Alexander Béla
orvos, radiológus
Születési adatok
1852. május 31.
Késmárk
Halálozási adatok
1916. január 15.
Budapest
Család
Sz: Alexander Ignác polgármester, Beck Erzsébet. F: Schwarcz Elza, Schwarcz Károly Vilmos szepességi ügyvéd leánya.Iskola
A bp.-i tudományegyetemen orvosdoktori okl. (1879), a radiológia tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1909).Életút
A bp.-i tudományegyetem Kórbonctani Intézet tanársegéde (1879–1883), Késmárkon sebész- és belgyógyász magánorvos (1883– 1906). A bp.-i tudományegyetemen a kezdeményezésére létrejött központi röntgenlaboratórium vezetője (1960–1907), az ebből létrejött Egyetemi Röntgen Intézet vezetője (1907–1916); a radiológia első mo.-i magántanára (1909–1914), c. ny. rk. tanára (1914–1916). Tudományos pályafutásának kezdetén sebészeti és belgyógyászati diagnosztikai kérdésekkel fogl. Röntgen felfedezésének (1895) hatására érdeklődése a radiológia felé fordult. Kezdeményezésére a Szepes vármegyei Orvos-Gyógyszerész Egyesület megvásárolta az első mo.-i röntgenkészüléket, A villamosszikrától az x sugarakig címmel megtartotta az első mo.-i előadást a röntgensugárzásról (1896). Tőle származik az első mo.-i plasztikus röntgenkép (a csontok és a lágyrészek együttes felvétele), a funkcionális röntgendiagnosztika mo.-i kezdeményezője. A radiológia első mo.-i professzora, az első radiológiai tanszék megszervezője. Itt dolgozta ki azt a speciális relieftechnikát, amelyet a radiológusok világszerte átvettek és alkalmaztak. A csontfejlődésre, a mozgásokra vonatkozó röntgenvizsgálataival nemzetközi hírnevet szerzett.Emlékezet
A Magyar Radiológus Társaság munkásságának tiszteletére Alexander Béla-emlékérmet alapított (1964).Elismertség
A Szepes vármegyei Orvos–Gyógyszerész Egyesület titkára (1891–1907). A Deutsche Röntgen Gesellschaft tagja (1905–1916).Szerkesztés
A Szepes vármegyei Orvos-Gyógyszerész Egyesület Évkönyvének szerkesztője (1896–1907).Főbb művei
F. m.: Az x sugarakról képek és kópiák alapján. (Zypser orvosok évkönyve, 1896)A röntgensugarak keletkezése és használatának módja. (Szepes vármegyei Orvos-Gyógyszerész Egyesület Évkönyve, 1897)
Die Entwicklung der knöchernen Wirbelsäule. (Hamburg, 1906)
Die Untersuchung der Nieren und der Harnwege mit X-Strahlen. (Leipzig, 1912)
A magzati csontosodások syphilises változása, különös tekintettel a gerincoszlop csontosodására. (Bp., 1914)
Die ostealen Veränderungen bei kongenitaler Syphilis im intra und extrauterinen Leben. (Leipzig, 1915).
Irodalom
Irod.: Schächter Móric: A. B. (Gyógyászat, 1916)Zétény Győző: A magyar radiológia úttörői. A. B. Művei bibliográfiájával. (Magyar Radiológia, 1954)
Bugyi Balázs: Az Alexander-féle „plasztikus” reliefszerű röntgenképekről. (Oorvosi Hetilap, 1959)
Bugyi Balázs: Adatok A. B. működéséhez. (Orvostörténeti Közlemények, 1960)
Bugyi Balázs: A röntgenológia hőskora Magyarországon. (Radiológiai Közlöny, 1966)
Zsebők Zoltán: A. B. (A magyar orvosi iskola mesterei. Szerk. Réti Endre. Bp., 1969)
Bugyi Balázs: A magyar radiológia története. (Bp., 1974)
A röntgenológia magyar úttörője A. B. (Kiss László–Ozogány Ernő–Lacza Tihamér: A magyar tudomány évszázadai. Pozsony, 1994)
Kiss László: Késmárktól a pesti Röntgen Intézetig. (Orvosi Hetilap, 2007. 24.).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Aujeszky Aladár
orvos, állatorvos, bakteriológus
Fazekas Mihály
író, költő, botanikus
Gábor Andor
író, költő, újságíró, műfordító
Lyka Károly
művészettörténész, szerkesztő, botanikus
Varga Zoltán
edző, labdarúgó
Foglalkozások
politikus (663), orvos (605), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (101), művészettörténész (97), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)