A legpusztítóbb: a pestis. (Élet és Tudomány, 1986. 16.)
A valóságos társadalmi egyenlőtlenségek és a közvélemény. (Társadalmi Szemle, 1987. 10.)
Adalékok az ormánsági „egyke” történetéhez Vajszló és Besence anyakönyveinek családrekonstitúciós vizsgálata alapján. (Történeti demográfiai füzetek. Bp., 1987)
Az alkoholizmus terjedése Magyarországon. (Társadalmi beilleszkedési zavarok és megelőzésük. Mentálhigiénés oktatási segédanyagok és ajánló bibliográfia. Szerk. Bogláryné Mailáth Edina. Bp., 1987)
Gazdasági nehézségek – gazdasági reform – társadalmi hatások és előfeltételek. (Közgazdasági Szemle, 1987. 11.)
Time Budgets and Their Uses. (Annual Review of Sociology, 1987)
Járványok, népesedés, társadalom. (Élet és Tudomány, 1987. 4.)
Járványok, népesedés, társadalom. A himlő. (Élet és Tudomány, 1987. 13.)
A kommunikáció és az éhínség. (Élet és Tudomány, 1987. 42.)
A családrekonstrukciós vizsgálat módszerei. (Történeti demográfiai füzetek. Bp., 1988)
A magyarországi társadalmi mobilitás nemzetközi összehasonlítása: a férfiak nemzedékek közötti társadalmi mobilitása. (Szociológia, 1988. 3.)
A magyarországi népesedési tendenciák gazdasági és társadalmi következményei és a népesedéspolitika lehetőségei. (Szociológiai műhelytanulmányok. 10. Bp., 1988)
A társadalmi beilleszkedési zavarokról. (Szakszervezeti Szemle, 1988. 3.)
A társadalmi szerkezet, rétegződés, mobilitás és az életmód várható változásai Magyarországon 2005-ig. (A jövő technológiája és társadalmi összefüggései. Szerk. Nováky Erzsébet. Bp., 1988)
Az alkoholizmus társadalmi kutatása. (Tanulmányok a társadalmi beilleszkedési zavarokról. Szerk. Münnich Iván. Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1988)
Alkoholfogyasztás: mértékek és végletek. (Társadalmi Szemle, 1988. 11.)
Economic Difficulties, Economic Reform, Social Effects and Preconditions. (Acta Oeconomica, 1988. 3-4.)
Ki kit tart el? (Világosság, 1988. 12.)
A szociológia önvizsgálata. (Élet és Tudomány, 1988. 19.)
Demography of the Hungarian Diaspora. (The New Hungarian Quarterly, 1989)
Szegénység Magyarországon. (Társadalmi Szemle, 1989. 12.)
Hazánk népesedési helyzetének problémái és orvoslási lehetőségei. (Vigilia, 1989. 4.)
Népesedési helyzetünk és a népesedéspolitika lehetőségei. (Hitel, 1989. 4.)
Kihalóban a magyarság? 1–4. (Élet és Tudomány, 1989. 9–12.)
Akik leszakadtak. Stalter Györggyel. (Élet és Tudomány, 1989. 19.)
1988 utózöngéi – mit kell meghallani 1990-ben? (Közgazdasági Szemle, 1990. 10.)
A lakosság jövedelme. Harcsa Istvánnal. – Deviáns viselkedés. Harcsa Istvánnal. – Foglalkoztatás. Harcsa Istvánnal. – Fogyasztás. Harcsa Istvánnal. – Időfelhasználás és életmód. Falussy Bélával és Harcsa Istvánnal. – Oktatás. Harcsa Istvánnal. – Társadalmi szerkezet. Harcsa Istvánnal. (Társadalmi riport, 1990)
A második gazdaság szerepe és társadalmi hatása. (Aula, 1990. 4.)
Adalékok az alkoholizmus és az öngyilkosság társadalmi rétegek közötti különbségeinek kérdéséhez. (Alkohológia, 1990. 1.)
Die Nutzbarkeit des Schichtkonzepts für die Untersuchung der heutigen ungarischen Gesellschaft. (Soziale Welt, 1990)
Érvek a családbarát szociálpolitika mellett. (Társadalmi Szemle, 1990. 8-9.)
Gondolatok a népesedés „jó” és „rossz” eszközeiről. (Magyar Tudomány, 1990. 2.)
Társadalompolitikai válaszok a népességszám csökkenésére a 21. évszázadban. Pronatalista népesedéspolitika, bevándorlási politika, a foglalkoztatottság növelése vagy más alternatívák? (Demográfia, 1990. 1-2.)
The Importance and the Role of the Second Economy for the Hungarian Economy and Society. (Aula, 1990. 2.)
The Usefulness of the Stratum Concept for Investigating Hungarian Society Today. (Soziale Welt, 1990)
A társadalmi válság. (Vigilia, 1990. 5.)
Magyarország és az alkoholizmus. (Élet és Tudomány, 1990. 21.)
Abortusz és népesedés. Bojtár Ottóval. (Élet és Tudomány, 1990. 42.)
A házasulók társadalmi helyzete egymáshoz viszonyítva. (Társas kapcsolatok. Szerk. Utasi Ágnes. Bp., Gondolat Könyvkiadó, 1991)
A jóléti szolgáltatások átalakulásának kérdéseiről. (Esély. Társadalom- és szociálpolitikai folyóirat, 1991. 3.)
A magyarországi és finnországi hosszú távú társadalmi fejlődés a társadalmi jelzőszámok idősorai alapján. (Szociológiai Szemle, 1991)
A társadalmi szerkezet és rétegződés vizsgálatára használt régi és új modellek. (Közelítések. Szociológiai tanulmányok. Szerk. Némedi Dénes. Bp., 1991)
Demográfiai átmenet Magyarországon. Többekkel. (Történeti demográfiai füzetek. Bp., 1991)
Gazdaság és erkölcs. (Vigilia, 1991. 11.)
Hungarian Sociology in the Face o the Political, Economic and Social Transition. (International Sociology, 1991)
Piac és/vagy erkölcs? A közgazdaságtan és a szociológia emberképe és társadalomképe. (Diakónia, 1991. 2.)
Szegénység és szociálpolitika. (Korunk, 1991. 1.)
Vallás és egyházak a mai magyar társadalomban. (Confessio, 1991. 4.)
Egy „igazi” magyar falu, Átány népesedésének története a XVIII–XIX. században. (Ethnographia, 1991. 1-2.
angolul: Journal of Family History, 1994)
Homo socio-oeconomicus. A közgazdaságtan és a szociológia társadalmi és emberképe. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1991. márc. 27.
megjelent: Magyar Tudomány, 1991. 10. és külön: Értekezések, emlékezések. Bp., 1995)
A művi abortusz – a demográfia nézőpontjából. (Diakónia, 1992. 3.)
A rendszerváltozás szociálpolitikai problémái. (Valóság, 1992. 7.)
A szociális kiadások és a szociálpolitika Magyarországon. – Magyarország az adatok tükrében. Tóth István Györggyel. (Társadalmi riport, 1992)
Az emberi kapcsolatok és az értékek válsága a mai Magyarországon. (Confessio, 1992. 4.)
Társadalmi változások Magyarországon az utolsó években. (Magyarország politikai évkönyve, 1992)
Társadalmi változások és társadalmi problémák. 1940–1990. (Statisztikai Szemle, 1992. 4-5.)
The Economic Policy Framework in Transition – Resistance to and Strategy for Change in Eastern Europe. (Journal of Institutional and Theoretical Economics, 1992)
Szegényedés, ellenségeskedés, elidegenedés. (Élet és Tudomány, 1992. 33.)
A jelenlegi demográfiai viszonyok hatásai a szociálpolitikára a magyarországi átalakulási folyamat tükrében. (Demográfia, 1993. 2-3.)
A magyar társadalom szerkezetének fejlődése és az oktatás. (Új Pedagógiai Szemle, 1993. 12.)
Társadalmi szerkezet, 1991–1992. (Magyarország politikai évkönyve, 1993)
The Role of the Intellectuals in the Creation of a New Democratic Culture in Hungary. (Aula, 1993. 5.)
The Socialist System and Its Collapse in Hungary. An Interpretation in Terms of Modernisation Theory. (International Sociology, 1993)
Vallás és politika, egyház és állam. (Diakonia, 1993. 3.)
Kik ma a szegények Magyarországon? (Magyar Nemzet, 1993. ápr. 30.)
A civil társadalom és a rokon fogalmak szociológiai értelmezése. (Magyarság és Európa, 1994. 2.)
A falusi társadalom változásai. (Agrártörténeti Szemle, 1994. 1-4.)
A jóléti rendszer átalakulása Magyarországon. Felépítése, kezdeti reformjai és javaslatok. Kondratas, Annával és Tóth István Györggyel. (A Magyar–Nemzetközi Kék Szalag Bizottság gazdaságpolitikai tanulmányai. 3. Bp., 1994)
A Magyarországi Evangélikus Egyház és az evangélikusok helyzete és problémái 1941-től. (Valóság, 1994. 5.)
A társadalmi szerkezet változásai – 1992–1993 – és azok lehetséges hatásai a politikára. Lehmann Hedviggel és Spéder Zsolttal. (Magyarország politikai évkönyve, 1994)
A tudomány az emberiség szolgálatában. Problémák és feladatok a rendszerváltozás után. (Magyar Tudomány, 1994. 4.)
Alkoholizmus és alkoholpolitika. – Deiváns viselkedések Magyarországon – általános értelmezési keret az elidegenedés és az anómia fogalmak segítségével. (Devianciák Magyarországon. Összeáll. Moksony Ferenc és Münnich Iván. Szeged, 1994)
Anciennes et nouvelles inégalités sociales en Hongrie. (Revue d’Études Comparative Est-Ouest, 1994)
Magyarország a társadalmi jelzőszámok idősorainak tükrében. – Szegénység a 90-es évek elején. Spéder Zsolttal. –– Társadalmi mobilitás, 1992. Bukodi Erzsébettel és Harcsa Istvánnal. (Társadalmi riport, 1994)
Népesedési problémák – világméretekben, Európában és Magyarországon. (Magyar Tudomány, 1994. 8.)
Változások és állandóságok a magyar társadalomban a rendszerváltozás óta. (Magyar Szemle, 1994. 10.)
Társadalmi szerkezet és rétegződés. 1989–1993. (Info–Társadalomtudomány, 1994. 28.)
Ungarn – der nächste Anlauf zur Modernisierung. (Berliner Journal für Soziologie, 1994)
A magyar társadalom 2005-ben. (Magyar Nemzet, 1994. ápr. 28.)
A népek kölcsönös megértése. Vitatott határok – változó szolidaritások. (Magyar Nemzet, 1994. aug. 18.)
A civil társadalom fogalmának definíciója és használhatósága a kelet-közép-európai társadalmak elemzésében. (Korunk, 1995. 5.)
A jóléti rendszer jellemzői és reformjának lehetőségei. Kondratas, Annával és Tóth István Györggyel. (Közgazdasági Szemle, 1995. 1.)
A magyar társadalom. A múlt öröksége, a rendszerváltozás problémái és a lehetséges jövőbeli fejlődés 2005-ig. 1–2. (Valóság, 1995. 2–3.)
A magyar társadalom szerkezete, 1994. Spéder Zsolttal. (Magyarország politikai évkönyve, 1995)
A magyar társadalom szerkezete, rétegződése és mobilitása az 1930-as évektől napjainkig. (Debreceni Szemle, 1995. 1.)
A szociológia irányzatai és kutatási területei a világban és azok megjelenése a BKE oktatásában és kutatásaiban. (Új utak a közgazdasági, üzleti és társadalomtudományi képzésben. Bp., 1995)
A társadalmi mobilitás változásai 1973-tól 1992-ig. (Statisztikai Szemle, 1995. 2.)
Az egyházak kommunikációjának problémája a mai Magyarországon. (Confessio, 1995. 4.)
Economic and Political Imperatives in System Transformation. Hungary and East Germany, 1990–1994. Heady, Bruce-szal és Krause, Peterrel. (Szociológiai Szemle, 1995)
Hungarian Society. Heritage of the Past, Problems of the Transition and Possible Future Development up to 2005. (Society and Economy in Central and Eastern Europe, 1995)
Politikai rendszerváltozás és a társadalom modernizációja. (Protestáns Szemle, 1995. 2.)
A községi és paraszti társadalom hátrányos helyzete. Erdei Ferenc kérdésfeltevéseinek aktualitása. (Gazdálkodás, 1996. 1.)
A magyarországi társadalmi átalakulás a nemzetközi integráció szempontjából. (Magyar Tudomány, 1996. 11.)
A mai jóléti politika hazánkban. (Vigilia, 1996. 2.)
A szegénység Magyarországon. 1992–1995. Spéder Zsolttal. (Esély. Társadalom- és szociálpolitikai folyóirat, 1996)
A társadalmi egyenlőtlenségek növekedése a rendszerváltás óta. (Szociológiai Szemle, 1996. 1.)
A társadalmi integráció gyenge kötései – rendszerátalakulás Magyarországon. (Századvég, 1996. 1.)
A társadalmi jelzőszámok tükrében. – Az átmenet politikai következményei. Lehmann Hedviggel. (Társadalmi riport, 1996)
Egy különleges házasodási minta. A Sopron megyei Bük község evangélikus egyházközsége a XIX. században. (Tanulmányok Dányi Dezső 75. születésnapjára. Szerk. Visi Lakatos Mára. Bp., 1996)
Gazdasági, társadalmi változások és problémák a mai magyar falvakban. (A Falu, 1996. 4.)
Háztartási rendszerek és az idős emberek élete a 18–19. századi magyarországi falvakban. (Aetas, 1996)
Heading Toward Modernization? (The Hungarian Quarterly, 1996)
Merre tart a magyar társadalom? Szociológiai tanulmányok a magyar társadalom változásairól és problémáiról. (Lakitelek, 1996)
Önérdek vagy erkölcs? Individuum vagy közösség? A liberális és a kommunitárius társadalomfilozófusok vitája. 1–2. (Magyar Szemle, 1996. 3–4.)
Politikai rendszerváltás és a társadalom modernizációja. (Jogállam, 1996. 1-2. és Magyar Szemle, 1996. 2.)
Új elméleti orientációk a világ szociológiájában. (Valóság, 1996. 2.)
Magyarország a legújabb társadalomtudományi kutatások tükrében. (Élet és Tudomány, 1996. 51-52.)
A társadalom modernizációja. Politikai rendszerváltozás után. (Magyar Nemzet, 1996. jan. 25.)
A polgári középrétegek. (Magyar Nemzet, 1996. febr. 15.)
Szegénység Magyarországon. (Népszabadság, 1996. máj. 11.)
A gyermekek szegénysége. A legfiatalabb magyarországi nemzedékek növekvő hátrányáról. (Népszabadság, 1996. dec. 14.)
Anómia és elidegenedési válság. (Magyar Napló, 1997. 7-8.)
Az igazságosság elmélete. (Credo. Evangélikus folyóirat, 1997. 3-4.)
Changes in Social Mobility between 1973 and 1992. (Hungarian Statistical Review, 1997)
Család és népesedés. Objektív adottságok és a politika lehetőségei. (Valóság, 1997. 7.)
Modernizáció – értékek, erkölcs, szolidaritás. (Vigilia, 1997. 10.)
Political Consequences of the Transition. Lehmann Hedviggel. Society and Economy in Central and Eastern Europe, 1997)
Szociológia – a szegények oldalán álló tudomány. (Credo. Evangélikus folyóirat, 1997. 1-2.)
Valóban Magyarországon a legkisebbek az egyenlőtlenségek? Ferge Zsuzsával és Tóth István Györgggyel. (Közgazdasági Szemle, 1997. 2.)
Háztartásszerkezet és háztáji-kisegítő gazdaságok a mai magyar falvakban. (Magyarország társadalomtörténete. 1945–1989. Szerk. Fokasz, Nikosz és Örkény Antal. Bp., 1998)
A magyar társadalom változásai. 1989–1996. (Technika. Műszaki Szemle, 1998)
A magyar községek társadalmának átalakulása. – A társadalmi mobilitás változásai Magyarországon. (Magyarország társadalomtörténete. 1945–1989. Szerk. Fokasz, Nikosz és Örkény Antal. Bp., 2000).

Irodalom

Irod.: műveiről: Ligeti István: A. R.: Mikromodellek. (Közgazdasági Szemle, 1971. 4.)
Sebestyén József: A. R.: Mikromodellek. (Szigma, 1971. 3.)
Tenner György: Gondolatok A. R. Mikromodellek c. könyvéhez. (Ipargazdasági Szemle, 1971. 2.)
Pál László: A. R.: A magyar községek társadalmának átalakulása. (Társadalmi Szemle, 1981. 4.)
Zongor Gábor: A. R.: A magyar községek társadalmának átalakulása. (Állam és Igazgatás, 1980. 8.)
Kárpáti Zoltán: A. R.–Falussy Béla: Időmérleg. A 15–69 éves népesség napi időfelhasználása az 1976/77. évben. (Társadalomkutatás, 1983. 2.)
Bőhm Antal: A. R.: A társadalmi mobilitás változásai Magyarországon. (Társadalmi Szemle, 1983. 7.)
Kerékgyártó T. István: A. R.: A társadalmi mobilitás változásai Magyarországon. (Palócföld, 1983. 3.)
Závada Pál: A. R.: A társadalmi mobilitás változásai Magyarországon. (Pedagógiai Szemle, 1983. 1.)
Csepeli György: A. R.: Bevezetés a szociológiába. (Pedagógiai Szemle, 1987. 7-8.)
Kerékgyártó István: A. R.: Gyermekszám a fejlett országokban. (Pedagógiai Szemle, 1989. 1.)
Tóth István György: A. R.: Bevezetés a szociológiába. (Credo. Evangélikus folyóirat, 1997. 3-4.)
Husz Ildikó: Lehet-e kétszer ugyanabba a folyóba lépni? A. R.: Gyermek, család, történelem. Történeti demográfiai tanulmányok. (Korall, 2013).

Irod.: családi és egyéb források: Elhunyt Fleischhacker Károly evangélikus lelkész. (Budapesti Hírlap, 1893. júl. 19.–Fővárosi Lapok, 1893. júl. 21.)
Elhunyt Andorka Gyula csurgói járásbíró. (Pesti Hírlap, 1897. ápr. 1.)
Elhunyt Andorka Elek, Somogy vármegye tiszti főügyésze. (Új Somogy, 1920. okt. 8.)
Elhunyt Andorka Rudolf madridi követ. (Magyar Nemzet, 1961. ápr. 6.)
Németh Ferenc: Kitelepítettből akadémikus. Beszélgetés Andorka Rudolf szociológussal. (Élet és Tudomány, 1990. 30.)
Kovács Judit: Túlélő polgárok. Az Andorka család. (Magyar Nemzet, 1991. máj. 29.)
Lindner András–Horváth Zoltán: Andorka Rudolf, a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem új rektora. (Heti VG, 1991. 35.)
Harangozó István: A „gyenge szolidaritás” is hiányzik. Beszélgetés Andorka Rudolffal a társadalmi értékrendről. (Magyar Hírlap, 1992. okt. 3.)
Adonyi Sztancs János–Montskó Éva: A középen állók gyengülnek. Beszélgetés Andorka Rudolffal. (Köztársaság, 1993. 6.)
Bethlenfalvy Gábor: A szegénység táplálja a politikai szélsőségeket. Andorka Rudolf arról, hogy luxus-e támogatni a létminimum alatt élőket? (Magyar Nemzet, 1993. szept. 4.)
Bognár Dániel: A gazdasági fellendülés közel van. Beszélgetés Andorka Rudolffal, a Közgazdaság-tudományi Egyetem rektorával. (Heti Magyarország, 1993. 42.)
Bojtár Ottó: A Világbank és a magyar tudomány. Beszélgetés Andorka Rudolf professzorral. (Élet és Tudomány, 1994. 27.)
Javorniczky István: Értelmiség szerepzavarban. Beszélgetés Andorka Rudolffal. (Világosság, 1994. 10.)
Meszleny László: Ki hallja meg egy szegény kisgyermek panaszait? Szociológusszemmel a tényekről és a tévhitekről. (Magyar Nemzet, 1994. jún. 13.)
Pintér Dezső: Az európai lét magyar módja. Interjú Andorka Rudolffal, a BKE rektorával. (Magyar Hírlap, 1994. máj. 28.)
Rosdy Tamás: Hatalom és társadalom a XX. századi magyar történelemben. Teljes elitváltásról nem lehet beszélni. Beszélgetés Andorka Rudolffal. (Magyar Nemzet, 1994. szept. 6.)
Varga Zsuzsa: Társadalom értékválságban. Andorka Rudolf bizonytalanságainkról, a gazdasági morálról és a gyerekek szegénységéről. (Magyar Nemzet, 1994. jan. 15.)
Javorniczky István: Felemás polgárosodás. Beszélgetés Andorka Rudolffal. (Magyar Nemzet, 1995. szept. 30.)
Mézes Flórián: Aki szegény, nem a legszegényebb. Életszínvonal: lecsúszás vagy lenn maradás. Beszélgetés A. R.-fal. (Heti VG, 1995. 3.)
Pogonyi Lajos: Nehéz a vadász dolga. Andorka Rudolf szerint sok szociológus kalandvágyból marad. (Népszabadság, 1995. szept. 4.)
Szikora Katalin: Az érték- és erkölcsválság rendszereket dönrhet meg. Beszélgetés Andorka Rudolffal. (Magyar Hírlap, 1995. máj. 3.)
Tótfalusi István: Népességfogyás, közhangulat, szociálpolitika. Beszélgetés Andorka Rudolf szociológussal. (Magyar Szemle, 1995. 8.)
Németh Ferenc: Milyen a magyar társadalom? Beszélgetés Andorka Rudolf akadémikussal. (Élet és Tudomány, 1996. 16.)
Palugyai István: Kis pénz, nagy tudomány? Beszélgetés Andorka Rudolf akadémikussal. (Népszabadság, 1996. febr. 10.)
Pozsgai Péter: „Az eredmények azt mutatják, hogy a születéskorlátozás már 1790 körül megjelent Magyarországon.” Beszélgetés Andorka Rudolf szociológussal. (Aetas, 1996)
Vathy Zsuzsa: Ha minden ember megteszi… Beszélgetés Andorka Rudolf akadémikussal. (Európai Utas, 1996. 2.)
Elhunyt Andorka Rudolf akadémikus. (Magyar Nemzet, 1997. júl. 2.)
In memoriam Andorka Rudolf. (Szociológiai Szemle, 1997. 1.)
Faragó Tamás: Andorka Rudolf. (Demográfia, 1997. 2-3.)
Frenkl Róbert: Isten akaratában nem megnyugodva. (Credo. Evangélikus folyóirat, 1997. 3-4.)
Glatz Ferenc: Félbeszakadt beszélgetés. Glatz Ferenc, az MTA elnökének emlékbeszéde Andorka Rudolf temetésén. (Agrártörténeti Szemle, 1997. 1-2.)
Harcsa István: Emlékezés Andorka Rudolfra. (Statisztikai Szemle,
1997)
Harcsa István: Andorka Rudolf, a természettudós. Az ember nem választja, de alakítja sorsát. (Élet és Tudomány, 1997. 51–52.)
Javorniczky István: „Azt hittem, csak az unokáim élnek majd szabadon.” Andorka Rudolf az édesapja példájáról, a kitelepítésről és a rendszerváltás éveiről. (Magyar Nemzet, 1997. 159.)
Molnár Attila: Szegényebbek lettünk. Andorka Rudolf emlékére. (Confessio, 1997. 4.)
Németh Ferenc: Andorka Rudolf halálára. (Élet és Tudomány, 1997. 28.)
Reuss András: In memoriam Andorka Rudolf. (Lelkipásztor, 1997. 11.)
Tóbiás Áron: Hogyan láttam a 20. századot? Interjú Andorka Rudolf szociológus professzorral. (Társadalmi Szemle, 1997. 8-9.)
Spéder Zoltán: In memoriam Andorka Rudolf. (Szociológiai Szemle, 1997)
Sükösd Mihály: Két rekviem. Andorka Rudolf és Fodor András emlékére. (Mozgó Világ, 1997. 9.)
Cseh-Szombathy László: Andorka Rudolf. (Magyar Tudomány, 1998. 3.)
Mészáros Tamás: Andorka Rudolf, a magyar társadalomtudomány nagy alakja. (Magyar Tudomány, 1998. 12.)
Cseh-Szombathy László: Andorka Rudolf. Emlékbeszéd. (Elhangzott: 2000. jún. 14.
megjelent: Emlékbeszédek az MTA elhunyt tagjai felett. Bp., 2001)
Harcsa István: Gondolatok a társadalomstatisztika fejlődéséről Andorka Rudolf életműve tükrében. (Statisztikai Szemle, 2018. 7.).

Irod.: lexikonok, feldolgozások: Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Andorka Rudolf válogatott publikációinak jegyzéke. (Replika, 1991. 1.)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 1992–1996. (Bp., 1991–1995)
A Magyar Tudományos Akadémia tagjai. 1823–2002. I–III. köt. (Bp., 2003).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:V1CW-MDF (Verebélÿ László születési anyakönyve, 1841)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6NSK-FHRG (Fleischhacker Lajos Imre születési anyakönyve, 1850)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6NSK-GPJZ (Fleischhacker Emma Róza születési anyakönyve, 1852)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6NSK-PW2Z (Fleischhacker Gusztáv Adolf születési anyakönyve, 1854)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XKRM-BRZ (Pscherer Ida születési anyakönyve, 1854)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6NSK-WZG9 (Fleischhacker Amália születési anyakönyve, 1858)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6NSV-GTBT (Fleischhacker Matild születési anyakönyve, 1860)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6NSK-GSBD (Fleischhacker Ernő Róbert születési anyakönyve, 1867)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X8JB-67J (Verebélÿ Tibor születési anyakönyve, 1875)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X8J1-6W5 (Verebélÿ László születési anyakönyve, 1883)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/351947 (Id. Bókai János gyászjelentése, 1884)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6NSL-66WN (Bókay Zoltán születési anyakönyve, 1885)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6NSL-KRYJ (Bókai [!] Nadine születési anyakönyve, 1887)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6NSL-CGMM (Fleischhacker Ilonaszületési anyakönyve, 1887)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6NS2-TSST (Fleischhacker Gyula István születési anyakönyve, 1889)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6NSL-KX5K (Fleischhacker Rezső Sándor születési anyakönyve, 1891)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/503964 (Fleischhacker Károly gyászjelentése, 1893)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6NSL-Z36W (Fleischhacker Mária Margit születési anyakönyve, 1895)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6NSL-CGMM (Fleischhacker Erzsébet születési anyakönyve, 1897)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6VBC-9L3Y (Fleischhacker Gusztáv Adolf és özvegy Matolcsy Sándorné Keil Mária Irma házassági anyakönyve, 1897)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V9N-9MQ6 (Fleischhacker Ernő halotti anyakönyve, 1898)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9TNK-978H?i=514&wc=92QQ-ZNL%3A40680801%2C52486101%2C41722001&cc=1452460 (Fleischhacker Mór Fridolin halotti anyakönyve, 1900)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/503970 (Fleischhacker Mór Fridolin gyászjelentése, 1900)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:C29R-NWT2 (Verebélÿ Tibor és Bókay Nadine házassági anyakönyve, 1907)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:WSF5-BMZM (Verebélÿ Judit születési anyakönyve, 1908)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:685B-YC78 (Verebélÿ Tibor születési anyakönyve, 1910)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/503969 (Fleischhacker Mórné Keill Ilona gyászjelentése, 1911)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GTVQ-9KM3?i=142&wc=92Q7-SPX%3A40680801%2C52486101%2C44572201&cc=1452460 (Fleischhacker Mórné Keill Ilona halotti anyakönyve, 1911)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:664L-TK38 (Verebélÿ László és Bókay Judit házassági anyakönyve, 1912)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:QPTF-B9HW (Bókay Árpád halotti anyakönyve, 1919)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/351966 (Bókay Árpád gyászjelentése, 1919)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6NS2-TSST (Fleischhacker Gyula István és Hudec Etel házassági anyakönyve, 1921)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6VBC-X2MT (Fleischhacker Ilona és Cziegler Gusztáv házassági anyakönyve, 1923)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:669P-HY92 (Verebélÿ Lászlóné Pscherer Ida halotti anyakönyve, 1930)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/503956 (Fleischhacker Gusztáv gyászjelentése, 1938)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/599822 (Verebélÿ Tibor gyászjelentése, 1941)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6CYV-P5RL (Verebélÿ Tibor halotti anyakönyve, 1941)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:661V-VY9T (Herczeg Árpádné Fleischhacker Amália halotti anyakönyve, 1943)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/351969 (Dr. Bókay Árpádné Herrich Szidónia gyászjelentése, 1946)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-D4H9-6JW?i=121&cc=1452460&cat=1052036 (Dr. Bókay Zoltán halotti anyakönyve, 1955)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/351976 (Dr. Bókay Zoltán gyászjelentése, 1955)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/599828 (Verebélÿ Tiborné Bókay Nadine gyászjelentése, 1957)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:83FK-5Y6Z (Verebélÿ Tiborné Bókay Nadine halotti anyakönyve, 1957)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V9J-HF78 (Andorka Gyula halotti anyakönyve, 1959)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/599816 (Verebélÿ László gyászjelentése, 1959)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/307448 (Andorka Rezső gyászjelentése, 1961)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6D2L-W9D4 (Andorka Rezső Sándor halotti anyakönyve, 1961)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/467670 (Pekár Imréné Verebélÿ Margit gyászjelentése, 1964)

 

www.andorka.hu (Az Andorka Rudolf Társadalomtudományi Társaság honlapja, 2020)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2023

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője