Andor József
Andor József

2024. december 6. Péntek

Andor József

író, irodalomtörténész, szerkesztő

Névváltozatok

1890-ig Andrástsik

Születési adatok

1871. október 3.

Nyíregyháza

Halálozási adatok

1918. október 9.

Budapest


Család

Sz: Andor József lakatosmester, Mihovits Etelka. Testvére Andor Endre (1868–) politikus, a Kereskedelmi Minisztérium helyettes államtitkára, a MOTESZ titkára.

Iskola

Középiskoláit Nyíregyházán és Egerben végezte. Norbert szerzetesi néven a ciszterci rend novíciusa (Zircen, 1891–1893; mint egyszerű fogadalmas, 1894-ben kilépett a rendből). A bp.-i tudományegyetemen latin–történelem szakos tanári okl. szerzett (1894).

Életút

A bp.-i III. kerületi főgimnázium tanárjelöltje (1894–1897), helyettes tanára (1897–1898), r. tanára (1898–1899), a bp.-i II. kerületi főgimnázium r. tanára (1899–1912). A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) Középiskolai Ügyosztályának segédfogalmazója (1910–1916), c. igazgatója (1916–1918). Pályája kezdetén Cyprián álnéven elbeszélésekkel, kisregényekkel jelentkezett. Később számos vallásos szemléletű érzelmes regényt, népszerű történelmi munkát, „regényes korrajzot”, valamint néhány tankönyvet is írt; munkáit elsősorban a Szent István Társulat adta ki. Legismertebb műve, a több kiadást is megélt szentimentális leányregény, a Két szív, (1899) és a lengyel nyelvre is lefordított A tanítónő (1914). Magyarországon az elsők között foglalkozott a keresztény feminizmussal.

Elismertség

A Szent István Akadémia tagja (r.: 1915). A Szent István Társulat (1900-tól) és az Országos Pázmány Egyesület választmányi tagja, alelnöke. A Katolikus Középiskolai Tanáregyesület alapító tagja (1907-től), majd alelnöke. A Szent László Társulat és az Országos Katolikus Szövetség választmányi tagja.

Szerkesztés

A Magyar Középiskola (1908) és az Élet c. katolikus szépirodalmi lap társszerkesztője (1909–1910 és 1914–1918). Esztétikai cikkei, irodalmi írásai elsősorban a Budapesti Hírlapban (1892–1903), a Katholikus Szemlében (1893–1901) és az Új Időkben jelentek meg (1895–1912).

Főbb művei

F. m.: Elbeszélések. Cyprián néven. Ill. Hegedüs László. (Szépirodalmi Kincstár. Bp., 1897)
Két szív. Regény két részben. (Bp., 1899
Fiatal Leányok Regénytára. 2. kiad. 1912)
Utak az életben. Cyprián néven. (Családi regénytár. Bp., 1899)
Margitka szökése és egyéb történetek. Cyprián néven. (Magyar Könyvtár. Bp., 1900)
Tünedező világ. Elbeszélések. (Egyetemes regénytár. Bp., 1900)
Anyaföldön. Elbeszélések. (Bp., 1901)
Két világ között. Regény. (Bp., 1902)
Magyarország története. Tankönyv a középiskolák 8. osztálya számára. (Bp., 1904
2. kiad. 1912)
Újabb elbeszélések. (Családi regénytár. Bp., 1907)
Nagy Lajos magyar király. 1326–1382. Regényes korrajz. (Bp., 1908)
Ijjas Tamás végzete. Regény. (Családi regénytár. Bp., 1909)
Ködös napok. Elbeszélések. (Bp., 1912
Magyar Könyvtár. 2. kiad. 1913)
A tanítónő. Regény. (Az Élet Könyvei. Bp., 1914
lengyelül: Kraków, 1926)
Boldog otthon. Regény. (Bp., 1917)
Két világ között. Az előszót Tarczai György írta. (2. kiad. Bp., 1924)
írásai a Katholikus Szemlében: Szédület. Elbeszélés. – A doktorkisasszony. Elbeszélés. (1904)
Én! 1–3. Elbeszélés. (1906)
A keresztény feminizmus. (1907).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Pesti Hírlap, 1918. okt. 10.)
Anka János: A. J. emlékezete. Boross Ferenc: A. J. Tarczai György: Emlékezés Cypriánra. Nekrológok. (Élet, 1918)
Brisits Frigyes: A. J. (Magyar Középiskola, 1918)
Tiborc Lajos: A. J. (Bp., 1934)
Szitnyay Zoltán: őrzők a vártán. (München, 1957)
Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája. II. köt. (Nyíregyháza, 1996).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője