Ádám Iván
Ádám Iván

2021. június 13. Vasárnap

Ádám Iván

római katolikus pap, művészettörténész, rajzpedagógus

Születési adatok

1844. január 3.

Nagymarton, Sopron vármegye

Halálozási adatok

1928. március 27.

Veszprém, Veszprém vármegye

Temetési adatok

1928. március 29.

Veszprém

Alsóvárosi Temető


Család

Szülei: Ádám Mihály elnémetesedett földműves, pár holdas gazdálkodó, Koller Terézia.

Iskola

Elemi iskoláit szülőfalujában és Széplakon végezte, Sopronban éretts. (1863), majd teológiai tanulmányokat Veszprémben folytatott, ott szentelték pappá (1867. júl. 28.).

Életút

Noszlopon segédlelkész (1867–1874), egyúttal a sümegi községi reáliskola hitoktatója (1869–1872), h. rajztanára (1872–1874), h. mértantanára (1874–1875), r. tanára és az iskola mb. igazgatója (1875–1877). A sümegi községi reáliskola (1878. jan. 1.–1888. szept. 26.) és uo. az újonnan létesített sümegi községi ipariskola igazgatója (1876–1888).

Nyugalomba vonulása után Akán (Veszprém vm., 1888–1897) Pápakovácsin plébános (1897–1906), és a cseszneki tankerület felügyelője (1894–1902), tb. kanonok és a pápai kerület esperese (1902–1906), veszprémi kanonok-plébános (1906–1908), hévizi apát (1908–1911), segesdi főesperes (1911–1914), pápai főesperes (1914–1918), somogyi székesegyházi főesperes (1918–1928). Pápai prelátus (1924-től).

Egyházi művészettörténettel, építészettörténettel, elsősorban a pálos templomépítés történetével, Veszprém és környéke műemlékeivel foglalkozott. Amatőr régészként felkutatta és lerajzolta a pálos rend kolostorait (pl. Csatkán, Uzsán, Nagyvázsonyban, Salföldön, Porván stb.). Feltárta a Sümeg környéki Berki-malomnál a római castrum és ókeresztény bazilika alapjait, ill. a veszprémi székesegyház restaurálásakor jelentős eredményeket ért el a templom építéstörténetének tisztázása terén.

Élete utolsó éveit a veszprémi püspökök életrajzainak összegyűjtésének szentelte. Nevéhez fűződik a veszprémi Szent Vince Egylet megszervezése, vagyonát jótékony célokra fordította, plébánossága idején Kupon, Nórápon és Kéttornyúlakon iskolát, tanítói lakást építtetett. Kiválóan rajzolt, értékes rajzpedagógiai tevékenységet fejtett ki, részt vett a budapesti (1875) és a berlini rajzkiállításon (1884).

Emlékezet

Nagymartonban született, iskoláit Sopronban végezte, Veszprémben szentelték pappá, majd közel húsz éves át Sümegen élt és tevékenykedett. Nyugdíjazása után Akán telepedett le, majd Veszprémben működött. 1916-tól a nyugdíjas papok Szent Pálról elnevezett intézetének lett a felügyelője, így oda is költözött (Veszprém, Vár utca 21.).

Veszprémben hunyt el, a helyi Alsóvárosi Temetőben, díszsírhelyre temették, majd miután elkészült a város építtette díszsírbolt, végleges nyughelyére került (1929. szept. 28-án). A városban utcanév őrzi emlékét. A sümegi Kisfaludy Sándor Gimnázium centenáriumi ünnepségén emléktábláját helyezték el (Bakos Tibor festőművésszel és Szabó Dezső íróval, 1957. jún. 29-én). Néhány kéziratát az Egyetemi Könyvtár; további, levelezéséből, útijegyzőkönyveiből, valamint a tüskevári templom építésével kapcsolatos értékes tollrajzaiból álló hagyatékát az MTA Művészettörténeti Kutatóintézete őrzi (1979-től).

Elismertség

Az Országos Régészeti és Embertani Társulat tagja (1879-től).

A Berlini Rajztanári Egyesület tagja.

Elismerés

Veszprém város díszpolgára.

Szerkesztés

Hitéleti, pedagógiai és történeti írásai elsősorban az Archaeológiai Értesítőben (1880–1885), a Magyar Tanügyben (1877–1884), a Zalai Tanügyben (1885-től), a Katholikus Egyházi Közlönyben (1891-től), a Katholikus Szemlében (1918–1921) jelentek meg.

Főbb művei

F. m.: A pálosok Zala megyében. Régészeti értek. (Adatok Zala megye történetéhez, 1877)
A rajzoktatás módszeréről. 1–3. (Magyar Tanügy, 1877. 4–5-6–10.)
Adatok Sümegh történetéhez. Műtörténeti értek. 1–2. (A sümegi reáliskola értesítője, 1877/78–1879/80)
A tüskevári pálos templom. Adalék hazánk műtörténeti emlékeinek ismertetéséhez. (Archaeologiai Közlemények, 1878)
Adalék a nevelés történetéhez a XVII. században. – Öt okmány az Esseghváryakról. (Magyar Történelmi Tár, 1879)
Római telep Csehi és Sümegh között. Archaeologiai Értesítő, 1880)
Néhány komoly szó magyar rajzoktatásunkról. (Szombathely, 1881)
Katholikus templomaink protestáns köntösben. (Tájékozó és Egyházművészi Lap, 1881. 11.)
A plébániai naplóról. (Tájékozó és Egyházművészi Lap, 1881. 12.)
A felsődörögdi templomról. 1–3. (Tájékozó és Egyházművészi Lap, 1882. 5–7.)
Sümeghi földalatti épületmaradványok. (Archaeologiai Értesítő, 1882)
A sümeghi reáliskola 25 éves történetének vázlata. 1857–1882. (A sümegi reáliskola értesítője, 1882/83)
Pálosaink építészeti emlékei. 1–7. (Tájékozó és Egyházművészi Lap, 1883. 3–10.)
Reáliskolai rajztantervünk. 1–2. (Magyar Tanügy, 1884. 8–9.)
A zsidi falusi templomról. 5 ábrával. – Két elefántcsont táblácsákáról. 2 ábrával. (Archaeologiai Értesítő, 1886)
Egy labancz lovas zászló. 3 ábrával. (Archaeologiai Értesítő, 1887)
A badacsonyi pálos kolostor romjairól. – Románkori pálos épület-maradvány Bakonyszentjakabon. (Archaeologiai Értesítő, 1888)
A peleskei épület-maradvány és a szigligeti csonka toronyrom. (Archaeologiai Értesítő, 1889)
A veszprémi székesegyház. Lenyomat a Veszprémi Hírlap 1907–1912. ávi közleményeiből. (Veszprém, 1912)
Veszprém és Gizella királyné. (Religio, 1912)
Róbert, veszprémi püspök. (Katholikus Szemle, 1918. 7.)
Bertalan, veszprémi püspök. 1–2. (Katholikus Szemle, 1921. 3–4.)
Zelándus, veszprémi püspök. 1–2. (Katholikus Szemle, 1922. 8–9.).

F. m.: kéziratban: A XIII. század és a pálos remeték. (Bp., Egyetemi Könyvtár).

Irodalom

Irod.: Á. I. igazgatói kinevezése. (Fővárosi Lapok, 1878. jan. 10.)
Magyar Plutarch. (Győr, 1879)
Á. I. tb. kanonoki kinevezése, 1902. dec. 1. (Hivatalos Közlöny, 1903. jan. 1.)
Á. I. segesdi főesperesi kinevezése, 1911. okt. 25. (Hivatalos Közlöny, 1911. nov. 15.)
Á. I. somogyi főesperesi kinevezése, 1918. jún. 15. (Hivatalos Közlöny, 1918. júl. 15.)
Halálhír. (Nemzeti Újság, 1928. márc. 30.)
Centenáris ünnepséget tart a sümegi gimnázium. (Közép-Dunántúli Napló, 1957. jún. 11.)
Molnár István: Emlékezés Á. I.-ra. (Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 1965)
Tölgyesi József: Á. I. emlékezete. (Sümegi írások 3. Történelmi köveken. Sümeg 500 éves város. Szerk. Egerszegi Ferenc. Sümeg, 1991)
Miklósi-Sikes Csaba: Á. I. életútja. (Veszprémi Napló, 1994. ápr. 2.)
Molnár Jánosné: A szegények jótevő papja. (Veszprémi Napló, 1998. ápr. 2.).

Irod.: Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. (Bp., 1941)
Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona. I–II. köt. (Nyíregyháza, 1997)
Salamon Nándor: Kisalföldi művészek lexikona. Építészek, szobrászok, festők, műgyűjtők, művészeti írók. XVI–XX. század. (Győr, 1998)
Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. (Veszprém, 1998)
Hogya György: Veszprém város díszpolgárai. (Veszprémi városi füzetek. Veszprém, 2001).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2020