Áldor János László
Áldor János László

2022. január 17. Hétfő

Áldor János László

festőművész

Születési adatok

1895. február 7.

Nagyigmánd

Halálozási adatok

1944.


Iskola

A József Műegyetemen építészmérnöki okl. szerzett (1919), de szakmáját nem gyakorolta. Autodidakta művész, Nagybányán Réti István (1913), a szolnoki művésztelepen Fényes Adolf mesteriskolájában tanult (1923–1925). Párizsban, Londonban (1926), Olaszországban (1928), Svédországban járt hosszabb tanulmányúton (1939).

Életút

1920-tól kiállító művész. 1920-tól kiállító művész; bemutatkozó kiállításon a Nemzeti Szalonban szerepelt, majd a Műcsarnokban állított ki (1921). Tipikus népszerű „műcsarnoki” festőként elsősorban naturalista arcképeket, életképeket és impresszionista tájképeket festett. A II. vh. áldozata, halálozási helye, ideje és körülményei ismeretlenek.

Elismertség

A Képzőművészeti Társulat, a Magyar Képzőművészek Egyesülete, a Magyar Arcképfestők Társasága, a Munkácsy Céh tagja; a Benczúr Társaság ügyvezető igazgatója.

Elismerés

Halmy Artúr-díj (1925), a Táj- és Életképfestészeti Kiállítás III. festészeti díja (1927), a Lipótvárosi Kaszinó Díja (1930), a Nemzeti Szalon elismerése (1931), a Balló Ede-alapítvány 1000 pengős díja (1932).

Kiállítások

F. kiállításai: gyűjteményes: Lipótvárosi Kaszinó. Radnay Miklóssal (Bp., 1924)
Velencei Biennálé (1930
1932)
őszi Tárlat. Műcsarnok (Bp., 1940
1942)
Emlékkiállítás (Szekszárd, 1968).

Főbb művei

F. m.: festményei: Gödrös szolnoki utca (1925)
Nyári nap Szolnokon (1925)
Fűzfák a holt Tiszánál (1925)
Legelő a füzesben (1927)
Menyecske ünneplőben (1933)
Kaiser Márta arcképe (1940)
Kabos Endréné arcképe (1942).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője