Család

Fia: Alapi Gyula (1911–1982) jogász, ügyész.

Iskola

A gimnáziumot Komáromban és Esztergomban végezte, a bp.-i tudományegyetemen jogot tanult (1890–1892), bölcsészdoktori okl. szerzett (1910); közben levéltárosi szakvizsgát tett (1902), Kolozsvárott régészeti tanfolyamon vett részt (1910).

Életút

A Földművelésügyi Minisztérium gyakornoka, számtisztje (1892–1898), Komárom város alszámvevője (1898–1899), helyettes főszámvevője (1899–1900), árvaszéki számvevője (1900–1903), levéltárnoka (1903–1923), nyugdíjazták (1923). Az I. vh. idején a Vöröskereszt vármegyei választmányának titkára és a helyi Hadigondozó ig.-ja (1914–1918). A Komáromi Múzeum ig.-ja (1913–1936). A szlovenszkói tartományi gyűlés keresztény-szocialista párti képviselője (1928–1936). Pályáját szépirodalmi művekkel kezdte, verseskötete és elbeszélésgyűjteménye jelent meg. Később érdeklődése Komárom város és Komárom-Esztergom vm. múltja felé fordult, számos helytörténeti, családtörténeti, genealógiai és művelődéstörténeti munka szerzője és szerkesztője. Elkészítette a Komáromban működő közművelődési intézmények egyesülési tervezetét (amelynek jóváhagyása után megalakította a Jókai Közmívelődési és Muzeum Egyesületet, 1911. márc. 5.). Irányítása alatt a Jókai Egyesület és a Komáromi Múzeum a szlovákiai magyarság jelentős szellemi központjává vált. Nevéhez fűződik – többek között – a komáromi Kultúrpalota termeiben létrejött első múzeumi kiállítás megrendezése (1914), a Jókai centenáriumi kiállítás megszervezése (1925). A múzeum gyűjteményeinek gyarapítása érdekében ásatásokat is végzett (Alsógelléren, Hetényben, Komáromban, Megyercsen és Szimőn). Búcsúztatása Komárom újkori történetébe a legnagyobb temetésként vonult be.

Elismertség

A Komáromi Múzeum Egyesület titkára (1901–1911). A Jókai Közmívelődési és Muzeum Egyesület alapító titkára (1911–1912), főtitkára (1912–1931). A Szlovenszkói Magyar Kultúregylet elnöke (1935–1936). A Szlovenszkói Magyar Népszövetség alapító tagja.

Szerkesztés

A Komáromi Ujság belső munkatársa (1891–1901), szerkesztője (1901–1912), a Komárom vármegyei Múzeumi Egyesület Értesítője (1904–1914), a Komárom (1913–1916), a Levéltárosok Lapja (1913–1915), ill. a Magyar Vasárnap (1931), a Nemzeti Kultura szerkesztője (1933–1936). A Komáromi Lapok belső munkatára (1891–1901), a pozsonyi Híradó (1923-tól) és a Prágai Magyar Hírlap rendszeres cikkírója (1923-tól).