Család

Nagyszülei: Sonnenwirth Sámuel mészárossegéd, Mandel Fáni; Hausner Mór, Posner Róza.

Szülei: Sonnenwirth Bernát (1872. jún. 8. Hajdúsámson, Hajdú vm.–1944. szept. 15. Bp.), Hausner Franciska (1875. szept. 24. Bp.).

Sonnenwirth Bernát testvére: Epstein Dávidné Sonnenwirth Róza (†1939. dec. 1. Földes).

Epstein Dávid és Sonnenwirth Róza gyermeke, fia: Epstein Dávid (1906. máj. 2. Földes–1978. aug. 23. Földes).

Testvérei: Deutsch Árpádné Sonnenwirth Róza (1900. máj. 25. Bp.), Sonnenwirth Magdolna (1904. márc. 31. Bp.), Kenesei Sándorné Sonnenwirth Erzsébet (1908. febr. 15. Bp.), ill. Szilágyi Béláné Sonnenwirth Valéria (†1944. szept. 15. Bp.) és Sonnenwirth Katalin (†1944. szept. 15. Bp.).

Felesége: 1937–1967. jan. 26.: Seidlitz Anna. Szülei és testvérei többsége a holokauszt áldozata.

Iskola

A pesti izraelita hitközség reálgimnáziumában éretts. (1927), a brnói műegyetemen gépészmérnöki okl. szerzett (tkp. villamosmérnöki okl., 1931).

Életút

A budapesti Agrolux Községeket és Mezőgazdaságokat Villamosító Rt. üzemmérnöke (1932–1946: megszakításokkal), vezető főmérnöke (1946–1949), a Népgazdasági Tanács helyettes hivatalvezetője (miniszteri osztálytanácsosi rangban, 1949–1951).

A gödöllői Ganz Árammérő Gyár műszaki igazgatója (1951–1952), a Finommechanikai Vállalat (1951–1956), a Ganz Vagongyár főmérnöke (1956–1961), a budapesti Műszaki Könyvkiadó igazgatóhelyettese és irodalmi vezetője (1961–1967).

A II. világháború után vezető szerepet játszott az első hároméves terv műszaki feladatainak kidolgozásában és végrehajtásában. Az Agrolux már 1945-ben bekapcsolódott a jóvátételi szállításokba, majd Akarat Endre javaslatára indult meg a vállalat exporttevékenysége: árammérő órákat, villamos kávéfőzőket és egyéb háztartási cikkeket, elektromos vezetékeket gyártottak. Az Agrolux 1945–1948-ban az egyik legnagyobb vállalattá fejlődött: Peregen gyümölcsöse és üdülője volt (ahol rendszeresen tartottak moziestéket és kulturális előadásokat). Kezdeményezésére alakult meg az első budapesti üzemi bizottság is (szintén az Agrolux gyárban, már 1945. febr. 12-én). Az Agrolux gyárban elért eredményeiért ő lett az egyik első Kossuth-díjas magyar mérnök (1948).

Elismertség

A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) és a Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezete elnökségi tagja (1950–1956), az átszervezés után a Vasas Szakszervezet műszaki szakosztályának elnöke és a Központi Vezetőség tagja (1957–1961), alelnöke (1961–1967). A Mérnök-Technikus Tanács alapító tagja (1957-től).

A Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT) r. tagja (1958–1967).

Elismerés

Kossuth-díj (elsőként, Fehér Istvánnal és Kozma Lászlóval, az újjáépítés terén a gyakorlati munkában elért eredményeiért, 1948), a Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) emléklapja (1952).