Család

Fia: Alvinczy Roland.

Iskola

A pozsonyi gimnáziumban éretts. (1870), a pesti egyetemen, a kecskeméti jogakadémián és a bécsi egyetemen jogot tanult (1870– 1874), a párizsi keleti diplomáciai tanfolyam hallgatója (a Sorbonne-on, 1874–1876), a bp.-i tudományegyetemen francia–német szakos tanári okl. szerzett (1889).

Életút

Párizsban élt (1874–1880-as évek), a La France Contemporaine és a L’’Intransigeant c. lapok szerkesztője. Az 1880-as években két világkörüli utazást tett, beutazta az arab gyarmatokat és a Szaharát. Hazatérése után a miskolci középkereskedelmi iskola r. tanára (1886–1890), a székesfehérvári középkereskedelmi iskola r. tanára (1890–1892), a győri állami főreáliskola helyettes tanára (1892– 1893), r. tanára (1893), a lőcsei (1894–1896), az egri és a pozsonyi gimn. r. tanára (1896–1899), a nagyváradi főreáliskola r. tanára (1899–1907). A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) tanügyi reformjavaslatainak kidolgozója (1906). Világkörüli útjairól számos népszerű útleírást tett közzé, különösen értékesek az Atlasz hegység népeit bemutató művei. Francia álneveken verseket írt. Pedagógusként elsősorban a nyelvtanítás korszerűsítésével fogl. Új módszert dolgozott ki az idegen nyelvek tanítására (Alvinczy-módszer, 1910).

Szerkesztés

Párizsban élt (1874–1880-as évek), a La France Contemporaine és a L’Intransigeant c. lapok szerkesztője. Elbeszélései, útleírásai, valamint pedagógiai dolgozatai elsősorban a Fővárosi Lapokban (1890–1894), a Közművelődésben (1892- től), a Budapesti Hírlapban (1893–1899), a Hazánk c. lapban (1894–1899) és az Egyetértésben jelentek meg (1895-től).