Albert János
vegyészmérnök
Születési adatok
1896. január 21.
Nagyenyed, Alsó-Fehér vármegye
Halálozási adatok
1973. április 14.
Budapest
Család
Sz: Albert Iván (†1934) mérnök, műsz. főtanácsos, Mandl Ida (†1943). F: Dobozy Ilona.Iskola
A nagyenyedi gimnáziumban éretts. (1914), a József Műegyetemen vegyészmérnöki okl. (1921), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen műsz. doktori okl. szerzett (1939), a műsz. tudományok kandidátusa (1956), doktora (1960).Életút
A József Műegyetem Mezőgazdasági Kémiai Tanszéken ‘’Sigmond Elek tanársegéde (1920–1922), a Lyon Szappan- és Vegyészeti Gyár üzemvezető mérnöke (1922–1925), az Újlaki Tégla és Mészégető Rt., ill. a Nagybátony-Újlaki Egyesült Iparművek Rt. üzemvezető mérnöke, főmérnöke, majd a vállalat kísérleti laboratóriumának vezetője (1925–1948), a Tégla és Cserépipari Központ Laboratóriumának vezetője (1948–1952), az Építőanyagipari Kutató Intézet, ill. a Szilikátipari Központi Kutató és Tervező Intézet (SZIKKTI) Durvakerámiai Osztályának vezetője (1953–1971). Építőanyag-ipari és gyártástechnológiai alapkutatásokkal, durvakerámiai építőanyagok szárítási és száradási folyamatainak, fagyállóságának, ill. víztartóképességének feltárásával fogl. Kísérletei alapján fejlődött ki Mo.-on a különleges kerámiai elektromos szigetelőanyagok iparága (Nagybátony-Újlaki Rt., 1939–1948). Megvizsgálta és feltérképezte Mo. fontosabb durvakerámiai agyagait, majd ezzel összefüggésben új technológiai eljárást dolgozott ki a hansági tőzeg felhasználásával víztaszító és hidegszigetelő építőelemek előállítására, ill. agyagkötésű porszénhamutéglák gyártására. Tudományos pályafutásának kezdetén eljárásokat dolgozott ki kis térfogatsúlyú, hő- és hangszigetelő kovasav-mészműkövek előállítására (1934), majd Mo.-on először dolgozta ki a szalma-kartonlemezek gyártási eljárását (1936), ill. magnéziumszilikát-, titándioxid és magnéziumtitanát-alapú nagyfrekvenciás kerámiai szigetelőanyagok gyártását vizsgálta. Később eljárást fejlesztett ki hűtőszigetelő-anyagok mo.-i tőzegből történő előállítására (1951–1953), végül üreges és nagyszilárdságú mészhomoktéglák és színes mészhomok-burkolóelemek gyártási technológiáját vizsgálta (1953-tól).Elismertség
A Magyar Mérnök és Építész Egylet tagja, a Magyar Kémikusok Egyesülete választmányi tagja. Az Építőanyagipari Tudományos Egyesület (1949-től) és az Energiagazdasági Tudományos Egyesület alapító tagja (1951-től).Elismerés
Szocialista Munkáért Érdemérem (1953), Munka Érdemrend (1958), Kossuth-díj (1960).Főbb művei
F. m.: Hőt és hangot jól szigetelő, kis térfogatsúlyú, nem nedvesedő kovasav-mészműkövek. Egy. doktori értek. (Bp., 1938)Termikus hatásoknak ellenálló kerámiai anyagok. (Kémikusok Lapja, 1942)
Különleges összetételű kerámiai anyagok az elektrotechnikában. (Kémikusok Lapja, 1943)
Hőszigetelő kerámiai anyagok. (Építőanyag, 1949)
Mész- és mészaluminát kötésű műkövek. (Építőanyag, 1950)
Hőszigetelő anyagok kémiája és technológiája. (Bp., 1951)
Hűtőberendezések szigetelőanyagai. (Építőanyag, 1952)
Kerámiai anyagok. Sasvári Györggyel. (Bp., 1952)
A hőszigetelés és hőközlés alaptörvényei. – A hőszigetelőanyagok tulajdonságai és technológiája. (A hőszigetelés kézikönyve. Szerk. is. Bp., 1953
2. átd. és bőv. kiad. 1962)
Ipari kemencék kerámiai építő és szigetelő anyagai. (Bp., 1953)
A szárításnál végbemenő fizikai folyamatok kerámiai anyagokban. (Építőanyag, 1953)
Hőmérsékletmérés az építőanyagiparban. (Bp., 1954)
Az agyagok minőségének befolyása durvakerámiai anyagok száradási érzékenységére. (Építőanyag, 1954)
Téglaégetés a tégla alapanyagába kevert tüzelőanyaggal. Kand. értek. (Bp., 1955)
Agyagkötésű égetett porszénhamutéglák. Varga Dénessel. (Építőanyag, 1956)
Hidegszigetelő tőzeglemezek. (Építőanyag, 1956)
Hőszigetelő anyagok és könnyűbeton. (Mérnöki kézikönyv. I. köt. Bp., 1956)
A szárítás. – Tégla és cserép. – Hőszigetelő kerámiai alapanyagok. (A kerámia tudományos alapelvei. Bp., 1956)
Duzzasztott agyagkavics. (Építőanyag, 1957)
Agyagkavics és perlitbetonok előállításának alapelvei és anyagtulajdonságainak vizsgálati adatai. (Építőanyag, 1958)
Kerámiai kötésű perlit-hőszigetelő anyagok. Doktori értek. (Bp., 1959)
A tégla és cserépipar agyagtelepülései. Az agyagok műszaki és gyártástechnológiai jellemzői. 1–2. (Bp., 1962–1963)
Könnyű kerámiai építőanyagok. (Bp., 1963)
Téglaanyagok és felhasználásuk a durvakerámia-iparban. (Bp., 1967).
Irodalom
Irod.: A. J. (Építőanyag, 1973).Megjegyzések
MÉL III. téves születési adat: jan. 23.!Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Alberth Béla
orvos, szemész
Berta Árpád
nyelvész, turkológus
Beély Fidél József
pedagógus, bencés szerzetes
Jancsó Miklós
orvos, belgyógyász
Kosáry Domokos
történész
Foglalkozások
politikus (658), orvos (578), író (452), történész (357), jogász (321), irodalomtörténész (284), szerkesztő (267), újságíró (263), műfordító (227), pedagógus (204), költő (187), közgazdász (178), nyelvész (164), gépészmérnök (161), biológus (140), festőművész (120), vegyészmérnök (116), kémikus (112), római katolikus pap (111), mezőgazdasági mérnök (104), matematikus (98), művészettörténész (93), levéltáros (89), muzeológus (89), fizikus (86)