Ágoston Elek, 1808-tól nemes
orvos, szemész, sebész
Születési adatok
1772.
Érsekújvár, Nyitra vármegye
Halálozási adatok
1809. november 15.
Pest
Család
Szülei, apja: Ágoston Antal, Érsekújvár tanácsosa.
Felesége: Mocsy Terézia (1784. márc. 23. Buda), 1802-től nemes Mocsy/Mocsi Károly (1750–1806) budai orvos, sebész- és szülészmester és Okenfusz Terézia leánya. Mocsi Károly A bába-mesterségnek eleji (Pest, 1784) c. műve volt az egyik első magyar nyelvű segédkönyv, amelyből a bábanövendékek tanulhattak.
Gyermeke, fia: Ágoston Adolf (1805. aug. 15. Pest), ikergyermekei: Ágoston Sándor és Számvald Andrásné Ágoston Alojzia (1807. jan. 6. Pest–1865. febr. 13. Buda. Temetés: 1865. febr. 14. Buda).
Ágoston Alojzia férje: Számvald András (1796. dec. 9. Magyaróvár, Moson vm.–1873. febr. 23. Bp. Temetés: 1873. febr. 25. Bp., Vízivárosi Sírkert) királyi számvevőtiszt.
Számvald András és Ágoston Alojzia gyermekei: Számvald Ferdinánd Béla (1832. okt. 19. Buda) és Számvald Stefánia Antónia (1835. jún. 11. Buda).
Nevelt fiuk: Számvald Gyula (1827. nov. 5. Szeged–1912. dec. 4. New York. Temetés: 1912. dec. 6. Washington, Arlingtoni Nemzeti Temető) honvédtiszt, könyvkiadó, Petőfi Sándor (1823–1849) barátja.
Iskola
Pesten sebész- és szülészmesteri okl. szerzett (1795. szept. 18.), országos szemorvosi kinevezést kapott (1804. márc. 8.).
Életút
A pesti tudományegyetemen a különös kór- és gyógytan (1800–1801), a sebészeti tanszék tanársegéde (1801–1804), a sebészettől és a szülészettől különválasztott szemészeti tanszék első r. tanára (1804. márc. 8.–1809. nov. 15.), egyúttal a szülészet helyettes tanára (1806–1808), majd a szülészet r. tanára is (a szemészeti r. tanári állása mellett, 1808. márc. 15.–1809. nov. 15.).
Ágoston Elek régi érsekújvári katolikus családból származott, apja huszonhat éven át volt a város tanácsosa és bírája. Tanulmányai befejezése után Érsekújvárott mint „chirurgus” működött, 1800-ban nevezték ki a pesti egyetemre tanársegédnek, 1804-ben országos szemorvosi kinevezést nyert, ezzel ő lett a szemészet első rendes tanára Magyarországon. 1806-ban mint főorvos nagy érdemeket szerzett a „magyar tengerparton grasszáló” (közelebbről nem ismert) ragályos szembetegség megfékezésében. Érdemeiért az uralkodó Pozsonyban nemességre emelte (1808. okt. 16-án). Fiatalon hunyt el, gyógyíthatatlan betegségben. Síremléke a budapesti belvárosi Ferences templomban látható (V. kerület Ferenciek tere 9.).
Irodalom
Irod.: A királyi könyvek. Jegyzéke a bennük foglalt nemesség, czím, czímer, előnév és honosság adományozásoknak. 1527–1867. Összeáll. Illéssy János és Pettkó Béla. (Bp., 1895)
Győry Tibor: Az orvostudományi kar története. 1770–1835. (Bp., 1936)
Bartók Imre: A magyar szemészet története. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1954)
Slezak, Hans: Historia Ophthalmologia. Bécs és Budapest – az európai szemészet csírái. (Orvosi Hetilap, 1999. 1.).
neten:
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X87Z-6ZG (Mocsi Terézia keresztelési anyakönyve, 1784)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X6SP-4X2 (Számvald András keresztelési anyakönyve, 1796)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X2HT-DM6 (Ágoston Adolf keresztelési anyakönyve, 1805)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X2H1-QWY (Ágoston Alojzia keresztelési anyakönyve, 1807)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XKPK-6WP (Számvald Ferdinánd Béla születési anyakönyve, 1832)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XKPK-X7Z (Számvald Stefánia Antónia születési anyakönyve, 1835)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/588806 (Számvald Aloysia sz. Ágoston gyászjelentése, 1865)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/588805 (Számvald András gyászjelentése, 1873)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:2WM4-M79 (Stahel, Julius halotti anyakönyve, 1912)
http://baratikor.semmelweis.hu/galeria/page.php?id=113 (Ágoston Elek életrajza, 2010)
https://heraldika.blog.hu/2014/10/22/agoston_elek_siremleke_budapest_ferences_templom (Molnár Elek: Ágoston Elek síremléke, 2014)
Megjegyzések
1. Magyarországon, az orvosi fakultáson, annak alapításától kezdve 1804-ig a sebészet tanárai tanították a szemészetet is. A nagyszombati (majd a budai) egyetemen a sebészet professzora, Plenck József Jakab (1735–1807) adott elő először szemészetet (Plenck egyébként botanikus volt…) A kolozsvári orvosi-sebészeti intézetben müllersheimi Molnár János (1749–1815), az első okleveles román orvos adott elő szemészetet.
2. A pesti egyetemen 1801-ben létesült az első szemklinika, alapító igazgatója Stáhly György (1755–1802) sebész professzor volt. Halála után a szemészképzés elkülönült a sebészettől, a klinika vezetésére kiírt országos szemészi pályázatot nyerte meg Ágoston Elek, ezért lett ő az első magyar szemorvos professzor.
3. A rokoni kapcsolatok az Ágoston és a Számvald családok publikus családtörténeti oldalairól: www.geni.com és www.myheritage.hu
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu 2023
Aktuális havi évfordulók
Acsády Ignác
történész, újságíró, író
Gaal Jenő
közgazdász
Georch Illés
jogász, ügyvéd
Hajdú Péter
nyelvész
Hankiss János
irodalomtörténész
Foglalkozások
politikus (662), orvos (601), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (213), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (99), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (88)