Alpári Gyula
politikus, újságíró
Névváltozatok
1918-ig Adler Mózes
Születési adatok
1882. január 19.
Dunaföldvár
Halálozási adatok
1944. július 17.
Sachsenhausen
Család
Fia: Alpári Pál (1911–1976) szerkesztő, kultúrpolitikus, műfordító.Iskola
A pozsonyi jesivában (= izraelita vallásos középiskola) tanult, de érettségi előtt elbocsátották.Életút
A Népszava külső munkatársa (1902), az MSZDP pártiroda munkatársa (1903–1906), az Ifjúmunkás c. folyóirat szerkesztője (1907. jan.–máj.); jelentős szerepet játszott az első Országos Ifjúmunkás-kongresszus megszervezésében (1907. márc. 31.). Stuttgartban részt vett a II. Internacionálé VII. kongresszusán (1907. aug. 18–24.), s ugyanott ő képviselte Mo.-ot a Szocialista Ifjúsági Internacionálé alapító gyűlésén is (1907. aug. 24–26.). Rövid ideig Németországban élt; Berlinben, Drezdában és Lipcsében baloldali folyóiratok munkatársa (1907–1908). Hazatérése után a bp.-i VI. ker.-i Népház segédkönyvtárosa s különböző szakszervezeti lapok cikkírója (1908–1910). Baloldali radikalizmusa miatt kizárták az MSZDP-ből (1910), sikertelen kísérletet tett egy új munkáspárt megalakítására: előkészítőbizottságot állított fel, és megalapította a Szociáldemokrata c. lapot (1911). Az I. vh.-ban tüzérként frontszolgálatot teljesített (1914–1916), a Neues Politisches Volksblatt bp.-i munkatársa (1916–1918). A KMP alapító tagja (1919-től), a Vörös Újság egyik szerkesztője (1919. febr.–júl.), a Tanácsköztársaság idején a Sajtódirektórium vezetője és külügyi népbiztoshelyettes (1919. jún–júl.), a bukás után Csehszlovákiába menekült. A KMP központi vezetőségének tagja (1925–1929), a Komintern nemzetközi tájékoztató és propaganda kiadványainak, a berlini és bécsi Internationale Presse Korrespondenznek (1921–1933), a bázeli és párizsi Rundschaunak szerkesztője (1932–1940), majd a Komintern utasítására Belgiumban megalapította a Monde-ot, Stockholmban a Die Weltet. A Gestapo Párizsban letartóztatta (1940 nyara). Berlinben, a sachsenhauseni koncentrációs táborban tartották fogva (1942–1944), a vh. végén kivégezték.Emlékezet
A II. vh. után nagy kultusza alakult ki, intézményeket neveztek el róla. Regényes életrajzát Aranyossi Magda írta meg.Szerkesztés
A Népszava külső munkatársa (1902), az Ifjúmunkás c. folyóirat szerkesztője (1907. jan.–máj.), majd megalapította a Szociáldemokrata c. lapot (1911). Az I. vh. idején a Neues Politisches Volksblatt bp.-i munkatársa (1916–1918), a Vörös Újság egyik szerkesztője (1919. febr.–júl.). A Komintern nemzetközi tájékoztató és propaganda kiadványainak, a berlini és bécsi Internationale Presse Korrespondenznek (1921–1933), a bázeli és párizsi Rundschaunak szerkesztője (1932–1940), majd a Komintern utasítására Belgiumban megalapította a Monde-ot, Stockholmban a Die Weltet. Verseket és elbeszéléseket is írt; cikkei jelentek meg a Szocializmus (1907-től), a XX. század (1911-től), a Világ (1913-tól), ill. a két vh. között a Kommunistische Internationale, a Sarló és Kalapács, a Proletár és az Uj Március c. lapokban.Főbb művei
F. m.: Az imperializmus. (Bp., 1919)A. Gy. válogatott írásai. Vál., bev. Aranyossi Magda. (Bp., 1960).
Irodalom
Irod.: Aranyossi Magda: A. Gy., az új élet harcának krónikása. (Bp., 1954)Komját Irén: A. Gy. (Csillag, 1954)
Aranyossi Magda: Nem tehettem másként… A. Gy. életrajzi regénye. (Bp., 1957)
Deme Péter: Emlékülés A. Gy.-ról és a Tanácsköztársaságról. (Párttörténeti Közlemények 1982)
Szabó Ágnes: A. Gy.-ról születésének 100. évfordulóján. (Népszabadság 1982. 15.)
Varga Lajos: A. Gy. 1882– 1944. (Pártélet 1982)
Varga Lajos: A. Gy. születésének centenáriumán. (Társadalmi Szemle 1982)
Végh Oszkár: 100 éve született A. Gy. (Szakszervezeti Szemle 1982).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Gragger Róbert
irodalomtörténész
Géber Ede
orvos, bőrgyógyász
Haberern Jonathán Pál
orvos, sebész
Hagelmayer István
közgazdász
Halász Géza
orvos, politikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)