Adorján Andor
Adorján Andor

2022. július 5. Kedd

Adorján Andor

író, újságíró, műfordító, szerkesztő

Névváltozatok

Adorján André; 1915-ig Lakenbacher Andor

Születési adatok

1883. május 27.

Szombathely, Vas vármegye

Halálozási adatok

1966. február 7.

Eaubonne, Val-d’Oise megye, Franciaország


Család

Nagyszülei: Singer Albert, Baron Janka.

Szülei: Lakenbacher Fülöp, Singer Malvin.

Felesége: 1908. szept. 1.– Cocardon Gabriella Henriette (1886. jan. 29.), Cocardon Amade Eustach és Simon Mária Adél leánya.

Iskola

Elemi iskoláit Szombathelyen végezte, a budapesti VII. kerületi állami gimnáziumban éretts. (1901), a budapesti tudományegyetem állam- és jogtudományi (1901–1902 és 1904–1905), ill. bölcsészettudományi karán (1908–1910); közben a párizsi egyetemen és az Écoles des Hautes Études Sociales-on, valamint a párizsi újságíró-iskolán tanult (1905–1908).

Életút

A Pesti Napló belső munkatársa, párizsi és balkáni tudósítója (1905–1910), Az Est munkatársa (1910–1919) és haditudósítója (a balkáni háborúról, 1912–1913 és az I. világháborúról, 1914-től).

A forradalmak után Párizsban telepedett le (1919), ahol előbb saját sajtóügynökségét vezette, majd a L’Oeuvre c. lap munkatársa (1919-től), az Orient et Occident szakértője (1922-től), egyúttal budapesti lapok, a 8 Órai Újság és A Reggel párizsi tudósítója (1934–1939) és a Neue Zürcher Zeitung magyarországi szakértője.

A századelő népszerű írójaként irodalmi esszé-portrékat, történelmi munkákat, népszerű regényeket írt, gyűjtötte a nagy francia forradalommal és Napóleonnal kapcsolatos műveket, emlékeket, valamint magyar és külföldi híres személyekkel kapcsolatos anekdotákat. Forradalom és császárság (I–VIII. kötet, 1914–1915) c. megjelent monográfiája a magyar világtörténeti albumok klasszikusa, könyvészetileg is keresett, rendkívül értékes munkája.

Különösen jelentős műfordítói tevékenysége: klasszikus francia és angol nyelvű szépirodalmat, kalandregényeket (Verne művei) és detektívtörténeteket (Sherlock Holmes, Arsène Lupin novellák) tolmácsolt, valamint az ő fordításában mutatták be Maurice Maeterlinck A kék madár c. „tündérjátékát” (A Magyar Színházban, 1913-ban). Franciára fordította – többek között – Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk c. regényét, valamint Molnár Ferenc az Ördög, a Hattyú, ill. Lengyel Menyhért Tájfun c. színművét.

Emlékezet

Adorján Andor (Lakenbacher Andor néven) Szombathelyen született, zsidó családban; elemi iskoláit Szombathelyen (és talán Kaposvárott is) végezte. Budapesten jogot és bölcsészetet hallgatott, tanulmányait azonban többször megszakította: éveket töltött Párizsban, ő volt az első magyar, aki Párizsban elvégezte az újságíró akadémiát. A Pesti Napló párizsi tudósítója volt, majd hazatérése után Az Est-nél helyezkedett el. Neve országosan a balkáni háborúk haditudósítójaként vált ismertté. Még a háború kitörése előtt a bolgár fővárosba utazott, majd elkísérte a bolgár sereget a harctérre, onnan küldte szépirodalmi igénnyel megírt, rendkívül népszerű riportjait. A háború végén országos előadókörútra indult a balkáni helyzetet ismertetve, azon kevesek közé tartozott, aki úgy vélte, hogy a balkáni konfliktusok nemsokára egy minden addiginél jelentősebb nagy háborúba torkollhatnak. Az I. világháború kitörésekor Stockholmban tartózkodott, csak diplomáciai közbenjárásra térhetett haza.

Az összeomlás után végleg Párizsba költözött Éditions du Bateau Ivre néven kiadót alapított, ahol több magyar szerző francia nyelvű kiadványát (és mindenekelőtt Molnár Ferenc és Lengyel Menyhért általa lefordított színműveit) jelentette meg. Francia nyelvű írásai André Adorján néven jelentek meg, magyarosítása előtt a Lakenbacher és a Lackenbacher családnevet is használta. Visszaemlékezéseiben Dénes Zsófia többször megemlítette Adorján Andort és francia feleségét, pontos születési adatait először Bajomi Lázár Endre, a magyar–francia művelődéstörténeti kapcsolatok kutatója közölte. Bibliográfiája és élete néhány sorseseménye időnként összekeveredik Adorján Sándor (= 1881-ig Weisz Sándor 1858. jan. 5. Debrecen) író, műfordító munkásságával.

Főbb művei

F. m.: önálló művei: A szeszélyes leány hangulatai. Regény. (Bp., Szerző kiadása, 1901)
Nagy katonák. (Karri
èrek. 7. Bp., Singer és Wolfner, 1912
hasonmás kiad. Bp., Laude Kiadó, 1997)
Primadonnák és
kisebb csillagok. A kulisszák világából. Anekdoták. (Mozgó Könyvtár. 85. Bp., 1912?)
Sorsok és pályák. Irodalmi arcképek. (Bp., Franklin, 1912)
Egy haditudósító feljegyzései. Háborús riportok. (Békéscsaba, Tevan, 1913)
Anekdoták, víg esetek nagy férfiakról. Nagy Endrével és Tábori Kornéllal. (Vidám Könyvtár. 16. Bp., 1913)
A rokokó század. Gottermayer egészvászon kötésben, 22 műlapon, fekete-fehér, részben kihajtható illusztrációkkal. (Századok legendái. Bp., 1914)
Forradalom és császárság. A francia forradalom és Napoleon. I–VIII. köt. Kéry Pállal, Kiss Bélával, Seres Lászlóval. Kiadói festett, aranyozott, Gottermayer egészvászon kötésben, beragasztott képekkel. (Bp., 1914–1915)
Írók és firkászok víg esetei. Anekdoták. Tábori Kornéllal. Színes kiadói papírborítékban. (Vidám Könyvtár. 24. Bp., 1915)
Havas hegyek alatt, véres utakon. Hadinaplóm a Balkánról, a világháborúból. (Világkönyvtár. Bp., Magyar Kereskedelmi Közlöny Hírlap és Könyvkiadó, 1916)
La Finlande, rempart de l’Europe. (Paris, 1940).

F. m.: írásai a Nyugatban: Párbeszéd Anatole France házasságából. (1909. 22.)
Kétféle sajtó. (1912. 2.)
A toporci hársak alatt. (1912. 7.)
Kóbor Tamás: Aranyhajú Rózsika. (1912. 16.)
Párizsi levél. Érzelmes séta az irodalom körül. (1926. 2.)
Az istennő rózsái. Párizsi levél. (1927. 20.)
Adolf Joffe. (Nyugat, 1928. 1. és Társadalmi Szemle, 1990. 10.)
Farkas István kiállítása Párizsban. (1929. 14.)
Árverés az Olympuson. Párizsi levél. (1930. 1.)
Öreg ordas halála. Ilja Rjepin emlékezetére. (1931. 9.)
Strindberg levelei harmadik feleségéhez. (1934. 16.).

F. m.: egyéb írásai: Látogatás Mikszáth Kálmánnál. (Pesti Napló, 1908. jan. 12. és újraközölve: Magyar Napló, 1993. 11.)
Látogatás Herczeg Ferencnél. (Pesti Napló, 1908. jan. 19. és újraközölve: Magyar Napló, 1993. 13. és A Hét, 1993. 27.)
Látogatás Ambrus Zoltánnál. (Pesti Napló, 1908. jan. 26. és újraközölve: Magyar Napló, 1993. 17.)
Látogatás Gárdonyi Gézánál. (Pesti Napló, 1908. febr. 2. és újraközölve: Magyar Napló, 1993. 24.)
L’opérette hongroise. (Revue de Hongrie, 1910)
Görgeyné naplója. Közli: A. A. (Az Est, 1911. febr. 5.–1911. márc. 3.)
Beethoven szerelme. (Új Idők, 1911)
Drinápoly előtt. (Vasárnapi Újság, 1912. 46.)
A sebesültek vonata. (Vasárnapi Újság, 1912. 47.)
Utazások Magyarországon a XIX. század első felében. 1–4. (Magyar Figyelő, 1912. 1–2.)
Színház és sajtó. (Magyar Figyelő, 1912. 3.)
Bulgária és a háború. (Magyar Figyelő, 1912. 4.)
Utazások Magyarországon a XIX. század első felében. 5. (Magyar Figyelő, 1913. 1.)
Balkáni szövetségesek egymás között. – A köztársaság katonái. (Magyar Figyelő, 1913. 2.)
Henri Rochefort. (Magyar Figyelő, 1913. 3.)
Drinápolyban. (Új Idők, 1913)
Bulgária a keresztúton. – Tavaszvárás a Balkánon. (Magyar Figyelő, 1914. 1.)
A balkáni helyzet. (Magyar Figyelő, 1914. 2.)
Görgey Arthurnál. – Sátorváros. (Új Idők, 1914)
Görgey. (Új Idők, 1916)
Bukaresti változatok. – Paradoxonok a magyar újságírásról. (Magyar Figyelő, 1917. 1.)
Demiurgos cselédei. (Literatura, 1928. 9.)
Intérieur Henry Bernstein-nél. (Új Idők, 1930).

F. m.: ford.: Conan Doyle, Arthur: Dr. Holmes kalandjai. Ford. (Bp., 1905)
Goncourt, Edmond–Goncourt, Jules: Mauperin Renée. – Faustin Julia. Kisregények. Ford. Mikes Lajossal és Salgó Ernővel. (Klasszikus regénytár. Bp., Révai, 1908)
Hervieu, Paul: Az idegen. Regény. Ford. (Bp., Magyar Kereskedelmi Közlöny Hírlap és Könyvkiadó, 1908)
Maeterlinck, Maurice: Mária Magdolna. Színmű 3 felvonásban. Ford. (Fővárosi színházak műsora. 259. Bp., 1910)
Verne: A tizenötéves kapitány. Regény. Ford. Geiger Richárd rajzaival. (Verne Gyula munkái. Bp., 1910?)
Verne: Észak a Dél ellen. Regény. Nemes Mihály rajzaival. Ford. (Verne Gyula munkái. Bp., 1910?)
Maeterlinck, Maurice: A kék madár. Tündérjáték 5 felvonásban és 10 képben. Ford. (Nyugat Könyvtár. Bp., 1911, bem.: Magyar Színház, 1913. máj. 8.)
Maeterlinck, Maurice: Szent Antal csudája. Színmű 2 felvonásban. Ford. (Fővárosi színházak műsora. 262. Bp., 1911
2. kiad. 1926)
Capus, Alfred: A nyílsebzette madár. Dráma 4 felvonásban. Ford. (Modern Könyvtár. 113–115. Bp., 1912)
Burkhardt, Max: Clo méltósága. Vígjáték 1 felvonásban. Ford. (Modern Könyvtár. 180. Bp., 1912
bem.: Vígszínház, 1912. jún. 28.)
France, Anatole: Történet egy szerencsés emberről, aki néma asszonyt vett feleségül és egyéb novellák. Ford. (Modern Könyvtár. 160. Bp., 1912)
Maupassant, Guy de: Egy élet. Regény. Ford. Aranyozott gerincű kiadói vászonkötés. (Bp., Athenaeum, 1912)
Bernstein, Henry: A titok. Színmű 3 felvonásban. Ford. (Modern Könyvtár. 329–332. Bp., 1913
bem.: Vígszínház, 1913. okt. 11.)
Vaka, Demetra: Háremélet. Ford. (Bp., Athenaeum, 1913)
Bernard, Tristan: Az apacs. Komédia 3 felvonásban. Ford. (Modern könyvtár. 411–413. Bp., 1914)
Conan Doyle, Arthur: A beryll-fejék története. – A hampshire-i nyaraló. Detektívtörténetek. Ford. (Magyar Könyvtár. Új sorozat 1114–1115. Bp., 1929).

F. m.: fordításai francia nyelvre: Molnár Ferenc: Liliom. (Paris, 1923)
Molnár Ferenc: Le gars de la rue Paul. (A Pál utcai fiúk. 1–4. kiad. Paris, 1937
új kiad. 1958 és 1991).

F. m.: fordításában bemutatott további színművei: Hennequin, Maurice–Duquesnel, Félix: Patachon. Vígjáték 4 felvonásban. (Vígszínház, 1907. jan. 4.)
Donnay, Maurice: Hercegek iskolája. Vígjáték 4 felvonásban. (Magyar Színház, 1908. jan. 22.)
Nancey, Nicolas-Armont, Paul: A mama barátai. Bohózat 3 felvonásban. (Magyar Színház, 1908. aug. 28.)
de Flers, Robert–de Caillavet, Gaston Arman: Virraszt a szerelem. Vígjáték 4 felvonásban. (Vígszínház, 1908. okt. 3.)
Donnay, Maurice: Visszatérés Jeruzsálemből. Színmű 4 felvonásban. (Vígszínház, 1908. nov. 21.)
Bataille, Henry: A meztelen nő. Színmű 4 felvonásban. (Magyar Színház, 1909. febr. 19.)
Leblanc, Maurice–de Croisset, Francis: Lupin Arzén. Dráma 4 felvonásban. (Vígszínház, 1909. máj. 1.)
Hennequin, Maurice–Veber, Pierre: A zsíros ügy. Bohózat 3 felvonásban. (Vígszínház, 1909. szept. 4.)
Niccodemi, Dario: Menedék. Színmű 3 felvonásban. (Vígszínház, 1909. dec. 29.)
Lavedan, Henri: Édes a bűn. Színmű 4 felvonásban. (Nemzeti Színház, 1911. szept. 29.)
Artus, Louis: Nyári szerelem. Vígjáték 4 felvonásban. (Vígszínház, 1911. szept. 30.)
Gavault, Paul–Berr, Georges: A telefon. Bohózat 3 felvonásban. (Vígszínház, 1913)
Friedmann-Frederich, Fritz: A két jómadár. Bohózat 3 felvonásban. (Vígszínház, 1915. máj. 22.).

Irodalom

Irod.: források és műveiről: Lakenbacher Andor szombathelyi születésű budapesti lakos családi nevének „Adorján”-ra változtatása belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. (Budapesti Közlöny, 1915. szept. 14.)
Fenyő Miksa: Adorján Andor: Sorsok és pályák. (Nyugat, 1912. 13.)
Adorján Andor Kaposváron. (Somogyvármegye [napilap], 1913. jan. 19.)
Andersen György: Karácsonyi ajándékul szánja Párizsnak a Hattyú bemutatóját Gemier. [Molnár Ferenc művének fordításáról nyilatkozik Adorján Andor.] (Magyar Hírlap, 1926. dec. 12.)
Halász Ernő: Adorján Andor. (Irodalmi Újság, 1966)
Bajomi Lázár Endre olvasói levele Adorján Andor haláláról. (Magyarország, 1980. 27.)
Bajomi Lázár Endre: Az én „részeg hajóm”. [az Éditions du Bateau Ivre-ről, Adorján Andor kiadójáról.] (Élet és Irodalom, 1987. 3.)
Szajbély Mihály: Adorján Andor, a francia újságírás iskolájában. (Üzenet, 1995. 7-8.)
Gorda Éva: Magyar haditudósítók az első balkáni háborúban. (Kapu, 2012. 5.).

Irod.: lexikonok: Magyar színművészeti lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. (Bp., 1929)
Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. (Bp., 1929)
A magyar társadalom lexikonja. (Bp., 1930)
Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. (Bp., 1941)
Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Prominent Hungarians Home and Abroad. (München, 1966)
Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia. (Bp., 1992)
Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. (Bp., 1994)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-CS87-MQV4-8?cat=286708 (Lakenbacher Andor születési anyakönyve, 1883)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DYLH-ST4?i=328 (Lakenbacher Andor házassági anyakönyve, 1908)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-6MZ3-9Y3?i=136 (Lakenbacher Ödönné Singer Malvin halotti anyakönyve, 1940)

https://catalogue.bnf.fr/ark:/12148/cb125848829 (Adorján Andor francia halálozási adata, 1966)

Megjegyzések

1. Egyes bibliográfiák szerint A szeszélyes leány hangulatai c. regény szerzője Adorján Sándor.

2. Balzac néhány művét (p.: A harmincéves asszony) nem Adorján Andor, hanem Adorján Sándor fordította!

3. Magyar irodalmi lexikon téves halálozási adat: 1944! Az 1944-ben elhunyt Adorján Andor egy másik Adorján Sándor, az antikvárius Adorján Testvérek cég tulajdonosának a fia volt…

 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2021

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője