Alberth Béla
Alberth Béla

2024. december 6. Péntek

Alberth Béla

orvos, szemész

Névváltozatok

Albert Béla

Születési adatok

1925. május 3.

Büdszentmihály, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye

Halálozási adatok

2006. július 22.

Debrecen


Család

Sz: Alberth Béla, Sulyok Vilma tanítók. Testvére: Alberth Erzsébet orvos, neurológus, a nagykállói elmegyógyintézet főorvosa, majd Aszódon ún. ellenőrző főorvos. F: 1950-től Csiszár Magdolna középiskolai tanár. Leánya: Alberth Márta (1953. máj. 11.) orvos.

Iskola

A hajdúnánási gimnáziumban éretts. (1943), a DOTE-n általános orvosi okl. szerzett (1951), szemész szakorvosi vizsgát tett (1954), az orvostudományok kandidátusa (1962), doktora (1977). Az MLEE-n végzett (1962).

Életút

A Debreceni Tudományegyetem, ill. a DOTE Szemészeti Klinika gyakornoka (1949–1952), egy. tanársegéde (1952–1954), egy. adjunktusa (1954–1962), egy. docense (1963–1969), tanszékvezető egy. tanára (1969. júl. 1.–1995. jún. 30), emeritusz professzora (1995-től). Az MTA–TMB-n Kettesy Aladár aspiránsa, majd önálló aspiráns (1958–1961).

Szemészeti műtéttannal, szemészeti transzplantációs immunológiával, keratoplasztikával (szaruhártya-átültetés) foglalkozott. Nemzetközileg is kiemelkedő eredményeket ért el a keratoplasztika és az üvegtestműtétek immunológiai vizsgálata terén. Számos szemészeti műtéti újítás (pl.: vitrectomia, cyclectomia stb.) magyarországi bevezetője, ill. továbbfejlesztője. Irányítása alatt Kelet-Európában a debreceni klinika végezte a legtöbb szemműtétet. Nevéhez fűződik az első magyarországi keratoplasztika (1954), doktori értekezése már több mint 2000 szaruhártya-átültetés tapasztalatai alapján készült! Pályafutása során pedig több mint 4000 korneaátültetést végzett. Az első, és egyetlen magyar szemorvos, akinek tudományos tevékenységét a világhírű heidelbergi Graefe-díjjal tüntették ki (1972-ben). Kiváló vadász is volt, trófeagyűjteményét a Guthi Erdőgazdaságnak ajándékozta.

Emlékezet

Büdszentmihályon (1952-től Tiszavasvári) született, munkássága Debrecenhez kötődik, a Debreceni Temetőben nyugszik. A síremléket a Magyar Szemorvos Társaság avatta fel (2007. jún. 21-én), a Társaság, tiszteletére Alberth Béla-díjat is alapított (először 2008-ban adták át). Emléktáblája a Debreceni Szemklinikán látható (bronz dombormű, Kövér József szobrászművész alkotása, leleplezték: 2007-ben). Emlékét őrzi a tiszavasvári Alberth Béla Gyermekvédelmi Alapítvány. A város önkormányzata tiszteletére Alberth Béla Emléknapot tartott (2010-ben).

Elismertség

Az MTA Érzékszervek Betegségeivel Foglalkozó Bizottsága tagja. A Magyar Szemorvos Társaság vezetőségi tagja (1964-től), elnöke (1984–1989). A Korányi Sándor Társaság tagja (1961-től). A Német és az Osztrák Szemorvos Társaság tagja (1972-től).

Elismerés

Louis Braille-emlékérem (1968), Graefe-díj (Heidelberg, 1972), Markhot Ferenc-emlékérem (1977), Kettesy Aladár-emlékérem (1993), Batthány-Strattmann László-díj (1994), Hatvani István-díj (1995).

 

Tiszavasvári díszpolgára.

 

Szocialista Magyarországért Érdemrend (1985).

Szerkesztés

A Szemészet c. folyóirat főszerkesztője, a Klinische Monatsblätter für Augenheilkunde c. nemzetközi folyóirat szerkesztőbizottságának tagja.

Főbb művei

F. m.: Atropin-kötőhártyagyulladás képében lezajló „Penicillin conjunctivitis.” (Szemészet, 1951)
A könnytömlő-tuberculosis gyógyítása dakryocystorhinostomiával. (Szemészet, 1952)
Az utólagos tokkihúzásról. (Szemészet, 1954)
Üvegtesti homályok ultrahang-impulzusokat tartalmazó rezgéskomplexumokkal folytatott kezelése. Bálint Árpáddal. – Autokeratoplastica esete. A hiány pótlása lypchilisált emberi corneával. (Szemészet, 1955
németül: Ophthalmologica [Basel], 1957)
A congenitalis és fiatalkori hályogműtétek eredményeiről. (Szemészet, 1956)
Gyermekkori primer opacitas zonularis esete. – Kísérletek a degeneratio pigmentosa retinae komplex kezelésével. (Szemészet, 1957)
A therápiás keratoplasticáról. (Szemészet, 1958)
Keratoplastica eredménye és a műtéti technika közti összefüggésről. – A keratitis herpetica gyógyításának új módja. (Szemészet, 1959)
Keratoplastica szokatlan indicatio alapján. – A keratoplastica értéke a vakság elleni küzdelemben. (Szemészet, 1960)
Keratoplastica. I–III. köt. Monográfia és kand. értek. is. (Debrecen, 1961
németül: Stuttgart, 1961)
A Descernet-hártya megkettőződése emberen végzett perforáló keratoplastica után. – A keratoplastica története. (Szemészet, 1961)
A Terrien-féle betegség. (Szemészet, 1962)
Chronicus ocularis myositis esete. – A Schepens-féle uveitis periphericáról. – A xerophthalmus gyógyítása a parotis kivezetőcsövének átültetésével. Pintér Lászlóval, Zajácz Magdolnával. (Szemészet, 1964)
Leupurin – 6-markaptopurin – alkalmazása keratoplastica esetén. (Szemészet, 1965)
Kísérletesen létrehozott mészsérülés gyógyítása lamellaris keratoplasticával. Többekkel. – A mészsérülés gyógyítása „à chaud” keratoplasticával. Többekkel. (Szemészet, 1966)
A Bacskulin szerinti symblepharon-ellenes műtétről. Rácz Józseffel, Zajácz Magdolnával. – A symblepharon ellen subconjunctivalisan adott sajátvér hatásmechanizmusának vizsgálata állatkísérletekben. Rácz Józseffel, Zajácz Magdolnával. (Szemészet, 1967)
Vércsoportok szerepe keratoplastica esetén. Mailáth Lászlóval. (Szemészet, 1968)
Surgical Treatment of Caustic Injuries of the Eye. Monográfia. (Bp., 1968
németül: Die chirurgische Behandlung der Ärtzverletzungen des Auges. Bp.–Stuttgart, 1971)
Adatok a Terrien-féle betegség pathológiájához. Lévai Gézával, Süveges Ildikóval. (Szemészet, 1971
angolul: Pathology of Terrien’s Discure. American Journal of Ophthalmology, 1972)
A keratoprothesis műtétekről. – Maradandó mydriasis keratoplastica után. Schnitzler Ágotával. – Immunsupppressio antihumán ALG-vel keratoplastica után. Leövey Andrással. (Szemészet, 1971)
The Progressive Keratectasis of the Cornea and Their Therapy. (Acta Chirurgica, 1971)
Donor-recipiens vércsoport-kompatibilitási vizsgálatok keratoplastica esetén. Többekkel. – Értágítók alkalmazása szemfenéki betegségekben. Kovács Margittal, Rénes Margittal. – Az immunsuppressio és az anticornealis antitest szerepe keratoplasticában. Többekkel. – Ismételt transplantatiók alkalmával eltávolított korongok histochemiai vizsgálata dystrophia corneae maculosa esetében. Süveges Ildikóval. (Szemészet, 1972)
A szaruhártya-átültetésről. (Orvosi Hetilap, 1973. 18.)
A szaruhártya-átültetés. (Élet és Tudomány, 1973)
A cyclectomiáról. (Szemészet, 1973)
A szem autoimmun betegségei. (Petrányi Gyula: Autoimmun betegségek. Bp., 1974)
A vitrectomiáról. (Szemészet, 1974)
A Blaskovics-iskoláról. (Szemészet, 1975)
A totalis leucoma műtéti kezelése. A keratoplastica néhány transplantatios-immunologiai problémája. Doktori értek. (Debrecen, 1975)
A vitrectomia mint a reverzibilis stádiumban lévő hyalokeratopathia terápiája. Zajácz Magdolnával. (Szemészet, 1976)
Vadászfegyver okozta szemsérülések. (Szemészet, 1977)
Haladás a szemsebészet terén: a vitrectomia. (Orvosi Hetilap, 1978. 4.)
Kuratív keratoplasticával szerzett tapasztalataink. Nagy Zoltánnal. (Szemészet, 1979)
A cerclage műtéttel kapcsolatos néhány gyakorlati problémáról. Hatvani Istvánnal, Zajácz Magdolnával. (Szemészet, 1980)
Gondolatok a műanyag szemlencse beültetéséről. A pseudophakiás bullosus keratopathiáról. (Orvosi Hetilap, 1981. 25.)
Contusio bulbi utáni intravitreális vérzések felszívódása vitrectomiával nyert anyagok vizsgálata alapján. Többekkel. – Mikor végezzünk vitrectomiát üvegtesti vérzés esetén? (Szemészet, 1981)
Fénytörés-változások keratokonus miatt végzett keratoplasticák után. – Terápiás problémák és lehetőségek anirida esetén. (Szemészet, 1982)
A keratoplastica indicatiói. (Újabb eredmények a szemészetben. Bp., 1983)
Systemás immunválasz követéses vizsgálata keratoplastica után. Kelenhegyi Csillával, Süveges Ildikóval. (Szemészet, 1983)
Elülső segment reconstructio. (Szemészet, 1983)
Az üvegtesti sebészet kérdései. 1. A vitrectomia bevezetésének következményei a szemorvosi munkára. 2. Az echographica jelentősége az üvegtest sebészetében. Kolozsvári Lajossal, Süveges Ildikóval. 3. Vitrectomia az ablatio retinae sebészetében. Süveges Ildikóval. (Szemészet, 1984)
Donor lymphocyta antigénnel kiváltott celluláris immunválasz vizsgálata keratoplastica után. Kelenhegyi Csillával, Süveges Ildikóval. (Szemészet, 1985)
E. K. Zirm végezte az első sikeres keratoplasztikát. – A ciliaris blokk glaucoma kezelésével szerzett tapasztalataink retrolentalis fibroplasiában. Hatvani Istvánnal. (Szemészet, 1986)
Scleramegerősítő műtétek kapcsán végzett echographia jelentősége. Kolozsvári Lajossal, Nagy Zoltánnal. (Szemészet, 1988)
Szemléletváltozások az intraocularis melanomák kezelésében. Berta Andrással. – Tapasztalatok a keratoprothesissel. (Szemészet, 1989)
Lokálisan alkalmazott Sandimmun a transplantatum betegség kezelésében. Többekkel. (Szemészet, 1990)
Szemészet. Egy. tankönyv. Szerk. (Bp., 1990
2. kiad. 1994
3. kiad. 1995)
Intraocularis tumorok Ruthenium irradiatiójával szerzett tapasztalataink. Többekkel. (Szemészet, 1991)
Chorioidea melanomák contact béta-sugárkezelése Ruthenium applicatorokkal. Berta Andrással, Marek Péterrel. (Szemészet, 1992)
Kettesy Aladár élete és munkája. Kismonográfia. Szerk. (Debrecen, 1993)
A szaruhártya-átültetés története. (Debreceni Szemle, 1994)
A debreceni Szemklinika története. 1921–1996. Zajácz Magdolnával. (Debrecen, 1996
angolul: The History of the Eye Clinic of Debrecen, Hungary. 1921–1996. Debrecen, 1996)
Fehérben és zöldben. Vadásztörténetek. A szerző 31 fekete-fehér fotójával. A címlap Csiszár József festményének felhasználásával készült. (Bp., 1996)
Emlékmorzsák és gondolatok. (Debrecen, 1999)
Emlékezés Kettesy Aladárra, halálának 20. évfordulóján. (Debreceni Szemle, 2005).

Irodalom

Irod.: Tatár Éva: A. B. A debreceni szemészeti iskola. (Debreceni Szemle, 1985)
Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László, Szluka Emil. (Bp., 1986)
Tóbiás Áron: A. B., a szemgyógyászprofesszor. (Olvasó Nép, 1987)
Györffy István: A huszadik században működött jelentősebb szemorvosok életrajzi adattára. (Bp., 1987)
Bot György–Kapusz Nándor: Nyolcvanéves a debreceni orvosképzés. Intézetek és klinikák története, professzorainak életrajza. 1918–1998. (2. átd. kiad. Debrecen, 1998)
Berta András: A. B. (Orvosi Hetilap, 2006. 42.)
A. B. (Nimród, 2006)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője