Andor Loránd [Lóránt]
Andor Loránd [Lóránt]

2022. január 19. Szerda

Andor Loránd [Lóránt]

festőművész, grafikus

Születési adatok

1906. január 8.

Budapest

Halálozási adatok

1966. november 17.

Budapest


Család

Anyja Orlay Petrich Irma, Orlay Petrich Soma (1822–1880) unokahúga.

Iskola

Az Országos Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula növendékeként rajztanári okl. szerzett (1928).

Életút

Az Országos Képzőművészeti Főiskola Iparművészeti és Grafikai Tanszék tanársegéde (1928–1932), a székesfehérvári Ybl Miklós Gimnázium rajztanára (1933–1941), a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Természettudományi Múzeumának muzeológus- illusztrátora (1941–1955), a Múzeumok Központi Igazgatósága által létrehozott Központi Kiállításrendező Csoport vezető művésze (1951–1966). Pályája kezdetén, tanári munkája mellett több kiadó (pl.: Stephaneum, Pesti Hírlap, Singer és Wolfner stb.) számára mese-, regény- és folyóirat-illusztrációkat készített. Az 1930-as-1940-es évek ifjúsága körében rendkívül népszerűek voltak az általa alkotott, jellegzetes és humoros diákfigurák. Az MNM munkatársaként számos őslénytani rekonstrukciós képet festett; fő feladata a kiállítások illusztrációja, látványvilágának megjelenítése lett. Nagyméretű faliképeivel és diorámák háttérfestményeivel az ősállat- és ősnövény-ábrázolás specialistája lett. Nagy művészi invencióival alkotott festményei jelentősen fokozták a kiállítások hatását. A magyarországi múzeumok első dioráma- kiállításainak grafikai tervezője (1950-től).

Kiállítások

F. kiállításai: Afrika állatvilága. MNM Természettudományi Múzeuma (Bp., 1950)
A Föld és az Élet fejlődéstörténete. MNM Természettudományi Múzeuma (Bp., 1954)
Az ember származása. MNM Természettudományi Múzeuma (Bp., 1955)
Az ősember és a tűz. Tűzoltó Múzeum (Bp., 1962)
Kinizsi Pál emlékkiállítása (Nagyvázsony, 1963)
A növények világa. MNM Természettudományi Múzeuma (Bp., 1964)
Természettudományi kiállítások dioráma-kompozíciói (Szeged, 1954 és 1960
Kecskemét, 1962
Miskolc, 1964
Komló, 1964
Eger, 1965
Pécs, 1966).

Főbb művei

F. m.: illusztrációi: Gaál Mózes: Anna. Reg. fiatal leányok számára. (Bp., 1928)
Tutsek Anna: Évike följegyzései. Elvonuló felhők. Ifj. reg. (Bp., 1928)
Pável Ágoston: Felgyújtott erdő. Versek. Ill. Cséby Pogány Istvánnal. (Szombathely, 1936)
Klindáné Merényi Margit: Meseszüret. (Bp., 1943)
Vajda Marietta: Mesekéve. (Bp., 1942)
Münchausen báró kalandjai. Átd. Ajtai Kálmán. (Bp., 1943)
Radványi Kálmán: Minket nem lehet kiirtani. Magyar falu a jenisszeji őserdőben. (Bp., 1944)
Honti Jenő: Nyitott szemmel a természetben. (Bp., 1944)
Tasnádi Kubacska András: Kalandozás az ősvilágban. Ill. Takács Edittel. (Bp., 1955)
Barát Kata: Gyöngyharmat. Mesekönyv. (Buenos Aires, 1958).

Irodalom

Irod.: Kecskeméti Tibor: A. L. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője