Agárdi Ferenc
Agárdi Ferenc

2022. június 30. Csütörtök

Agárdi Ferenc

művelődéstörténész, író, újságíró, orvos

Névváltozatok

1945-ig Danczinger Ferenc

Születési adatok

1898. május 24.

Budapest

Halálozási adatok

1969. február 10.

Budapest

Temetési adatok

1969. február 19.

Budapest

Farkasrét (búcsúztatás)


Család

Nagyszülei: Danczinger Dávid fuvaros, Kellner Eszter; Bokor Móric, Strauszmann Debora.

Szülei: Danczinger Miksa (1874. júl. 23. Miskolc–1945. febr. 11. Bp.) fodrászmester, Bokor Háni (= Bokor Hanna, 1880. febr. 14. Buj, Szatmár vm.).

Danczinger Miksa testvérei: Danczinger Lőrinc (1871. dec. 3. Miskolc) asztalos, Danczinger Simon (1877. jan. 19. Miskolc) asztalosmester, Bokor Benjaminné Danczinger Berta (1878. dec. 27. Miskolc) varrónő, Tagleicht Dávidné Danczinger Mária (1880. szept. 8. Máriapócs), Ressler Hermanné Danczinger Katalin (1881. ápr. 6. Miskolc) Heimanné Danczinger Pepi (1887. máj. 29. Miskolc).

Felesége: Udvardy Anna.

Iskola

A budapesti V. kerületi Bólyai Főreáliskolában éretts. (1916), a budapesti tudományegyetem orvosi karán tanult (1917–1920), „a proletárdiktatúra alatt tanúsított magatartása miatt” kizárták az egyetemről (Danzinger Ferenc néven, 1920. máj. 29.), a bécsi tudományegyetemen orvosdoktori okl. szerzett (1920-as évek, honosították: Dancinger Ferenc néven, 1945).

Életút

A Tanácsköztársaság idején a Közoktatásügyi Népbizottság Ifjúmunkás Osztályán dolgozott (1919. márc.–1919. júl.), a bukás után Ausztriában telepedett le. Bécsben különböző baloldali lapok munkatársa (1920–1930); itt ismerkedett meg József Attilával és Nagy Lajossal. Hazatérése után a 100%, a Társadalmi Szemle és a Gondolat c. lapok munkatársa (1930–1933). Letartóztatták és 15 napi elzárásra ítélték (1933), rendőri felügyelet alatt állt (1933–1936). Orvosként nem praktizálhatott, oklevelét nem honosították, állástalan diplomásként alkalmi szellemi munkákból (fordítás, publicisztika) élt.

A II. világháború idején munkaszolgálatos a keleti fronton, átszökött a szovjet hadsereghez. A Vörös Hadsereg orvos tisztjeként – mint a Kricsenko lovas hadosztály tagja – részt vett a németek elleni harcban (1944–1945). A II. világháború után a Gazdaság, ill. a Közgazdaság (1946–1947), a Friss Újság szerkesztője (1947–1951), a Szabad Ifjúság munkatársa (1952–1957).

A KMP alapító tagja (1918-tól), a KIMSZ egyik alapítója és vezetője (1919).

A Galilei Kör (1919), a Bartha Miklós Társaság vezetőségi tagja (1932-től).

Számos népszerű művelődéstörténeti kötet szerzője és szerkesztője. Különösen értékesek a régi korok magyar utazóinak életrajzát regényes stílusban feldolgozó munkái, de érdeklődése kiterjedt gazdasági, történeti és szociális kérdésekre is. Elsők között ismerte fel József Attila (1905–1937) munkásságának jelentőségét, a KPM-n belül végig kitartott a költő mellett, híres tanulmánya (József Attila, a szocializmus költője, 1932) címében (is) elsőként fejtette ki a József Attilával kapcsolatos, később évtizedekig a munkásságát befolyásoló hivatalos álláspontot. Mind József Attila, mind Nagy Lajos életére vonatkozó visszaemlékezései alapvető jelentőségűek, néhány József Attila-mű keletkezési körülményeit és változatait pontosan lejegyezte.

Emlékezet

Agárdi Ferenc római katolikus hitre áttért miskolci izraelita családból származott, de ő már Budapesten született. Több mint tíz éven át Bécsben élt emigrációban, ahol az Arbeiter Kammer Könyvtárban elsősorban a távol-keleti országok társadalmát és mindenekelőtt az ázsiai termelési mód sajátosságait tanulmányozta. Ismereteire autodidakta módon tett szert, így lett a nemzeti harcok, a szocialista forradalmak, a kínai helyzet és később az ún. harmadik világ gazdasági ellentmondásainak korai marxista szakértője. Hazatérése után a Pesti Naplóban, a Budapesti Hírlapban és a Pester Lloydban – Lázár Vilmos visszaemlékezése szerint – Rátz Kálmán országgyűlési képviselő, gr. De Crouy Chanell István és más nevek alatt – néha pedig név nélkül vagy betűjegyekkel – jelentek meg a nemzetközi gazdasági helyzettel és világpolitikai összefüggésekkel foglalkozó elemzései.

A II. világháború után már saját neve (Agárdi Ferenc) alatt évekig írta világgazdasági dolgozatait, egyúttal több miniatűrt is elvállalat a Hegedűs Géza által szerkesztett Századok és tanulságok c. történeti sorozatban. Utolsó aktív évtizedében sorra jelentette meg könnyed stílusban megírt népszerű művelődés- és kultúrtörténeti könyveit, írásaira Ráth-Végh István (1870–1959) művei hatottak (többek között Ráth-Végh Istvánnal közösen szerkesztették a Hasznos mulatságok c. füzeteket, 1957–1958-ban).

Agárdi Ferenc Danczinger Ferenc néven született Budapesten. Hivatalos iratain eredeti családi neve Danczinger volt, de mind a Dancinger, mind a Danzinger változatot használta. Családnevét hivatalosan 1945-ben változtatta meg „Agárdi”-ra, de több lapban (pl. Szép Szó, 1936–1938) már Agárdi Ferenc néven közölte írásait. A kortársak „kávéházi kommunistának” hívták, mert a Japán Kávéházban tartott megbeszélések egyik szervezője volt, ill. néha innen juttatta el József Attila és más költők műveit az illegális KMP lapjaihoz.

Agárdi Ferenc Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik.

Elismerés

Szocialista Hazáért Érdemrend (1967).

Szerkesztés

Bécsben különböző baloldali lapok munkatársa (1920–1930); itt ismerkedett meg József Attilával és Nagy Lajossal. Hazatérése után a 100%, a Társadalmi Szemle és a Gondolat c. lapok munkatársa (1930–1933). A II. vh. után a Friss Újság (1947–1951), a Szabad Ifjúság munkatársa (1952–1957).

Főbb művei

F. m.: A török világ lázadói. (Századok és tanulságok. VI. Bp., 1945)
Úrbér és robot. (Századok és tanulságok. IX. Bp., 1945)
A fekete asszony. (Századok és tanulságok. XII. Bp., 1945)
A kalapácsos ember. (Századok és tanulságok. XVII. Bp., 1945)
Munkásmozgalmak a századfordulón. (Századok és tanulságok. XVIII. Bp., 1945)
Forradalom előtt. (Századok és tanulságok. XX. Bp., 1945)
A munkásság vértanúi. (Századok és tanulságok. XXII. Bp., 1945
és a Századok és tanulságok c. füzetben megjelent írásai egy kötetben: Társadalmi mozgalmak Magyarországon. Bp., Anonymus Könyvkiadó, 1946)
A svábok bejövetele. A németek szerepe Magyarországon Szent Istvántól napjainkig. (Bp., Faust Imre kiadása, 1946)
A Magyar Kommunista Párt az újjáépítésben. (Újjáépítő magyarok. Sajtó alá rend. Gáspár László és Zsadányi Oszkár. A bevezető tanulmányt írta Tildy Zoltán. 1–2. kiad. Bp., Kossuth Irodalmi és Könyvkiadó Vállalat, 1947)
Kultúra és háború. (A munkásműveltség könyve. II. A jelen tanulságai. A Munkás Kultúrszövetség kiadványa. Bp., 1947)
A Ma lexikona. Szerk. Szilágyi Istvánnal. 30 fekete-fehér térképpel. (Bp., Magyar Téka, 1948)
Raffay Ádám: Vesalius, az orvostudomány nagymestere. A bevezetést írtta A. F. (Bp., Művelt Nép Könyvkiadó, 1951)

Régi magyar világjárók. I–II. köt. I. köt. Összeáll. Borsody Bevilaqua Béla. Szerk. és az előszót írta A. F. A térképet tervezte Bognár Gábor, ill. Muray Róbert. Kihajtható térképmelléklettel. II. köt. A nagyvilág magyar vándorai címmel. Ill. Szecskó Tamás. (Bp., Művelt Nép Könyvkiadó, 1954
2. bőv. és átd. kiad. 1955
Régi magyar világjárók. Összeáll. Borsody Bevilaqua Béla. Szerk. és az előszót írta A. F. (Sikerkönyvek. 3. kiad. Bp., Gondolat Könyvkiadó, 1969)

Hamis tanúk, háborús bűnösök. Szerk. A. F. Ford. Békés István, Pálóczy Horváth György, Vass István. (Bp., Művelt Nép Könyvkiadó, 1955)
Magyarok a cári Oroszországban. (A Magyar–Szovjet Társaság kiadványa. Bp., 1955)
Mosolytól a nevetésig. Szerk. Ráth-Végh Istvánnal és Tiszay Andorral. (Hasznos mulatságok. 1. Bp., Bibliotheca Kiadó, 1957)
Vigyázat! Szélhámos! Írta többekkel. Nagy szemfényvesztők, kuruzslók műhelytitkaiból. Szerk. Ráth-Végh Istvánnal, Tiszay Andorral és Zrinszky Lászlóval. (Hasznos mulatságok. 2. Bp., Bibliotheca Kiadó, 1957)
A világ csodái. Szerk. Ráth-Végh Istvánnal, Tiszay Andorral és Zrinszky Lászlóval. (Hasznos mulatságok. 3. Bp., Bibliotheca Kiadó, 1957)
A régi Pest-Buda. Ami a régi utcanevek mögött van. Szerk. Ráth-Végh Istvánnal, Tiszay Andorral és Zrinszky Lászlóval. (Hasznos mulatságok. 4. Bp., Bibliotheca Kiadó, 1957)
Titkok és talányok. Szerk. Ráth-Végh Istvánnal, Tiszay Andorral és Zrinszky Lászlóval. (Hasznos mulatságok. 5. Bp., Bibliotheca Kiadó, 1958).

F. m.: kisebb írása Danzinger Ferenc néven: A „Távolkelet” lángjai. (Társadalmi Szemle, 1931. 5.)
A kínai polgárháborúk. (Korunk, 1931. 12. és 1932. 1.)
Japán és Kína. (Korunk, 1932. 4.)
Kína útja. (Korunk, 1932. 5.)
Bertrand Russel Kína-könyve. – Itália a világválságban. (Valóság, 1932)
Világszemle: Amerikai Egyesült Államok. – A Távol-Kelet eseményei. (Társadalmi Szemle, 1932. 9.)
Világszemle: Tömegmozgalmak mindenfelé. (Társadalmi Szemle, 1932. 10.)
József Attila, a szocializmus költője. (Korunk, 1932. 11.)
Világszemle: Bulgária. (Társadalmi Szemle, 1933. 1.)
Világszemle: Japán. (Társadalmi Szemle, 1933. 2.)
A munkás megöregedése a kapitalista társadalomban. (Orvosok Lapja, 1945. 2.).

F. m.: kisebb írásai Agárdi Ferenc néven: A forrongó Japán. (Szép Szó, 1936. 2.)
A nikkeltröszt rejtelmei. (Gazdaság, 1946. 3.)
A nyersanyag-imperializmus történelmet alakít. (Közgazdaság, 1946. 3.)
Nyersanyag békét közvetít. (Közgazdaság, 1946. 6.)
Gyümölcsészetünk új bázisa: a konzerv. (Közgazdaság, 1946. 8.)
A mezőgazdaság motorizálása. (Közgazdaság, 1946. 9.)
Új lehetőségek a konzerviparban. (Közgazdaság, 1946. 10.)
Malája [Brit-Malájföld] sorsa az ón és a gumi. (Közgazdaság, 1946. 13.)
A magyar bauxit lehetőségei. (Közgazdaság, 1946. 21.)
Bálint György: Emberi méltósággal. (Emberség. Irodalmi és kritikai folyóirat, 1947. 2-3.)
Kőolajháború a Közel-Keleten. (Gazdaság, 1947. 2.)
Az angol szénválság példája. (Gazdaság, 1947. 7.)
Vér és arany küzdelme Viet Nam felszabadulásában. (Közgazdaság, 1947. 1.)
India az önállóság előtt. (Közgazdaság, 1947. 9.)
Rizs, olaj, hadifémek és Burma szabadságharca. (Közgazdaság, 1947. 11.)
Görög–török viharsarok. (Közgazdaság, 1947. 12.)
Egy köztársaság születése. [Indonézia.] (Közgazdaság, 1947. 15.)
Egyiptom teljes függetlenségre tör. (Közgazdaság, 1947. 18.)
Korea átalakulása. (Közgazdaság, 1947. 21.)
Mandzsúria, Kína nehézipari bázisa harctér lett. (Közgazdaság, 1947. 23.)
Ami a szinkiangi határharcok mögött van. (Közgazdaság, 1947. 25.)
India és Pakisztán. (Közgazdaság, 1947. 34-35.)
Az iráni petróleum. (Közgazdaság, 1947. 38.)
Új olajkonfliktus Iránban. (Közgazdaság, 1947. 1947. 46.)
Ázsia a világgazdaságban. (Közgazdaság, 1947. 51-52.)
A brit birtokreformok jelentősége. (Gazdaság, 1947. 12.)
Az észt parasztok sorsa. Egy rokon nép parasztsága. (Szabab Szó, 1947. jan. 5.)
Curie-né Sklodovszka Mária halálának huszadik évfordulójára. (Ifjú Technikus, 1954)
A 100% hőskölteménye. Tamás Aladár: A 100%, a KMP legendás folyóirata. (Társadalmi Szemle, 1964. 11.)

könyvkritikái a Századokban: Sieber, Eduard: Kolonialgeschichte der Neuzeit. (1959. 2-4.)
Dienes András: Petőfi a szabadságharcban. (1961. 4-5.)
Németalföldi tengerjárók. Összeáll. Pálvölgyi Endre. (1963. 3.)
Geréb László: A munkásügy az irodalomban. (1963. 5.)
Szilágyi János: A magyar munkáskönyvtárak a két világháború között. 1920–1944. (1965. 3.)
Pjatnyickij, O.: Egy bolsevik visszaemlékezései. (1966. 6.)
Magyar Lajos: Késői tudósítások. (1968. 3-4.).

Irodalom

Irod. és források: Egyetemekről kizárt hallgatók. (Danzinger Ferenc néven, Hivatalos Közlöny, 1920. jún. 17.)
Egy régi május 1. József Attilával, a nagy költővel a Városligetben. (Friss Újság, 1948. máj. 1.)
Agárdi Ferenc: Nagy Lajos és József Attila. (Csillag, 1954. 12.)
Agárdi Ferenc: Rajk László és József Attila. (Magyar Nemzet, 1956. okt. 7.)
Agárdi Ferenc: Emlékek. (József Attila-emlékkönyv. Szerk. Szabolcsi Miklós és Szász Imre. Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1957)
Márkus László: „Huszonöt éve vártam ezt a pillanatot.” Egy kommunista újságíró emlékezése Magyarország felszabadítására. (Typographia, 1961. 4.)
Agárdi Ferenc: Egy költemény születése. [József Attila: Lebukott c. verséről.] (Élet és Irodalom, 1962. 48.)
Agárdi Ferenc: Az út. [Visszaemlékezés Gábor Andorról.] (Élet és Irodalom, 1963. 3.)
Agárdi Ferenc: József Attila kedvenc versfordítása. (Élet és Irodalom, 1965. 15.)
Halálhír. (Népszabadság–Népszava, 1969. febr. 13.)
Rónai Mihály András: Katedrai búcsúztató helyett. [Agárdi Ferencről.] (Népszabadság, 1969. febr. 15.)
Hollós Korvin Lajos: Danci. [Nekrológ Agárdi Ferencről.] (Élet és Irodalom, 1969. 8.)
Fábián Dániel: József Attiláról. (Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1974)
Lázár Vilmos: Akikről nem beszélnek. Agárdi Ferencről és Antal Jánosról (L. V.: Egy emlékirat lapjaiból. Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1976)
Tamás Aladár: A 100%. A KMP legális folyóirata. 1927–1930. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1977)
Tasi József: József Attila és a Korunk. (Magyar Könyvszemle, 1977. 1-4.)
Szilágyi János: Agárdi Ferenc levelei Nagy Lajoshoz. (Népszabadság, 1978. márc. 5.)
Szilágyi János: Nagy Lajos hagyatékából. [Agárdi Ferenc és N. L. kapcsolatáról.] (Magyar Nemzet, 1985. nov. 2.)
Németh Andor: József Attiláról. (Bp., Gondolat önyvkiadó, 1989).

Irod.: lexikonok: Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Prominent Hungarians Home and Abroad. (München, 1966)
Munkásmozgalom-történeti lexikon. Szerk. Vass Henrik. (Bp., 1972)
Magyar utazók lexikona. Szerk. Balázs Dénes. (Bp., 1993)
Kortárs magyar írók. 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. I–II. köt. Szerk. F. Almási Éva. (Bp., 1997–2000)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GP6R-9Q81?i=31&cc=1452460 (Danczinger Lőrinc és Weisz Helena házassági anyakönyve, 1871)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-D1Z7-J34?i=23 (Danczinger Miksa és Kellner Eszter házassági anyakönyve, 1897)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DTHC-TX?i=264 (Danczinger Ferenc születési anyakönyve, 1898)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9P6B-55?i=134&cc=1452460 (Danczinger Berta és Bokor Benjamon házassági anyakönyve, 1898)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9Q97-Y337-32L?i=388&cc=1452460

Danczinger Simon és Fogel Helena házassági anyakönyve, 1903)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6D3W-XP6?i=208&cc=1452460 (Danczinger Mária és Tagleicht Dávid házassági anyakönyve, 1903)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GPX9-NQL?i=116&cc=1452460 (Danczinger Katalin és Ressler Herman házassági anyakönyve, 1905)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9P61-QLW?i=46&cc=1452460 (Danczinger Pepi és Heiman Poldi házassági anyakönyve, 1908)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DYF7-5CV?i=104 (Danczinger Dávid halotti anyakönyve, 1945)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-D133-NKG?i=161&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A6ZQN-3Q4F (Dr. Agárdi Ferenc halotti anyakönyve, 1969)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2021

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője