Andor Ilona
Andor Ilona

2025. április 22. Kedd

Andor Ilona

karvezető, zenepedagógus

Névváltozatok

1923-ig Adrigán

Születési adatok

1907. április 9.

Pécsvárad

Halálozási adatok

1977. június 18.

Budapest


Család

Kilencgyermekes pedagóguscsaládból származott.

Iskola

Tanulmányait Pécsváradon kezdte, majd a család Bp.-re költözött. Az Országos Magyar Zeneművészeti Főiskolán ének-zene szakos tanítóképző intézeti tanári okl. szerzett (1927).

Életút

Pécsett zongoratanár (1927–1928), a bp.-i Vendel u.-i Ranolder Tanítónőképző Intézet (= a Vendel u.-i általános iskola és gimnázium, ill. 1955-től Leövey Klára Gimnázium) tanára (1929–1977). A Vendel u.-i Ranolder Intézet polgári iskola tanítóképző intézet volt, s a Szt. Vince rend nővérjelöltjei tanultak ott. Andor Ilona, az egyetlen világi tanár a rend növendékeiből alakította meg első kórusát (s később uo. jött létre a világhírű Kodály Zoltán Leánykar). Életműve szorosan kötődött Kodály Zoltán kórusművészetéhez. Kodály több művét a kórusnak írta, ill. ajánlotta (Árva vagyok, Hegyi éjszakák II., III., V.). Benjamin Britten szorgalmazta angliai meghívásukat (1965), felléptek a varsói VIT-en (1968), a moszkvai ISME- konferencián (1970). Kodály és Bartók művein kívül romantikus és kortárs magyar zeneszerzők alkotásait is bemutatták, kb. 100 rádiófelvételt készítettek.

Emlékezet

Emlékét őrzi a bp.-i III. ker.-i Andor Ilona Ének-Zenei Általános és Alapfokú Művészeti Iskola (1996-tól), az Andor Ilona Baráti Társaság, ill. róla nevezték el az Andor Ilona-kórusversenyt. A bp.-i Vendel u.-i Leövey Klára Gimnáziumban emléktábláját helyezték el.

Elismerés

Liszt Ferenc-díj (1954), érdemes művész (1963), Edison-díj (a Columbia-lemezstúdióban készített lemezükért, 1965), kiváló művész (1972), Magyar Örökség Díj (posztumusz, 2004).

Irodalom

Irod.: Raics István: Csönd és magány. Búcsú A. I.-tól. (Muzsika, 1977).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője