Alföldy Zoltán
Alföldy Zoltán

2024. október 8. Kedd

Alföldy Zoltán

orvos, mikrobiológus

Születési adatok

1904. január 27.

Alsófernezely, Szatmár vármegye

Halálozási adatok

1992. október 16.

Budapest


Család

Sz: Alföldy Zoltán, Vörös Mária. Fia: Alföldy Pál (1938–1982) biológus és Alföldy Ferenc (1942–) orvos, sebész.

Iskola

A debreceni Tisza István Tudományegyetemen ált. orvosi okl. szerzett (1928), a mikrobiológia tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1948), az orvostudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1955).

Életút

A debreceni Tisza István Tudományegyetem Gyógyszertani és Közegészségtani Intézetének gyakornoka (1925–1928), a Belgyógyászati Klinika gyakornoka, egy. tanársegéde és a Fertőző és Tüdőosztály vezetője, egyúttal a Röntgen és Elektrokardiográfiai Laboratórium helyettes vezetője (1928–1937). Az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) kísérletügyi adjunktusa (1937–1946), a Bakteriológiai Osztály osztályvezető főorvosa (1946–1951). A Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. a BOTE magántanára (1942–1951), a BOTE, ill. a SOTE Mikrobiológiai Intézet ny. r. tanára (1951–1952), egy. tanára (1952–1974) és az intézet ig.-ja (1951–1974). Az Egészségügyi Tudományos Tanács titkára (1951–1968), elnökhelyettese (1968–1974). Járványos fertőző betegségek mikrobiológiai és bakteriológiai vizsgálatával, ezzel összefüggésben a különböző fertőtlenítőszerek hatásmechanizmusával fogl. Az 1930-as évek súlyos hastífuszjárványai irányították a figyelmét a bakteriológiai kutatások felé; 1938-ban bekapcsolódott az OKI által meghirdetett hastífusz elleni országos kutatási programba. Mo.-on elsőként tenyésztett ki betegből leptospirát. Munkatársaival felderítette a mo.-i leptospirózisok előfordulásának törvényszerűségeit, több meningitisz járványban igazolta a leptospira etiológiát, meghatározta a Mo.-on előforduló leptospira-törzsek típusait. Jelentős orvos- és biológiatörténeti munkássága is.

Elismerés

Munka Érdemrend (1955; arany 1970 és 1979), Szocialista Magyarországért Érdemrend (1984). Kossuth-díj (a leptospira-fertőzések tanulmányozása terén kifejtett munkásságáért 1962), Hőgyes Endre-emlékérem (1966), Manninger Rezső-emlékérem (1974), Weszprémi István-emlékérem.

Főbb művei

F. m.: A Bang-betegség és magyarországi előfordulása. (Népegészségügy, 1936)
Penicilla meghatározásának új módszere. Balló Tiborral. (Népegészségügy, 1947)
Examination of the Penicillin Sensitivity of Gonococcus Strains in Gonorrhea. (Acta Urologica, 1947)
Komplement-kötés jelentősége a gonorrhea diagnózisában. (Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle, 1949)
Laboratóriumi asszisztensek könyve. Szerk. Hársing Lászlóval. (Bp., 1954)
Az immunizálás fejlődése és problémái. 1–4. (Gyógyszerészet, 1958)
Preisz Hugó és a magyar mikrobiológia. (Országos Orvostörténeti Könyvtár Közleményei, 1958)
Orvosi mikrobiológia. Egy. tankönyv. Ivánovics Györggyel, Rauss Károllyal. (Bp., 1960
2. kiad. 1963)
Hőgyes Endre élete és munkássága. Monográfia. Sós Józseffel. (Bp., 1962)
Orvosi mikrobiológia és immunitástan. Egy. tankönyv. Ivánovics Györggyel, Rauss Károllyal. (Bp., 1967
2. átd. kiad. 1969
3. átd. és bőv. kiad. 1973)
Anthropozoonosisok Hőgyestől napjainkig. (Orvosképzés, 1967)
Hőgyes Endre kolerakutatásai. (Orvostörténeti Közlemények, 1969)
Mikrobiológia. Nász Istvánnal. (Bp., 1974
2. átd. kiad. 1978)
Johan Béla, az országos közegészségügyi szervezet megteremtője. (Egészségtudomány, 1990).

Irodalom

Irod.: Birtalan Győző: A. Z. halálára. (Magyar Nemzet, 1992. 258.)
Szeri Ilona–Nász István: A. Z. (Orvosi Hetilap, 1992. 50.)
Szeri Ilona–Nász István: In memoriam Zoltán Alföldy. (Acta Microbiologica, 1993).

Megjegyzések

Magyar Nagylexikon I. köt. téves születési hely: Nagybánya!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője