Adorján Bence
Adorján Bence

2022. augusztus 9. Kedd

Adorján Bence

közgazdász, villamosmérnök, informatikus

Születési adatok

1921. szeptember 14.

Budapest

Halálozási adatok

1989. augusztus 12.

Budapest

Temetési adatok

1989. augusztus 23.

Budapest

Farkasrét (búcsúztatás)


Család

Nagyszülei: Adorján Béla, Fekete Paula.

Szülei: Adorján Barnabás (†1949. dec. 26) villamossági vállalkozó, rádiófelszerelési üzlettulajdonos, majd villanyszerelő kisiparos, Goth Mária vendéglátó-ipari alkalmazott, majd postai műszaki rajzoló. Apja építette – többek között – a Telefonhírmondó hangszórós erősítőit és a Bródy Sándor utcai első rádióstúdió antennáit.

Felesége: Karsai Adél (†1975. szept. 29. Bp. Temetés: 1975. okt. 7. Farkasrét), Karsai Ferenc esztergályos, majd a TÜKER tisztviselője és Kurucz Adél leánya.

Gyermekei, fia: ifj. Adorján Bence (†1996) gépészmérnök, az ÉVITERV munkatársa; leánya: Kovár Gyuláné Adorján Adél (1954–1984. aug. 6. Bp.) orvos, a SOTE II. sz. Kórbonctani Intézete orvosa.

Adorján Adél férje: Kovár Gyula (1946. máj. 18. Győr–2015. febr. 2. Szentendre. Temetés: 2015. febr. 20. Győr, Nádorvárosi Temető) sportvezető, sportújságíró, a Magyar Ökölvívó Szövetség főtitkára (1980–1982).

Iskola

A budapesti I. kerületi Kossuth Lajos fiú felsőkereskedelmi iskolában éretts. (1939), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) Közgazdaság-tudományi Karán közgazdász okl. és doktori okl. szerzett (1946), a BME Villamosmérnöki Kar Gyengeáramú Szakán végzett (1959), a közgazdaság-tudományok kandidátusa (tkp. az első magyar informatikai kandidátus!, 1976), doktora (1985).

Okleveles könyvvizsgálói (1951) és felsőfokú népgazdasági tervezési képesítést is szerzett (1953).

Életút

A Magyar Petróleum Rt. adminisztrátora (1939–1941), a Hungária Vegyiművek munkatársa (1942–1948), az Országos Tervhivatal (OT) főelőadója (1948–1950), beruházási osztályvezetője (1950–1957). Az MTA KFKI Elektromos Főosztálya tud. munkatársa és főosztályvezető-helyettese (1957–1966), főosztályvezetője (1966–1968). Az Elektronikus Fejlesztő és Kísérleti Műszergyártó Vállalat üzemvezetője (1968–1969), a Számítástechnikai Koordinációs Intézet (SZKI) tudományos és műszaki-gazdasági tanácsadója (1969–1972), az SZKI igazgatóhelyettese (1972–1981), nyugdíjas tud. tanácsadója (1981–1989).

A Perugiai Egyetem ösztöndíjasa (1942).

Beruházás-tervezéssel az ipari beruházások hatékonyság-vizsgálatával foglalkozott. Tanulmányai befejezése után két nagy vegyipari vállalatnál dolgozott, közben Heller Farkasnál (1877–1955) védte meg doktori értekezését. A II. világháború után mint fiatal közgazdász, részt vett az MKP Államgazdasági Osztálya által irányított közgazdasági tanulmányokban és az első népgazdasági tervek kidolgozásában (1948–1950), valamint részt vett a magyarországi könyvszakértői képzési és vizsgáztatási rendszer demokratizálásában; majd munkáját az OT-ban is folytatta. Jelentős szerepet játszott a Brüsszeli Világkiállítás magyar sikerében, a magyar pavilon tudományos kiállítási és bemutatórészlegének vezetője (már, mint az MTA KFKI Elektromos Főosztálya tudományos munkatársa, 1958-ban). Kezdeményezte az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) irányítása alatt létrejött SZKI megalakulását, ahol új szervezési módszereket dolgozott ki a termelés koncentrálására, és ezzel összefüggésben, az OMFB megbízásából az I. Számítástechnikai Kutató Célprogram megalkotója (1976–1980 és 1980–1985). Különösen értékesek a számítógépesítés egyre növekvő hatását és a társadalomnak az egyre növekvő számítógép-függőségét elemző megállapításai. Az 1980-as években megjelent számítástechnikai művei a hazai informatikai irodalom nagyközönségnek szánt, igen nagy sajtóvisszhangot kiváltott, klasszikus dolgozatai. Írásai révén gyakran szerepelt napilapokban, hetilapokban és népszerű magazinokban.

Elismertség

Az MTA Jövőkutatási Bizottságának vezetője (1976–1981).

A KGST Atomenergia békés célú felhasználásával foglalkozó bizottság nukleáris műszerszekciójának vezetője (1960–1967).

A Méréstechnikai és Automatizálási Tudományos Egyesület Ipargazdasági Szakosztálya és a METESZ Ipari Osztálya Oktatási Csoportjának tagja.

Elismerés

Munka Érdemrend (bronz, 1969; ezüst, 1979).

Szerkesztés

Mérés és Automatika c. folyóirat szerkesztőbizottságának tagja (1973-tól). 

Főbb művei

F. m.: A magyar vegyipar fejlődésének lehetőségei. Egy. doktori értek. (Bp., 1946)
Az 1952. évi beruházási terv. (Többtermelés, 1952. 8.)
A beruházások
hatékonyságának kérdéséről. Sóky Dezsővel. (Az Országos Tervhivatal Tanulmányi Osztályának kiadványa. Bp., 1952)
A
beruházási terv. (A népgazdaság tervezése. Bp., Tervgazdasági Könyvkiadó, 1952)
Beruházási
szervezetünk. – Beruházási szervezet a Szovjetunióban. (A BME Mérnöktovábbképző Intézete előadásai. Bp., 1953)
Szélessávú impulzuserősítő. BME Villamosmérnöki Kar szakdolgozat. (Bp., 1957)
A
termelés koncentrálásának új szervezési irányai. (Bp., Kögazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1968)
Sokcsatornás analizátorok alkalmazása az izotóptechnikában. Hinsenkamp Alfréddel és Mannhardt Endrével. (Atomtechnikai Tájékoztató, 1968. 12.)
Számítástechnika tegnap, ma, holnap. Monográfia és kand. értek. is. (Bp., Műszaki Könyvkiadó, 1977)
A számítástechnika várható fejlődéséről. (Prognosztika. Az MTA Tudományszervezési Csoport kiadványa, 1977. 1-2.)
A számítástechnika jövőjéről.
Tömeges alkalmazás és szemléletváltás. Szentgyörgyi Zsuzsával. (Magyar Tudomány, 1978. 7-8.)
A
számítástechnika, mint a népgazdaság egészének fejlődését szolgáló új eszköz, illetve módszer prognosztizálásának néhány tapasztalata. (A III. Magyar Jövőkutatási Konferencia előadásai. 1978. okt. 3–5. Bp., 1979)
A
számítástechnika fejlődésének előrejelzése. Szini Istvánnal. (Vállalatvezetés, vállalatszervezés, 1979. 2.)
A számítástechnikai prognóziskészítés tapasztalatairól és jövőjéről. Sipka Júliáva
l és Szentgyörgyi Zsuzsával. (Prognosztika. Az MTA Tudományszervezési Csoport kiadványa, 1980. 3-4.)
A számítástechnika válaszúton. (Bp., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1982)
Gondolatok a KGST-országok számítástechnikai prognóziskészítési munkájáról. A. B. előadása a KGST Tudományos-műszaki Együttműködési Bizottság Prognosztikai Munkabizottsága számítástechnikai szakértői munkcsoportjának moszkvai értekezletén.
(Prognosztika. Az MTA Tudományszervezési Csoport kiadványa, 1982. 3-4.)
A
tudományos-technikai forradalom okozta változások felgyorsulásának és állandósuló irányzatainak néhány következménye. (Közgazdasági Szemle, 1983. 7-8.)
Állítások és kételyek a számítástechnika, a mikroelektronika és az informatika jövőjéről. (A Központi Statisztikai Hivatal és a SZÁMALK közös kiadványa. Bp., 1984)
Műszaki-gazdasági és
társadalmi kölcsönhatások érvényesülése a számítástechnikában. Doktori értek. is. (Bp., 1985).

F. m.: szerk.: Iparvállalatok tervmunkáinak alapjai. (Bp., Tervgazdasági Könyvkiadó, 1951)
Terv- és üzemgazdaságtan. (A Számviteli Képesítő Bizottság
kiadványa. Bp., 1951)
A népgazdaság tervezése. (Bp., 1952)
Jugyin, J. M.–Kaplan, V. M.: Az ipari
beruházások kérdései, különös tekintettel a gépipari beruházásokra. Sajtó alá rend. (Bp., Tervgazdasági Könyvkiadó, 1952)
Rovinszkij, Nyikolaj Nyikolajevics: A beruházások finanszírozásának szervezete-rendszere. Sajtó alá rend. Bácskai Tamással és Dános Imrével. (Bp., Pénzügyi Könyvkiadó, 1952).

F. m.: szabadalma: Többutas koaxiális kapcsoló. Almási Lajossal és Sándor Lászlóval. (1965).

Irodalom

Irod.: családi források és műveiről: Elhunyt Adorján Barnabás. (Rádió és Filmtechnika, 1950. 2.)
Magyar szakemberek a brüsszeli világkiállítás technikai érdekességeiről. (Népszabadság, 1958. máj. 14.)
Jankovszky János: Fotonszámláló, elektronágyús generátor és a magyar „sugár-detektív” nagy sikere Brüsszelben. [Adorján Bence a világkiállítás újdonságairól.] (Népszava, 1958. máj. 29.)
Gergely István: Adorján Bence: A termelés koncentrálásának új szervezési irányai. (
Közgazdasági Szemle, 1968. 7-8.)
Pető Gábor Pál: A félreismert számítógép. Divat? Pazarlás? Szükségszerűség? Beszélgetés Adorján Bence kandidátussal. (Népszabadság, 1976. nov. 21.)
Rubóczky István: Adorján Bence: Számítástechnika tegnap, ma, holnap. (Elektrotechnika, 1977. 8. és Gép, 1977. 11.)
Nováky Erzsébet: Adorján Bence: Számítástechnika tegnap, ma, holnap. (Közgazdasági Szemle, 1978. 1.)
Fáy László: Adorján Bence: A számítástechnika válaszúton. (Műszaki Élet, 1982. 103.)
R. F. K.: Nincs nyugdíjas alkotó… A kutató nem pihen. [Beszélgetés Adorján Bencével és új könyvéről.] (Magyar Nemzet, 1982. júl. 21.)
Szentgyörgyi Zsuzsa: A mennyiség átcsapása minőségbe. Adorján Bence: A számítástechnika válaszúton. (Népszabadság, 1982. jún. 10.)
Szini István: A számítástechnika jövője. Adorján Bence új könyvéről. [A számítástechnika válaszúton.] (Prognosztika. Az MTA Tudományszervezési Csoport kiadványa, 1982. 1-2.)
Kovács
Géza: Adorján Bence: A számítástechnika válaszúton. (Magyar Tudomány, 1983. 1.)
Nováky Erzsébet: Adorján Bence: A számítástechnika válaszúton. (Közgazdasági Szemle, 1983. 7.)
Rubóczky István: Adorján Bence: A számítástechnika válaszúton. (Gép, 1984. 4.)
Adorján Bence. (Heti VG, 1984. júl. 31.)
Nováky Erzsébet: Az informatika–számítástechnika–mikroelektronika szerves egysége és jövőjük. Adorján Bence új könyvéről. [
Állítások és kételyek a számítástechnika, a mikroelektronika és az informatika jövőjéről.] (Prognosztika. Az MTA Tudományszervezési Csoport kiadványa, 1984. 3-4.)
Elhunyt Kovárné dr. Adorján Adél. (Népszabadság, 1984. aug. 14.)
Laufer Judit: Adorján Bence: Állítások és kételyek a számítástechnika, a mikroelektronika és az informatika jövőjéről. (Magyar Tudomány, 1985. 4.)
Rubóczky István: Adorján Bence: Állítások és kételyek a számítástechnika, a mikroelektronika és az informatika jövőjéről. (Elektrotechnika, 1988. 7.)
Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1989. aug. 18.)
Elhunyt Adorján Bence [ifj.] gépészmérnök. (Népszabadság, 1996. jan. 13.)
Elhunyt Kovár Gyula újságíró, az Endre TV felelős szerkesztője. (Magyar Nemzet, 2015. febr. 17.).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-D1DQ-5SR?i=213&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AWFPL-FLW2 (Adorján Barnabás halotti anyakönyve, 1949)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/164445 (Karsai Ferencné Kurucz Adél gyászjelentése, 1975)

https://szentendre.hu/elhunyt-kovar-gyula-az-endre-tv-alapitoja/ (Elhunyt Kovár Gyula, 2015)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2021

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője