Család

Apja egy akkor még működő vízimalom molnáraként dolgozott. Testvérei közül Ágoston Ferenc katonatiszt, honvédezredes. F: Fülöp Irén, Baja város főügyészének, Nyirati Dezsőnek özvegye. Eredetileg Vendelnek hívták, amikor megkezdte tanári pályafutását nevét önkényesen Vencelre változtatta.

Iskola

Elemi iskoláit Nagyatádon végezte, a csurgói tanítóképző intézetben tanítói okl. (1914), az Országos Magyar Képzőművészeti Főiskolán rajztanári okl. szerzett (1920); közben az I. vh.-ban frontszolgálatot teljesített, orosz hadifogságban volt (1914–1915).

Életút

A kiskunfélegyházi tanítóképző intézet (1920–1923), a cinkotai női tanítóképző intézet (1923–1924), az egri r. k. tanítóképző intézet (1924–1925), a bajai tanítóképző intézet r. tanára (1925–1946). A II. vh. végén katonai szolgálatot teljesített: tartalékos tisztként Erdélyben, majd a bp.-i Honvédelmi Minisztériumban (HM) szolgált (1943–1945), a minisztérium evakuálása után feleségével együtt előbb Vépre (Vas vm.), majd Frauenbergbe (Ausztria) került (1945. júl.-ban tértek vissza Bajára).

Álnéven publicisztikákat is közölt helyi lapokban, s mint a Nemzeti Parasztpárt tagja részt vett a II. vh. utáni politikai küzdelmekben (1945–1946).

Baján alkotott, dunai tájképeket, akvarelleket festett; képein a dunai táj szépségein kívül a paraszti életet ábrázolta.

Emlékezet

Hagyatékának egy részét a bajai Türr István Múzeum őrzi, ill. több festményét egyik rokona, Fülöp Melinda a nagyatádi Városi Múzeumnak ajándékozta. Emlékkiállítását a Bajai Vármúzeumban rendezték meg (1950).

Elismertség

A Képzőművészek Új Társasága (KÚT), a Magyar Akvarell- és Pasztellfestők Egyesülete tagja.

Elismerés

A Nemzeti Salon Mention Honorable díja (Gémeskút c. akvarelljéért, 1928).