Adorján János
Adorján János

2022. augusztus 12. Péntek

Adorján János

agrárpolitikus

Névváltozatok

1935-ig Kupcsok János 

Születési adatok

1900. január 18.

Zagyvaróna, Nógrád vármegye

Halálozási adatok

1949. december 17.

Budapest


Család

Evangélikus családból származott.

Nagyszülei, anyai: Hochberger József, Bara Mária.

Szülei: Kupcsok János mozdonyvezető, Hochberger Antónia (1870. márc. 6. Salgótarján).

Hét testvére született, közülük négy húga élte meg a felnőtt kort: Kupcsok Adél (1893–) női szabó, Kupcsok Antónia (1904–1975) tanítónő, Kupcsok Gizella (1907–1953) és Kupcsok Julianna tanítónő (1910. máj. 28. Zagyvaróna–1979).

Felesége: Péter Anna.

Iskola

Elemi és polgári iskoláit Salgótarjánban végezte. A losonci tanítóképzőben tanítói képesítést szerzett (1918), mezőgazdasági ismereteire ausztriai, svájci, németországi és olaszországi tanulmányútjain tett szert (1929–1931).

Életút

Az I. világháborúban az olasz fronton harcolt (1918), a Tanácsköztársaság idején vöröskatona (1919). Az összeomlás után Losoncon mint tanító nem tudott elhelyezkedni, ezért előbb egy Losonc melletti földbirtok gazdálkodását (1919–1920), majd gr. Károlyi Imre érdi, ill. érdligeti kisebb birtokait vezette (1920–1929), a Gr. Károlyi Imre Tejüzemi Rt. cégvezetője (1929–1939), a cég aligazgatója és budapesti tejüzemének vezetője (1939–1941), a budapesti Központi Általános Tejcsarnok Rt. cégvezetője, igazgatója (1941–1945).

A II. világháború után a Nemzeti Parasztpárt tagja (1945-től), képviseletében az Újjáépítési Minisztérium államtitkára (1945. jún. 16.–1946. jún. 14.). A Nemzeti Parasztpárt nemzetgyűlési képviselője (Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Bács-Bodrog vármegyék, 1945. nov. 4.–1947. aug. 31.).

Az Országos Földművelésügyi Tanács alelnöke (1947–1949).

A Nemzeti Parasztpárt egyik meghatározó gazdaságpolitikusaként Kovács Imre (1913–1980) szűkebb baráti köréhez tartozott. Nevéhez fűződik Magyarországon a kis- és nagyüzemek előnyeit egyesítő szövetkezeti nagyüzem megteremtésének gondolata (külön hangsúlyozva a fokozatosság és önkéntesség elvét). Alapvető jelentőségű gazdasági könyveiben (A magyar föld korszerű problémái, 1937; A szegényedés lejtőjén, 1939 és Mezőgazdaságunk hétéves terve, 1941) szembeszállt a kisbirtokok többtermeléséről élő hiedelmekkel, statisztikai adatokkal bizonyította, hogy a fogyasztást csakis a korszerű nagybirtokok termelési eredményeinek fokozásával lehet elérni. Úgy vélte, hogy a kisbirtokok termeléscsökkenésén túl a föld sem elegendő valamennyi igény kielégítésére, sőt a népszaporulat akkori állása szerint évek múlván ez a „földosztás” a kisbirtokok további aprózódásához, általános elnyomorodáshoz vezethet. A nagybirtokok felosztásával agrárproletárok százezrei válnak munkanélkülivé, ha pedig ezek a nincstelenek földhöz jutnak, új társadalmi feszültségek keletkeznek a frissen földhöz juttatottak és a törpebirtokosok között. Ezért is ellenezte az erőszakos földhöz juttatást, a földtulajdonok radikális (= forradalmi) megváltoztatását.

Emlékezet

Adorján János (Kupcsok János néven) Inászóbányatelepen született, (közigazgatásilag Zagyvaróna település része, ott anyakönyvezték). Tanulmányait Salgótarjánban és Losoncon végezte, Budapesten élt és tevékenykedett, a terézvárosi (VI. kerület) Frangepán utcában lakott, ahol az 1930-as években híres összejöveteleket tartott. Vendégei ezen alkalmakkor a magyarországi agrárfejlődésről és a mezőgazdaság átalakításának lehetőségeiről vitáztak. Baráti köréhez tartozott – többek között – Bajcsy-Zsilinszky Endre, Kerék Mihály, Simándy Pál, Talpassy Tibor. Móricz Zsigmond (1879–1942) lapjában, a Kelet Népében többször foglalkozott műveivel, a lap szerzői gyakran hivatkoztak könyveire. Adorján tejüzemi tapasztalatai alapján gondolta, hogy az akkor már sikeresen működő tejszövetkezetek tapasztalatait felhasználva lehetne hozzákezdeni a mezőgazdaság szövetkezeti átalakításához. A tejtermelés megszervezésével, a gazdák „termelvényeinek” összehangolásával sikerült leszorítani a tej előállítási költségeit, s megkezdték a tej saját, üzemi feldolgozását (sőt nemsokára megalakultak az első gabonaszövetkezetek is). A sikeren felbuzdulva később – részben Adorján javaslatára – a gazdák már a földművelésük egyesítését tervezték, az állattartást és hizlalást egységes elvek szerint szervezték, elkezdték építeni állataiknak a közös istállókat. Az átalakítás ezért (Adorján szerint) nem lehet radikális és egyszeri, a revolúció helyett az evolúciót hangsúlyozta. A földreform önmagában nem sokat ér a termelés átszervezése nélkül, a földreformnak állandó és tényekkel meg nem alapozott ismételgetése nem több szellemi késdobálásnál. Adorján elképzelései szerint Mátrai Endre az Adony melletti Alsócikolapusztán (Fehér vármegye) alapította meg az első „szövetkezeti nagybirtokot” (felhasználva a tej- és gabonaszövetkezeti kooperáció tanulságait).

Írásai igen nagy vihart kavartak, baloldali (szocialista és kommunista bírálói) kiemelték, hogy ellenzi a földreformot, ezt a gyanút elősegítette, hogy gr. Károlyi Gyula felvásároltatta könyvének fellelhető példányait, és úgy terjesztette, hogy csakis a nagybirtok az életképes. Adorján újabb és újabb könyvekkel és tanulmányokkal válaszolt, egyre indulatosabb írásai hatására végül mind a bal-, mind a jobboldali agrárszakértők számára elképzelései hiteltelenné váltak. Jóhiszemű megállapításait szándékosan félremagyarázták, s miután a földreformmal kapcsolatos könyvrészletet külön mint röplapot is megjelentette nézeteivel végleg elszigetelődött (talán csak Móricz volt az egyetlen, aki végig kitartott mellette). Kovács Imre Szovjet-Oroszország agrárpolitikája c. művében viszont Adorján munkáit – tévesen – úgy értékelte, hogy az a szovjet tervgazdálkodást népszerűsítette. A Magyar Nemzet 1944. jan. 21-i számában fejtette ki elképzeléseit a jövő falujáról, ezzel próbálta tisztázni a félreértéseket. Az íráshoz Kovács Imre, Erdei Ferenc, Kerék Mihály és Veres Péter is hozzászólt. Az illegalitásban utóbb Adorján sem tagadta már, hogy nagyüzemi elképzeléseit már befolyásolták a szovjet eredmények, azonban ellenezte, azok kritikátlan átvételét. Valószínűleg írásai közéleti hatása miatt kérték fel a „felszabadulás” után az államtitkári posztra. Új pozíciójában a földreformot, a termelési és a hitelreformmal együtt próbálta megvalósítani egy új, szövetkezeti nagyüzemi művelés bevezetéseként. Nevéhez fűződik Magyarországon az az üzemi szemlélet, amelyik nagyüzemi módon kívánta megszervezni a kisüzemek azon termelési ágazatait, amelyekben kétségtelenül megmutatkozott a nagyüzemi termelés fölénye. Elképzeléseivel azonban ismét magára maradt, nemcsak a kommunistákkal, de parasztpárti harcostársaival is szembekerült. Miután lemondatták államtitkári feladatairól, visszavonult a közélettől (jóllehet 1947-ig még nemzetgyűlési képviselő volt). Nemsokára személye ellen „nyugati izgatás gyanúja” miatt valóságos hajsza kezdődött, s amikor idézést kapott a Gazdasági Rendőrségtől öngyilkosságot követett el. A kapitányság ötödik emeletéről levetette magát.

Írásait kezdetben Kupcsok János néven jegyezte, 1935-ben hivatalosan is felvette apai nagyanyja családnevét, az Adorján-t.

Szerkesztés

A Magyar Mezőgazdasági Társaság szaklapjának, a Magyar Mezőgazdaságnak alapító szerkesztője (1946–1948).

Főbb művei

F. m.: A magyar kisbirtok problémái. Kupcsok János néven. (Köztelek, 1926. ápr. 15.)
A mezőgazdasági munka szervezésének kérdése. Kupcsok János néven. (Mezőgazdasági Üzemtani Közlemények, 1926. 1-3.)
A földreform útja. (Szép Szó, 1936)
A magyar föld korszerű problémái. (Az Arany János Irodalmi Műintézet kiadványa. Bp., 1937)
A magyar kenyérkérdés. Első könyv: A szegényedés lejtőjén. Diagnosztikai felvételek mezőgazdaságunk életéből. [Unicus.] (Bp., Mérnökök Nyomdája, 1939)
Megoldás-e a földreform? (Az Arany János Irodalmi Műintézet kiadványa. Bp., 1939)
Mezőgazdaságunk hétéves terve. (Az Arany János Irodalmi Műintézet kiadványa. Bp., 1941)
A víz és a mezőgazdaság. (Az Ország Útja, 1941. 4.)
Üzemrendezési tervezet a jövő falujához. (Magyar Nemzet, 1944. jan. 21.)
A magyar gazda zsebkönyve. Szerk. Horváth Sándorral. (Bp., 1947)
Mezőgazdaságunk jövője. (Válasz, 1947. 1.).

Irodalom

Irod.: források és műveiről: Kupcsok János, a gr. Károlyi Imre Tejüzemi Részvénytársaság cégvezetője családnevét „Adorján”-ra változtatta. (Központi Értesítő, 1935. okt. 31.)
Donáth Ferenc: A. J.: A magyar föld korszerű problémái. (Gondolat, 1937. 6.)
Erdős Jenő: A. J.: A magyar föld korszerű problémái. (Az Újság, 1937. jún. 20.)
Fábián Dániel: Egyenlő feltételeket a kis- és nagybirtokok vesenyében. A. J.: A magyar föld korszerű problémái c. új könyvéről. (Szabadság, 1937. júl. 4.)
Kemény Gábor: A. J.: A magyar föld korszerű problémái. (Korunk, 1937. 10.)
M. R.: A. J.: A magyar föld korszerű problémái. (Századunk, 1937)
Mutschenbacher Emil: A. J.: A magyar föld korszerű problémái. (Köztelek, 1937. júl. 18.)
P. P.: A. J.: A magyar föld korszerű problémái. (Társadalomtudomány, 1937. 3-5.)
Takács József: A. J.: A magyar föld korszerű problémái. (Szocializmus, 1937. 6.)
Lipták László: A. J.: A magyar föld korszerű problémái. (Közgazdasági Szemle, 1938. 5-6.)
H. P.: A. J.: A magyar kenyérkérdés. (Népszava, 1939. okt. 1.)
Rothmeyer Imre: A. J.: A magyar kenyérkérdés. (Köztelek, 1939. ápr. 23.)
S. G.: A magyar kenyérkérdés. A. J. könyve mezőgazdaságunk életéről és a „szegényedés lejtőjéről”. (Szabadság, 1939. ápr. 1.)
Simándy Pál: A. J.: A magyar kenyérkérdés. (Az Ország Útja, 1939. 6.)
Dávid László: A. J.: Mezőgazdaságunk hétéves terve. (Közgazdasági Szemle, 1941. 9.)
Kovács Imre: A. J.: Mezőgazdaságunk hétéves terve. (Magyar Nemzet, 1941. nov. 16.)
Móricz Zsigmond: A. J.: Mezőgazdaságunk hétéves terve. (Kelet Népe, 1941. 19.)
Jócsik Lajos: A. J.: Mezőgazdaságunk hétéves terve. (Az Ország Útja, 1942. 3.)
Kovács Imre: Új üzem – új élet a faluban. (Magyar Nemzet, 1944. jan. 28.)
Erdei Ferenc: A magyar mezőgazdaság korszerűsítése. (Magyar Nemzet, 1944. febr. 6.)
Kerék Mihály: A magyar mezőgazdasági üzem reformja. (Magyar Nemzet, 1944. febr. 13.)
Veres Péter: A parasztság jövője. (Magyar Nemzet, 1944. febr. 20.)
Bán Dezső: A mezőgazdasági kisüzem korszerűsítése. (Magyar Nemzet, 1944. febr. 27.)
Z. Nagy Ferenc: A parasztgazdálkodás reformja. (Magyar Nemzet, 1944. márc. 5.).

Irod.: tanulmányok, lexikonok: Békés István: Vita az első ötéves tervről Horthy-Magyarországon. (Népszabadság, 1962. nov. 7.)
Talpassy Tibor: A nagyüzemi termelés korai propagátora. (Agrártörténeti Szemle, 1977. 3-4.)
Benkő Péter: A magyar népi mozgalom almanachja. 1932–1962. (Bp., 1996)
Az 1945. nov. 29-re összehívott Országgyűlés almanachja. Főszerk. Vida István. (Bp., 1998)
.

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939J-XS9R-YB?cc=1743180&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AX2D5-143 (Hochberger Antónia születési anyakönyve, 1870)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GP61-9B91?i=459&wc=92SD-PT5%3A40678701%2C50814401%2C40853002&cc=1452460 (Kupcsok János születési anyakönyve, 1900)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GPX7-XBW?i=37&wc=92SF-DPY%3A40678701%2C50814401%2C41359201&cc=1452460 (Kupcsok Julianna születési anyakönyve, 1910)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6GKW-T5B?i=141&wc=9279-PT5%3A40678301%2C51334101%2C1077266701&cc=1452460 (Adorján János halotti anyakönyve, 1949)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2021

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője