Család

Sz: Ágoston Ferenc postamester.

Iskola

Középiskoláit a kecskeméti piarista gimnáziumban és a kecskeméti református kollégiumban végezte, a bp.-i Református Teológiai Akadémián református lelkészi okl. szerzett (1904).

Életút

A kórógyi (1906–1917 és 1919), az eszéki (1917–1919), a bácsfeketehegyi gyülekezet lelkipásztora (1921–1960). A Horvátországba áttelepült magyar reformátusok ún. szórványgondozója (1906–1914), alesperes (1922–1928), a zombori egyházmegye esperese (1928–1930), a jugoszláviai református egyház első püspöke (1933. júl. 11.–1960). A jugoszláviai református egyház alkotmányának és törvényeinek kidolgozója (1930. júl. 17.–1933. máj. 11.). Bácsfeketehegyen árvaházat alapított (1922), tevékenységével a település lett az országos református egyházi központ: lelkészképző, -továbbképző, ill. egyházi munkaképző szemináriumot nyitott. Nevéhez fűződnek a gyülekezeti énekeskönyv megújításának munkálatai. Kezdeményezésére, 1953-ban a Jugoszláviai Református Keresztyén Egyház a jugoszláviai keresztyén egyházak közül elsőként lépett be az Egyházak Világtanácsába (ÖRK).

Emlékezet

Emlékére nevezték el az Ágoston Sándor-alapítványt (1989).

Szerkesztés

Az Eszéki Magyar Ujság szerkesztője (1908–1918). A Szlavóniai magyarok naptára (1908–1918), a Romániai magyarok naptára (1911–1916), a Boszniai magyarok naptára (1911–1916), a Magyar hajósok naptára (1922–1923), a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság református árvaházi naptára (1922–1941) és a Jugoszláv Királyi Református Keresztyén Egyház énekeskönyve szerkesztője (1939). Hitéleti írásai elsősorban az Eszéki Református Egyházi Életben (1917–1919), a bácsfeketehegyi Virradatban (1921–1926) és a bácsfeketehegyi Magvetőben jelentek meg (1927-től).