Család

Köznemesi családból származott.

Dédszülei, apai: Ady Bálint, ? és Viski Dániel (1789–1872. júl. 24. Nyárszó), Nárai Szabó Julianna.

Dédszülei, anyai: Pásztor József (1781–1841) refomátus lelkész, Kolozsvári Borbála; Kabay Gábor földbirtokos, Simay Zsuzsanna. Nagyszülei: Ady Dániel (1811–1887) földbirtokos, Viski Johanna Julianna (1823. aug. 14. Györgyfalva; Pásztor Dániel (1811. Aranyosmeggyes–1864. ápr. 7. Szatmárnémeti) református lelkész, Kabay Rozália (1826–1862. nov. 18. Szatmárnémeti).

Szülei: Ady Sándor (1848–1900. ápr. 8. Lompért. Temetés: 1900. ápr. 10. Lompért) jogász, körjegyző Hadadon, Ady Lőrinc, Ady Endre (= Ady András Endre, 1877. nov. 22. Érmindszent, Szilágy vm.–1919. jan. 27. Bp. Temetés: 1919. jan. 29. Kerepesi út), a költő édesapja; Asztalos Julianna (1854–1917).

Ady Sándor és Ady Lőrinc testvérei: Ady János (1855–1912) és Séra Lajosné Ady Julianna Lilla (1858–1937).

Ady Endre, a jogász testvérei: Landt Lajosné Ady Mária (= Ady Mariska, 1888. febr. 26. Hadad–1977. febr. 4. Bp. Temetés: 1977. febr. 25. Farkasrét): költő, író, újságíró, szerkesztő; Ady Jolán (1880–1956), Faik Antalné Ady Erzsébet, Henter Jánosné Ady Irén (1893–1973. dec. 18. Bp. Temetés, hamvasztás utáni búcsúztatás: 1974. jan. 7. Óbuda) és dr. Ady Zoltán (1893–1971. dec. 15. Bp. Temetés, hamvasztás: 1972. jan. 14. Óbuda) jogász, MÁV-főtanácsos.

Nős, két leánya született.

Iskola

A zilahi református kollégiumban éretts. (1894. jún. 21.), a Debreceni Jogakadémián (1894–1896), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen tanult (1896–1901?), Kolozsvárott jogtudományi doktori okl. szerzett (1901?). Mindkét Ady Endre (a költő és a jogász unokatestvér is Zilahon fejezte be középiskolai tanulmányait, és mindketten Debrecenben tanultak tovább!).

Életút

Tanulmányai befejezése után Bánffyhunyadon és Csíkszeredán ügyvédjelölt (1900–1903), Csíkszentmártonban ügyvédi irodát nyitott (1903-tól) és haláláig ügyvédként működött.

Ady Endre, a költő, jogász unokatestvére. A költőt eredetileg Ady András Endrének hívták, nov. 22-i születésnapja helyett családja mindig András-napot és advent első napját ünnepelte. Hivatalos iratain azonban Ady Endre néven szerepelt, s mivel mindkét Ady Endre jogásznak készült, ráadásul azonos gimnáziumba jártak (sőt a debreceni jogakadémián is tanultak) életrajzuk sorseseményei számos tévedésre adtak okot. Mivel mindketten a zilahi gimnázium önképzőkörének aktív tagjai voltak (a későbbi jogász Ady Endrét az önképzőkör főjegyzőjévé is megválasztották) a névazonosság miatt a költő néhány korai (= kiadatlan) művének szerzősége problémát okozott. Az ifjabb Ady Endre, a költő, csak VI-os korában szerepelt az önképzőkörben egyetlen verssel (Nemtő, 1893. nov. 27.). A jogász Ady Endre jogi tanulmányait Debrecenben kezdte meg, majd két év (= négy félév) után Kolozsvárott tanult tovább. Nem tudni, hogy mikor szerezte meg jogi doktori oklevelét, A Jog c. lapban 1900-ban megjelent egyetlen tudományos dolgozatát még Ady Endre néven jegyezte (ekkor Bánffyhunyadon élt és tevékenykedett), 1903-ban azonban már dr. Ady Endre néven nyitotta meg Csíkszentmártonban ügyvédi irodáját.

További életrajzáról csak néhány adat tudható: 1908-ban a Függetlenségi és ’48-as Párt csíkszentmártoni alelnöke, 1909–1918-ban a csíkszentmártoni Alcsíki Bank Részvénytársaság igazgatósági tagja és jogtanácsosa volt, közben az I. világháborúban, honvéd hadbíró főhadnagyként szolgált. A két Ady Endréről az 1930-as évektől tudott a magyar irodalomtörténet-írás. Kovalovszky Miklós derítette ki, hogy az 1910-es években váltottak egymással néhány levelet, úgy vélte, hogy a költő nősülése után a jogász Ady Endre és családja is vendégeskedett Csucsán. A két Ady Endre életútjának elkülönítésében Kovalovszky Miklóson kívül Ady Mariska, a jogász Ady Endre testvére segített.