Albert János, csehétfalvi
vegyészmérnök
Születési adatok
1896. január 21.
Nagyenyed, Alsó-Fehér vármegye
Halálozási adatok
1973. április 15.
Budapest
Temetési adatok
1973. április 25.
Budapest
Farkasrét
Család
Régi erdélyi unitárius nemesi családból származott, Brassai Sámuel leszármazotta.
Nagyszülei: Albert János (1821. szept. 11. Nyárádszentlászló, Maros szék–1908. nov. 7. Torda, Torda-Aranyos vm.) unitárius lelkész és a tordai gimnázium r. tanára, abrudbányai Szabó Druzsiánna (†1887. máj. 29. Torda); Mandl Károly, Saltner Mária. Abrudbányai Szabó Druzsiánna nagyanyja, Koncz Klára és Brassai Sámuel anyja, Koncz Krisztina testvérek voltak.
Szülei: Albert Iván (1853. Torda–1934. dec. 2. Torda. Temetés: 1934. dec. 5. Torda) mérnök, az Alsó-Fehér vármegyei államépítészeti hivatal főnöke, műszaki főtanácsos, Mandl Ida (†1943. aug. 21. Bp. Temetés: 1943. aug. 24. Kerepesi út).
Albert Iván testvére: Csegezy Mihályné Albert Ilka (†1912. júl. 30. Torda).
Testvére: dr. Albert Anna Mária (1889. szept. 23. Nagyenyed–1969. jan. 20. Bp. Temetés: 1969. jan. 31. Óbuda) középiskolai tanár, az Erzsébet Nőiskola r. tanára és kövesdi Boér Farkasné dr. Albert Margit (†1926. febr. Torda) orvos.
Albert Margit férje: dr. Boér Farkas (1890. jún. 27. Tövis, Alsó-Fehér vm.–1918. okt. 26. Bp.) orvos, Boér Jenő és Papp Eszter fia.
Felesége: 1928. dec. 12.–1973. ápr. 15.: kisszántói és dobozi Dobozy Ilona (1901. nov. 8. Magyarigen, Alsó-Fehér vm.–1979. febr. 10. Bp. Temetés: 1979. febr. 27. Farkasrét), dr. Dobozy Vilmos (1862. febr. 23. Nagykőrös, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.–1924. júl. 23. Bp.) orvos, Alsó-Fehér vármegye tiszti főorvosa és nagyváradi Köblös Mária (1869. jan. 10.–1903. dec. 29. Nagyvárad, Bihar vm. Temetés: 1903. dec. 31. Nagyenyed) leánya.
Gyermeke, fia: Albert Pál (†1944. dec. 27.) gyermekkorában, Budapest ostroma idején vesztette életét.
Iskola
A nagyenyedi Bethlen Kollégiumban éretts. (1914), a budapesti József Műegyetemen vegyészmérnöki okl. (1921), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (JNMGE) műszaki doktori okl. szerzett (1939), a műszaki tudományok kandidátusa (1956), doktora (1960).
Életút
Az I. világháborúban frontszolgálatot teljesített olasz hadifogságban volt (1918–1919). A József Műegyetem Mezőgazdasági Kémiai Tanszéken ’Sigmond Elek tanársegéde (1920–1922), a Lyon Szappan- és Vegyészeti Gyár üzemvezető mérnöke (1922–1925), az Újlaki Tégla és Mészégető Rt., ill. a Nagybátony-Újlaki Egyesült Iparművek Rt. üzemvezető mérnöke, főmérnöke, majd a vállalat kísérleti laboratóriumának vezetője (1925–1948). A Tégla és Cserépipari Központ Laboratóriumának vezetője (1948–1952), az Építőanyagipari Kutató Intézet, ill. a Szilikátipari Központi Kutató és Tervező Intézet (SZIKKTI) Durvakerámiai Osztályának vezetője (1953. ápr. 1.–1971).
Építőanyag-ipari és gyártástechnológiai alapkutatásokkal, durvakerámiai építőanyagok szárítási és száradási folyamatainak, fagyállóságának, ill. víztartóképességének feltárásával foglalkozott. Kísérletei alapján fejlődött ki Magyarországon a különleges kerámiai elektromos szigetelőanyagok iparága (Nagybátony-Újlaki Rt., 1939–1948). Megvizsgálta és feltérképezte Magyarország fontosabb durvakerámiai agyagait, majd ezzel összefüggésben új technológiai eljárást dolgozott ki a hansági tőzeg felhasználásával víztaszító és hidegszigetelő építőelemek előállítására, ill. agyagkötésű porszénhamutéglák gyártására.
Tudományos pályafutásának kezdetén eljárásokat dolgozott ki kis térfogatsúlyú, hő- és hangszigetelő kovasav-mészműkövek előállítására (1934), majd Magyarországon először dolgozta ki a szalma-kartonlemezek gyártási eljárását (1936), ill. magnéziumszilikát-, titándioxid- és magnéziumtitanát-alapú nagyfrekvenciás kerámiai szigetelőanyagok gyártását vizsgálta. Később eljárást fejlesztett ki hűtőszigetelő-anyagok magyarországi tőzegből történő előállítására (1951–1953), végül üreges és nagyszilárdságú mészhomoktéglák és színes mészhomok-burkolóelemek gyártási technológiáját vizsgálta (1953-tól).
Elismertség
A Magyar Mérnök és Építész Egylet (MMÉE) tagja, a Magyar Kémikusok Egyesülete (MKE) választmányi tagja.
Az Építőanyagipari Tudományos Egyesület (1949-től) és az Energiagazdasági Tudományos Egyesület alapító tagja (1951-től).
Elismerés
Szocialista Munkáért Érdemérem (1953), Munka Érdemrend (1958).
Kossuth-díj (1960).
Szerkesztés
A Műszaki Értelmező Szótár. Építőanyagok kötetében a kerámiai építőanyagok, a hőszigetelő anyagok és a könnyűbetonok témakör címszavainak szerzője (1958).
Főbb művei
F. m.: önálló művei, könyvfejezetei, jegyzetei: Hőt és hangot jól szigetelő, kis térfogatsúlyú, nem nedvesedő kovasav-mészműkövekről. Egy. doktori értek. (Bp., 1938)
Különleges összetételű kerámiai anyagok az elektrotechnikában. (A Mérnöktovábbképző Intézet kiadványai. XXV. köt. 34. füz. Bp., 1943)
Hőszigetelő anyagok kémiája és technológiája. (A Mérnöki Továbbképző Intézet előadásai. Bp., 1952 és utánnyomások)
Kerámiai anyagok. Sasvári Györggyel. (Tudomány és termelés kiskönyvtára. Bp., Népszava Kiadó, 1952)
Ipari kemencék kerámiai építő és szigetelő anyagai. (A Mérnöki Továbbképző Intézet előadásai. Bp., 1953 és utánnyomások)
A hőszigetelés és hőközlés alaptörvényei. – A hőszigetelőanyagok tulajdonságai és technológiája. (A hőszigetelés kézikönyve. Szerk. is. Bp., Nehézipari Könyvkiadó, 1953
2. átd. és bőv. kiad. 1962)
Hőmérsékletmérés az építőanyagiparban. (Bp., Építésügyi Kiadó, 1954)
Téglaégetés a tégla alapanyagába kevert tüzelőanyaggal. Kand. értek. (Bp., 1955 megjelent, kivonatosan: Építés és Közlekedéstudományi Közlemények, 1957. 1-2.)
Az építőanyagipar újabb termékei és azok jellemzői. (A Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványai. Bp., 1956 és utánnyomások)
Hőszigetelő anyagok és könnyűbeton. (Mérnöki kézikönyv. I. köt. Bp., Műszaki Könyvkiadó, 1956)
A szárítás. – Tégla és cserép. – Hőszigetelő kerámiai alapanyagok. (Grofcsik János: A kerámia elméleti alapjai. Bp., Akadémiai Kiadó, 1956)
Kerámiai kötésű perlit-hőszigetelő anyagok. Doktori értek. (Bp., 1959)
A tégla és cserépipar agyagtelepülései. Az agyagok műszaki és gyártástechnológiai jellemzői. I–II. köt. (Az Építőanyagipari Kutató Központ Tudományos Közleményei. 7 és 11. Bp., 1962–1963)
Könnyű kerámiai építőanyagok. (Az Építőanyagipari Kutató Központ kiadványa. Bp., 1963)
Téglaanyagok és felhasználásuk a durvakerámia-iparban. (Szilikátkémiai monográfiák. 9. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967).
F. m.: tanulmányai: az Építőanyag c. lapban: Hőszigetelő kerámiai anyagok. (1949. 11-12.)
Mész- és mészaluminát kötésű műkövek. (1950. 7-8.)
Selejtképződés a tégla- és cserépégetésnél. (1952. 1-2.)
Hűtőberendezések szigetelőanyagai. (1952. 7-8.)
A szárításnál végbemenő fizikai folyamatok kerámiai anyagokban. (1953. 10.)
A mészhomoktéglák minőségjavításának lehetőségei. Üreges nagyszilárdságú mészhomoktéglák. (1954. 3.)
Mészagyag- és agyagos mészhomoktéglák. Színes mészhomok-burkolóelemek. (1954. 8.)
Az agyagok minőségének befolyása durvakerámiai anyagok száradási érzékenységére. A száradási érzékenység csökkentése adalékanyagokkal. (1954. 12.)
A tégla és a tetőcserép fagyállóságát befolyásoló tényezők. (1955. 6.)
Kerámiai hőszigetelő anyagok gyártásának alapelvei. (1955. 10.)
Üreges kerámiai építőelemek és vizsgálatok elektromos modellkísérletekkel. (1956. 1.)
Agyagkötésű égetett porszénhamutéglák. Varga Dénessel. (1956. 4.)
Hidegszigetelő tőzeglemezek. (1956. 9.)
Duzzasztott agyagkavics. (1957. 5.)
A perlit expandálásánál végbemenő folyamatok. (1957. 6.)
Agyagkavics és perlitbetonok előállításának alapelvei és anyagtulajdonságainak vizsgálati adatai. (1958. 6.)
A belga tégla- és cserépipar nyersanyagai és gyártmányai a brüsszeli világkiállítás tükrében. (1958. 9.).
F. m.: egyéb tanulmányai: Termikus hatásoknak ellenálló kerámiai anyagok. (Kémikusok Lapja, 1942. 9.)
Szervetlen hőszigetelő anyagok. (Kémikusok Lapja, 1944. 12.)
Möglichkeiten zur Güteverbesserung von Kalksandsteinen. (Silikattechnik, 1955. 2.)
Kalksandsteine, Kalktonsteine und farbige Verkleidunsgelemente aus Kalksandmassen. (Silikattechnik, 1956. 2.)
Égetett porszénhamutéglák. (Magyar Építőipar, 1954. 3-4.)
Geblähter Perlit, seine Herstellung und Verwedung als Zuschlagstoff. (Silikattechnik, 1958. 10.)
Könnyűbetonok. 1–2. (Technika, 1958. 12.–1959. 1.)
Kerámiai kötésű perlit hőszigetelő anyagok. (1959. 1-2.)
Der expandierte Perlit. (Die Ziegelindustrie, 1959. 2.)
Lightweight Ceramic Buliding Materials. (A 7. Szilikátipari Tudományos Konferencia előadásai 1963. Proceedings of the 7. Conference on the Silicate Industry 1963. A Szilikátipari Tudományos Egyesület és az Építőanyagipari Központi Kutató Intézet közös kiadványa. Bp., 1965).
Irodalom
Irod.: források: Albert János nagyenyedi kir. mérnök Nagyenyeden, múlt szombaton vezette az erzsébetvárosi templomban oltárhoz Mandl Ida kisasszonyt, Mandl Károly fővárosi házbirtokos leányát. (Fővárosi Lapok–Pesti Hírlap, 1887. febr. 2.)
Tordán elhunyt Albert Jánosné Szabó Druzsiánna asszony, a lelkész neje. (Fővárosi Lapok–Nemzet, 1887. jún. 5.)
Elhunyt csehétfalvi Albert János ny. unitárius pap és a helyi gimnázium r. tanára. (Keresztény Magvető, 1908)
Dr. Boér Farkasné könnyreindító tragédiája. Megmérgezte magát egy tordai orvosnő. [Dr. Albert Margitról.] (Vágóhíd, 1926. febr. 14.)
Elhunyt csehétfalvi Albert Iván ny. műszaki főtanácsos. (Magyarság–Pesti Hírlap, 1934. dec. 7.)
Albert Iván halála. (Ellenzék [Kolozsvár], 1934. dec. 8.)
Csehétfalvi Albert Ivánné Mandl Ida elhunyt. (Nemzeti Újság, 1943. aug. 26.)
Elhunyt dr. Albert Anna, az Erzsébet Nőiskola tanára. (Magyar Nemzet, 1969. jan. 30.)
Elhunyt dr. Albert János Kossuth-díjas vegyészmérnök, a műszaki tudományok doktora. (Magyar Nemzet–Népszabadság, 1973. ápr. 21.)
Albert János. (Építőanyag, 1973).
neten:
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/359448 (Brassai Sámuel gyászjelentése
rajta Csegezi Mihályné Albert Ilka és Albert Iván kir. mérnök, 1897)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/403699 (Dobozy Vilmosné Köblös Mariska gyászjelentése, 1903)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/370934 (Csegezi Mihályné Albert Ilka gyászjelentése, 1912)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6DM3-PSN?i=244&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3ACN41-83T2 (Dr. Boér Farkas halotti anyakönyve, 1918)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-D4ZS-B7F?i=54&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AQP7S-K2TC (Dr. Dobozy Vilmos halotti anyakönyve, 1924)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DR73-8DZ?i=306&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AQP7S-F496 (Albert János és Dobozy Ilona házassági anyakönyve, 1928)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6SVZ-N7?i=192&wc=92Q1-T3N%3A40678301%2C54933001%2C1077262104&cc=1452460 (Albert Ivánné Mandl Ida halotti anyakönyve, 1943)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-D17W-Z58?i=119&cc=1452460 (Albert Pál halotti anyakönyve, 1944)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GPB8-JTY?i=26&cc=1452460 (Dr. Albert Anna Mária halotti anyakönyve, 1969)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-D1J7-DB9?i=254&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AWHPF-L9ZM (Albert János halotti anyakönyve, 1973)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/304870 (Albert János gyászjelentése, 1973)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/304874 (Albert Jánosné Dobozy Ilona gyászjelentése, 1979)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu 2023
Aktuális havi évfordulók
György Aladár
újságíró, művelődéstörténész, könyvtáros
Győry Sándor
mérnök, matematikus
Jancsó Elemér
irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő
Jancsó Miklós
orvos, belgyógyász, farmakológus
Juhász Béla
irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (662), orvos (599), író (459), történész (363), jogász (330), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (212), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (166), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (119), kémikus (115), római katolikus pap (115), mezőgazdasági mérnök (108), matematikus (99), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (88)
