Agárdi László
Agárdi László

2024. december 8. Vasárnap

Agárdi László

irodalomtörténész, pedagógus, piarista szerzetes, római katolikus pap

Névváltozatok

1901-ig Klincsok László

Születési adatok

1883. július 19.

Léva, Bars vármegye

Halálozási adatok

1965. április 8.

Budapest

Temetési adatok

1965. április 10.

Budapest

Rákoskeresztúr


Család

Szülei: Klincsok Lajos, Agárdy Mária.

Iskola

Elemi iskoláit Léván, középiskoláit Léván (1893–1899), Vácott (1899–1900) és Kecskeméten végezte (1900–1902), a piarista rend kecskeméti főgimnáziumában éretts. (1902). Belépett a piarista rendbe (1899. aug. 27.), ünnepélyes fogadalmat tett (1904. dec. 24.), pappá szentelték (1906. júl. 2.).

A budapesti tudományegyetemen tanult (1902–1906), magyar–latin szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1907).

Életút

A piarista rend váci (1906–1911), kolozsvári (1911–1912), kecskeméti (1912–1915), rózsahegyi (1915–1919), veszprémi (1920–1923), debreceni (1923–1924), budapesti gimnáziumának r. tanára (1934–1943). Nyugdíjazása (1943) után rendfőnöki titkár (1943–1945), öt budapesti szociális otthon lelkésze (1945–1951), a rendi tudósító szerkesztője (1951–1956).

Irodalomtörténészként elsősorban 20. századi magyar irodalommal, kortárs vallásos irodalommal, br. Kemény Zsigmond (1814–1875), Gárdonyi Géza, Herczeg Ferenc és Móricz Zsigmond munkásságával foglalkozott. Pedagógusként a magyar középiskolai irodalomoktatás korszerűsítéséért küzdött, több nagyobb tanulmányban vizsgálta a modern katolikus irodalom gimnáziumi oktatásának lehetőségeit. Irodalomtörténeti és pedagógiai elképzeléseit – leegyszerűsítő és túlzóan általánosító jellege miatt – többször élesen bírálta Horváth János. Több irodalomtörténeti műve és számos verse kéziratban maradt.

Szerkesztés

Bartóky Józseffel a Magyar Középiskola lapszemlerovatának szerkesztője (1916–1928). Versei, elbeszélései elsősorban a Magyar Szemlében (1903–1905), a Váci Közlönyben (1905-től); irodalomtörténeti dolgozatai a Katholikus Szemlében (1916–1921) az Urániában (1917-től) és az Irodalomtörténetben jelentek meg.

Főbb művei

F. m.: A modernek és az iskola. (A kolozsvári piarista főgimnázium értesítője, 1911/12 és külön: Kolozsvár, 1912)
Kemény Zsigmond és az olvasók. (A kecskeméti piarista főgimnázium értesítője, 1913/14 és külön: Kecskemét, 1914)
Kemény Zsigmond és a papság. (Katholikus Szemle, 1916. 3.)
Kemény Zsigmond idealismusa és realismusa. (Urania, 1916. 4.)
A kolostor Kemény Zsigmond regényeiben. (Katholikus Szemle, 1917. 8.)
Révai Miklós egy levele 1798-ból. Közli A. L. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1917. 2.)
A háborús tanítások és a tanulók. (Magyar Paedagogia, 1918)
A tanítás és a nevelés viszonya s a magyar középiskola. (Magyar Paedagogia, 1919)
Eszmény és valóság az iskolában. (Magyar Paedagogia, 1920)
Kemény Zsigmond és a vallásfelekezetek. (Katholikus Szemle, 1921. 7.)
Pintér Jenő: A magyar irodalom történetének kézikönyve. Tudományos rendszerezés két kötetben. (Katholikus Szemle, 1930. 2.)
Erdős Renée: Örök papok. Regény. (Katholikus Szemle, 1933. 3.)
Herczeg Ferenc, a nemzetnevelő. (Budapesti Kegyesrendi Főgimnázium Értesítője, 1936)
Erdély nagy püspöke. Bíró Vencel: Székhelyi gr. Mailáth Károly. (Katholikus Szemle, 1940. 10.), Magyar piaristák a XIX. és a XX. században. Szerk. Balanyi György. Írta többekkel. (A Szent István Társulat kiadványa. Bp., 1942)
Bartóky József, az elbeszélő. (Irodalomtörténet, 1942. 1. és külön: Az irodalomtörténet füzetei. 7. Bp., 1942)
A Boldogasszony Anyánk egy ismeretlen változata. (Irodalomtörténet, 1943. 4.).

Irodalom

Irod.: források: Kiskorú Klincsok László lévai illetőségű váci lakos vezetéknevének „Agárdi”-ra kért átváltoztatása belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. (Budapesti Közlöny, 1901. júl. 6.)
Horváth János: A. L.: A modernek és az iskola. (Irodalomtörténet, 1912. 7-8.)
Megjegyzések Horváth János bírálatára. (Irodalomtörténet, 1912. 9.)
Vértesy József: A. L.: A modernek és az iskola. (Egyetemes Philológiai Közlöny, 1913)
Papp Ferencz: A. L.: Kemény Zsigmond és az olvasók. (Egyetemes Philológiai Közlöny, 1915).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-XCXS-H7T?i=199&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A68PF-Q5NL (Agárdi László halotti anyakönyve, 1965)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/303780 (Agárdi László gyászjelentése, 1965)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2021

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője