Ágoston László
Ágoston László

2024. december 8. Vasárnap

Ágoston László

filozófus, gépészmérnök

Névváltozatok

Ritscher László

Születési adatok

1923. május 24.

Németpalkonya, Baranya vármegye

Halálozási adatok

1987. július 15.

Budapest

Temetési adatok

1987. július 30.

Budapest

Rákoskeresztúr, hamvasztás


Család

Sz: Ritscher Henrik vasúti kalauz, Fein Jolán. Szülei (†1944) a holokauszt áldozatai. Testvére: Ágoston György (1920–2012) pedagógus, tudománydoktor. F: Frank Éva (= Ágoston Éva), gazdasági újságíró, a Népszabadság munkatársa, majd az Országos Piackutató Intézet közgazdásza. Fia: Ágoston László (1951–) és Ágoston Péter (1953–).

Iskola

A BME-n gépészmérnöki okl. szerzett (1949), MDP Pártfőiskolát végzett (1951), a közgazdaság-tudomány kandidátusa (Moszkva, 1962; honosítva: Bp., 1962).

Életút

Az ELTE Filozófiai Tanszéke egy. adjunktusa (1951–1952), a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem (NME) egy. docense (1952–1954). Az ELTE Lenin Intézet egy. docense (1954-1956), a BME Marxizmus-Leninizmus Tanszék egy. adjunktusa (1957–1959), egy. docense (1959–1965), a Filozófia Tanszék egy. tanára (1965. aug. 1.–1979. jún. 30.) és a Tanszék vezetője (1972–1979). Az MSZMP Budapesti Bizottsága Marxizmus-Leninizmus Esti Egyeteme (MLEE) Filozófia Tanszéke tanszékvezető tanára (1962-től). Az MSZMP KB Politikai Főiskolája előadó tanára. A tudományos-technikai fejlődés és a marxista filozófia kapcsolatával, a technikai forradalom és az ún. fejlett szocializmus összefüggéseivel foglalkozott. Úgy vélte, hogy a 20. század tudományos-technikai forradalma elsősorban a szocializmus volt, ezen összefüggés felismerésével vizsgálta tovább a szocialista fejlődés távlatait, a technika és a társadalmi haladást modellezve. A BME-n a marxista filozófiaoktatás egyik megszervezője, számos MLEE-tankönyv szerzője és szerkesztője.

Elismertség

Az MTA–TMB Filozófiai és Szociológiai Bizottsága tagja. A Művelődési Minisztérium (MM) Filozófia Szakbizottsága (1957–1966), majd az MM Filozófia Oktatása Bizottsága tagja (1966-tól).

Elismerés

Munka Érdemrend (ezüst, 1965).

Főbb művei

F. m.: Történelmi materializmus. I–II. köt. Egy. jegyz. (Bp., 1958)
A történelmi materializmus tárgya és módszere. (Bp., 1958)
A technika fogalmáról, annak marxista és polgári értelmezéséről. (Tájékoztató, 1964)
Kommunizmus vagy „egységes ipari társadalom.” – A szocializmus korunk tudományos-technikai forradalma és a mai szocialista ember. Többekkel. (Társadalmi Szemle, 1964)
Zum wissenschaftlichen Begriff der Technik und über die Diskussionen bezüglich seiner Definition. (Periodica Polytechnica. Chemical Engineering, 1964)
Az ember és a technika. A technicizmus kritikája. Monográfia. (Korunk világnézeti kérdései. Bp., 1965)
Über das Wesen der Technik. (Deutsche Zeitschrift für Philosophie, 1965)
Mi is tulajdonképpen a technika? (A Magyar Rádió és Televízió Évkönyve, 1967)
A marxista-leninista filozófia alapjai. I–III. köt. Egy. jegyz. (Bp., 1968)
A tudományos-technikai forradalom és néhány filozófiai problémája. (Filozófiai Közlemények, 1972)
Az ember–technika–természet reláció történeti alakulása és a tudományos technikai forradalom. (Magyar Filozófiai Szemle, 1973)
Távlataink. (Bp., 1973)
Korunk és a tudományos-technikai forradalom. (A mi világunk 37. Bp., 1977)
A fejlett szocialista társadalom termelőerőiről. (A fejlett szocializmus építése. Propagandisták elméleti tanácskozása. Balatonaliga, 1978. Bp., 1978)
A szocializmus specifikus termelőerői. (Társadalomtudományi Közlemények, 1982)
A technika és a társadalom. Monográfia. (Az Országos Pedagógiai Intézet kiadványa. Bp., 1983)
A technika és a társadalom viszonyáról. (A technikai nevelésért. Szerk. Balogh József. Bp., 1983)
A tudományos-műszaki haladás néhány ideológiai kérdéséről. (Műszaki fejlesztés – társadalmi haladás. Országos elméleti tanácskozás. I–II. köt. Szerk. Kiss Sándor, Milei Lajos. Bp., 1987)
szerk.: Szemelvények a történelmi materializmus mai kérdése köréből. Összeáll. (Az MSZMP Budapesti Bizottsága kiadványa. Bp., 1965)
Szemelvény a történelmi materializmus tanulmányozásához. MLEE szöveggyűjtemény. Összeáll. (Bp., 1966)
Történelmi materializmus. Szemelvénygyűjtemény a filozófia szakosító tanfolyam hallgatói részére. I–II. köt. Összeáll. (Bp., 1969–1970)
A tudományos-technikai fejlődés hatásai a Magyar Vagon- és Gépgyárban. Összeáll. Kerekes Györgynével. (Bp., 1975)
Az emberi jogok hazánkban. Összeáll. (Bp., 1978)
A fejlett szocialista társadalom. Magyar–bolgár tanulmányok. Szerk. Cvetev Sztojannal. (Az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete kiadványa. Bp., 1980)
A tudományos-technikai haladás társadalmi-gazdasági összefüggései. Propagandisták elméleti tanácskozása. Szolnok, 1980. Szerk. (Bp., 1981).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1987. júl. 25.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője