Adorján Boldizsár
Adorján Boldizsár

2022. július 5. Kedd

Adorján Boldizsár, otrokócsi

költő, író, jogász

Születési adatok

1820. február 2.

Gortvakisfalud, Gömör vármegye

Halálozási adatok

1867. július 13.

Gortvakisfalud, Gömör vármegye

Temetési adatok

1867. július 15.

Gortvakisfalud, családi sírbolt


Család

Nagyszülei: otrokócsi Adorján Márton, Jósafey Borbála.

Szülei: Adorján Dávid (1783–1852) táblabíró, nagybirtokos, nemes Rajszy Klára (1792–1848).

Testvére: Adorján Klára és Beke Bálintné Adorján Borbála (†1876. ápr. 26.).

Felesége: 1850. ápr. 27.–1867. júl. 13.: Lemouton Emília (1824. márc. 22. Pest–1869. jan. 22. Gortvakisfalud) író, műfordító, Lemouton János (1785–1850) a pesti egyetem francia, olasz és angol tanára és Czepka Mária leánya.

Gyermekei, fia: Adorján Lőrinc (1853. dec. 8. Gortvakisfalud–1905. márc. 8. Korompa [Krompach], Szepes vm. Temetés: 1905. márc. 11. Gortvakisfalud) a korompai vasgyár mérnöke; Adorján Viktor (1854–), leánya: Adorján Ilona (1852–1877. dec. 24. Gortvakisfalud. Temetés: 1877. dec. 26. Gortvakisfalud), Bíró Bertalanné Adorján Lujza (= Adorján Louis; 1858–1899. szept. 23. Bácskapuszta. Temetés: 1899. szept. 25. Gortvakisfalud), szentmiklóssi és óvári Pongrácz Pálné Adorján Margit (1860. nov. 17. Gortvakisfalud–1936. jún. 3. Bp.) és Adorján Rózsa (1863–1889. dec. 29. Tamásfalva. Temetés: 1889. dec. 31. Gortvakisfalud).

Armand kisgyermekkorában elhunyt, Lőrinc halála után férfiágon kihalt az Adorján család (Viktor már Lőrinc halála előtt meghalt).

Anyai ági leszármazotta: Bettes István (1954–) felvidéki költő.

Iskola

Középiskoláit a losonci református gimnáziumban, Rimaszombatban és Sárospatakon végezte, jogi tanulmányai befejezése után Csetneken ügyvédgyakornok, majd ügyvédi vizsgát tett (1840) és Pesten telepedett le (1841).

Életút

Pesten törvényszéki ülnök és ügyvéd (1840–1850), a cs. és kir. törvényszék tagja, a rögtönítélő bíróság ülnöke (Rimaszombatban, 1850–1854), igazságügyi tanácsos (uo., 1854–1867), táblabíró (1867). A forradalom és szabadságharc idején nemzetőrként működött (1848).

Petőfi Sándor (1823–1849) és Vörösmarty Mihály (1800–1855) baráti köréhez tartozott, verseket már pataki diákkorában írt, első költeményei a Parthenon zsebkönyveiben jelentek meg (1837-ben, tizenhét éves korában, a zsebkönyvet  pataki diákok Kölcsey Ferencnek ajánlották). Romantikus lírájára leginkább Vörösmarty Mihály hatott, de írt hazafias költeményeket, történelmi elbeszéléseket és a kor népszerű műfajában, a beszélyben is jeleskedett. Néhány írása a pesti divatlapokban, Ivánfy Malvina álnéven jelent meg.

Munkáit nem gyűjtötték össze; hátrahagyott iratait a gömöri levéltárban és az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) őrzik.

Emlékezet

Pesten élt (1841–1850), házassága után szülőfalujába, Gortvakisfaludra tért vissza (1850–1867) és Rimaszombatban tevékenykedett. Súlyos tüdőbetegségben hunyt el, utolsó éveiben felesége ápolta. Síremléke a gortvai temetőben áll. Az ő ajánlására jelölték Petőfit a gömöri táblabíró választáson (1845. máj. 28-án; ez volt Petőfi egyetlen közéleti tisztsége). Petőfi, emlékkönyvébe is beleírt (Adorján Boldizsár emlékkönyvébe, Gortvakisfaludon, 1845. jún. 3-án). Egy jóval később (1848. jan. 6-án) kelt, szintén Adorjánhoz címzett Petőfi-levelet Ágoston József, az Első Magyar Általános Biztosító Társaság hivatalnoka tette közzé a Vasárnapi Ujságban (1880. 29.). Több levelét Wallentinyi Dezsőné tett közzé (az Irodalomtörténeti Közleményekben, 1907-ben).

Szerkesztés

Írásait – többek között – az Athenaeum, a Regélő, a Pesti Divatlap és az Életképek (1839–1843), valamint az Emlény és a Nemzeti Almanach (1840–1842) közölte.

Főbb művei

F. m.: Emlékezés könyeimre. (Parthenon Zsebkönyv 2. Szerk. Ormos László. Sárospatak, 1837)
Az elfelejtett nő. Beszély. Ivánfy Malvina álnéven. (Életképek, 1844)
Visegrád. Költői elbeszélés. (Pesti Divatlap, 1845).

Irodalom

Irod. és források: Meghalt otrokocsi Adorján Boldizsár. (Pesti Napló, 1867. aug. 7.)
Elhunyt Adorján Boldizsár. (Vasárnapi Ujság, 1867. aug. 11.)
Adorján Boldizsár halálla. (Magyar Polgár, 1867. aug. 14.)
Néhai Adorján Boldizsár felesége, Lemouton Emília elhunyt. (Fővárosi Lapok, 1869. jan. 28.)
Petőfi levele Adorjánhoz. (Vasárnapi Ujság, 1880. 29.)
A korán elhunyt Adorján Boldizsár kéziratait őrzik a rimaszombati levéltárban. (Fővárosi Lapok, 1881. aug. 30.)
Adorján Loránd [!] honvéd hadnagy, a néhai Adorján Boldizsár költő fia pünkösd másodnapján tartotta esküvőjét Frideczky Matild kisasszonnyal, Frideczky Lajos törvényszéki elnök leányával. (Fővárosi Lapok, 1883. máj. 17.)
Meghalt Adorján Róza, néhai Adorján Boldizsár leánya. (Pesti Hírlap–Fővárosi Lapok, 1890. jan. 3.)
Elhunyt Adorján Lőrinc vasgyári felügyelő. (Független Magyarország, 1905. márc. 11.)
Forgon Mihály: Az otrokocsi Adorján család. (Genealógiai füzetek. Kolozsvár, 1906)
Czeke Marianne: Lemouton Emília, Shakespeare összes drámai műveinek első magyar fordítója. I–II. füzet. (Magyar Shakespeare Tár, 1911. 4.)
Wallentinyi Dezsőné: Levelek Adorján Boldizsár levelesládájából. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1917. 1.)
Petőfi nyomdokain. Mikor Petőfit táblabíróvá nevezték ki. [Petőfiről és Adorján Boldizsárról.] (Pesti Hírlap, 1925. dec. 25.)
Elhunyt Pongrácz Pálné Adorján Margit- (Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap, 1936. jún. 6.)
Szombathy Viktor: Petőfi nyomán, Gömörben. [Petőfiről és Adorján Boldizsárról.] (Magyar Hírlap, 1972. nov. 26.)
Takáts Gyula: Egyetemes szólítású vers. Petőfi: Adorján Boldizsárhoz. (Kortárs, 1973. 7.)
Barsi Béla: Az Adorján, Frideczky és Szeleczky családok genealógiája és története az Adorján–Szeleczky Levéltár tükrében. (Matrikula. A Magyar Családtörténet-kutató Egyesület kiadványa, 2015)
Szörényi László: Költőnek születtél. [Adorján Boldizsárról és utóéletéről. Anyai ági leszárrmazotta Bettes István szlovákiai magyar költő.] (Magyar Nemzet, 2015. jún. 20.).

Irod.: lexikonok: Ferenczy Jakab–Danielik József: Magyar írók. Életrajz-gyűjtemény. (Pest, 1856)
Danielik József: Magyar írók. Életrajz-gyűjtemény. Második, az elsőt kiegészítő kötet. (Pest, 1858)
Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Tököly Gábor: Ki kicsoda Rozsnyón? (Somorja, 1999)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000).

 

neten:

http://www.macse.hu/matrikula/Matrikula-2015-3.pdf (Barsi Béla írása Adorján Boldizsár anyakönyvi bejegyzésével)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/303502 (Adorján Boldizsár gyászjelentése, 1867)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/303536 (Adorján Ilona gyászjelentése, 1877)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/303612 (Adorján Rózsa gyászjelentése, 1889)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/345299 (Bíró Bertalanné Adorján Louis [!] gyászjelentése, 1899)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/303599 (Adorján Lőrinc gyászjelentése, 1905)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DT4J-8Q?i=154&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A668N-25YL (Pongrácz Pálné Adorján Margit halotti anyakönyve, 1936)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/303600 (Adorján Lőrincné Frideczky Mathilde gyászjelentése, 1937)

Megjegyzések

Wikipédia: téves születési adat: máj. 2.! Anyakönyvi adata szerint febr. 2-án született!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2022

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője