Alföldy Dezső
Alföldy Dezső

2024. október 8. Kedd

Alföldy Dezső, nemesmiliticsi

jogász, bíró

Születési adatok

1875. augusztus 2.

Temesvár

Halálozási adatok

1961. május 19.

Balatonalmádi


Család

Sz: Alföldy Dénes, Meissner Emília.

Iskola

A temesvári főreáliskolában éretts. (1893), a bp.-i tudományegyetemen állam- (1897) és jogtud. doktori okl. szerzett (1899), bírói vizsgát tett (1900).

Életút

Bp.-en törvényszéki aljegyző (1900–1902), az esztergomi járásbíróság albírója (1902–1906), a győri ítélőtábla tanácsjegyzője (1906–1910), törvényszéki bírója (1910–1917), az ítélőtábla elnöki titkára (1914–1917), ítélőtáblai bíró (1917–1923), kúriai bíró (1923–1935). A bp.-i ítélőtábla alelnöke (1935–1940), elnöke (1940–1946), e minőségében a Felsőház tagja (1940–1944). Jogtudósként elsősorban a szellemi javak jogvédelmével, magán- és perjogi kutatásokkal, ill. a bírósági szervezet kérdéseivel fogl.

Elismertség

Az Egységes Bírói és Ügyvédi Vizsgáló Bizottság tagja. Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület igazgatósági, a Magyar Jogászegylet választmányi tagja.

Főbb művei

F. m.: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a Magyar Királyi Kúria joggyakorlatára. (Bp., 1936)
Bíróság és patronázs. (Bp., 1943)
A házassági bontó per helyes elintézése. (Bp., 1943).

Irodalom

Irod.: Szladits Károly: A. D. búcsúja. (Jogtudományi Közlöny, 1946).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője