Ádám György
filozófus, jogász, ügyvéd
Születési adatok
1921. szeptember 27.
Budapest
Halálozási adatok
2011. június 18.
Budapest
Temetési adatok
2011. július 6.
Budapest
Fiumei út (hamvasztás)
Család
Dédszülei, apai: Ádám Mór, Hartenstein Terézia; Grosz Simon, ?
Dédszülei, anyai: Tyroler Salamon (1825. Bobró, Árva vm.–1914. ápr. 21. Bp.), Strehlinger/Ströhlinger Éva (1834. Felsőkubin, Árva vm.–1916. jan. 12. Bp.); Seemann Károly (= Seemann, Carl 1830. ápr. 15. Hol?, Galícia–1917. febr. 6. Bp.) kávéház-tulajdonos, Robitsek Éva (1835. okt. 10. Hol?–1901. jan. 29. Bp. Temetés: 1901. jan. 31. Új Izraelita Temető).
A Seemann-kávéház a lipótvárosi Váczi körút (= Bajcsy-Zsilinszky út) Alkotmány utca saroképületében volt.
Tyroler Salamon testvére: Tyroler József (1823. jan. Mikor? Alsókubin, Árva vm.–1854. okt. 26. Pest) réz- és acélmetsző, a forradalom és szabadságharc idején az első magyar bankjegy, a Kossuth-bankó rajzolója és Petőfi Sándor első acélmetszetű arcképének elkészítője. Tyroler József készítette el Petőfi Sándor költeményei 1847-es kiadásának címlapjára a költő arcképét, utóbb egyes adatok szerint Petőfi hosszabb ideig lakott a Tyroler-családnál.
Nagyszülei: Ádám Miksa (= Ádám Márkus, 1856. aug. 18. Balassagyarmat, Nógrád vm.–1943. febr. 11. Bp. Temetés: 1943. febr. 12. Rákoskeresztúr, Izraelita Temető) kárpitos nagykereskedő, az Ádám Miksa Rt. tulajdonosa, Grosz Eugénia (= Grosz Julianna „Jenny”, †1932. dec. 16. Bp. Temetés: 1932. dec. 18. Rákoskeresztúr, Izraelita Temető); Téri József (= 1906-ig Tyroler József, 1861. nov. 28. Alsókubin–1930. dec. 1. Bp.), a Foncière Pesti Biztosító Intézet tisztviselője, vezértitkára, Seemann Karolina (= Seemann Lina, 1865. aug. 10. Pest–1937. jan. 24. Bp.).
Szülei: Ádám Manó (1887. febr. 28. Bp.–1974. ápr. 27. Bp. Temetés, hamvasztás utáni búcsúztatás: 1974. máj. 14. Farkasrét) matematika–fizika szakos középiskolai tanár, a Zrínyi Ilona Leánygimnázium igazgatója (1948–1960), Füst Milán tanártársa; Téri Teodóra (1896. máj. 14. Bp.–1981. márc. Bp. Temetés, hamvasztás: 1981. márc. 27. Farkasrét).
Ádám Manó testvérei: dr. Ligeti Árminné Ádám Terézia (1885. márc. 12. Bp.–1946. szept. 30 Bp. Temetés: 1946. okt. 2. Rákoskeresztúr, Izraelita Temető) énektanár, dr. Ádám Sándor (1892. febr. 1. Bp.) jogász, ügyvéd és Ádám Aladár (1894. ápr. 18. Bp.–1944. dec. 24. Bp.) nagykereskedő, a családi vállalkozás tagjai.
Ádám Terézia férje: Ligeti Ármin (= 1905-ig Löwy Ármin, 1875. nov. 4. Bp.) orvos, fül-orr-gégész; Löwy Gusztáv (1845?–1909. márc. 18. Bp.) borkereskedő, borügynök és Ádám Katalin (1848?–1905. júl. 12. Bp.) fia.
Ádám Katalin, Ádám Terézia unokatestvére, Ádám Miksa testvére volt.
Ligeti Ármin felesége halála után, 1947-ben az Egyesült Államokban (New Yorkban) telepedett le. A fül-orr-gégész Ligeti Ármin nem azonos Ligeti Árminnal (= Landauer Ármin, 1865. jan. 24. Székesfehérvár, Fejér vm.–1923. máj. 8. Bp.) Visegrád orvosával, a budapesti egyetem magántanárával, az Országos Gyermekvédő Liga főorvosával.
Ádám Aladár felesége: Gábor Éva (1904. aug. 26. Bp.); dr. Gábor Gyula (= 1902-ig Graber Gyula, 1868. nov. 13. Balassagyarmat–1936. jan. 13. Bp. Temetés: 1936. jan. 15. Rákoskeresztúr, Izraelita Temető) jogász, ügyvéd, a Pesti Izraelita Hitközség főtitkára és Grünzweig Olga (1875. szept. 24. Bp.–1931. nov. 23. Bp. Temetés: 1931. nov. 24. Rákoskeresztúr, Izraelita Temető) leánya.
Ádám Sándor és Ádám Aladár az FTC válogatott úszói, a magyar vízilabda sportág úttörői voltak. Ádám Sándor az olimpián először részt vett és az 5. helyen végzett magyar vízilabda-válogatott tagja (Stockholm, 1912). Ádám Aladárt és fiát, Ádám Pétert a nyilasok 1944 karácsonyán a Dunába lőtték.
Testvérei: Ádám István (1925. márc. 7. Bp.–1944. dec. 1. Hol?), az első Eötvös-jutalommal díjazott matematikus és Ádám András (1926. okt. 16. Bp.–1945 tavasza Kőszeg és Graz között) csellóművész, a holokauszt áldozatai.
Felesége: 1945-től Ádám Magda (= Ádám Györgyné Róth Magdolna, 1925. okt. 15. Turjaremete, Ung vm.– 2017. jan. 27. Bp.) történész, a történelemtudomány doktora (1984); Róth Mór és Grünberger Franciska „Fáni” (1896. Turjaremete–1944. ápr. 2. Auschwitz) leánya. Elvált.
Gyermeke, leánya: Ádám Katalin (1947–) matematikus.
Iskola
A budapesti Bolyai Reáliskolában tanult, a Kandó Kálmán Elektromos Szakiskolában éretts. (1940), az ELTE ÁJTK-n állam- és jogtudományi végbizonyítványt (1948), doktori okl. szerzett (1957), a filozófia tudományok kandidátusa (1974), doktora (1987).
Életút
Budapesten, egy magániskolában nevelőtanár (1942), munkaszolgálatos (1942–1945). Az MKP politikai munkatársa (1945), a Gazdasági Rendőrség munkatársa (1945–1949), a Belügyminisztérium (BM) Rendőrtiszti Akadémiáján a büntetőjog és a filozófia tanára (1948–1951 és 1956–1962; 1951-ben elbocsátották, 1956-ban tért vissza). A Közért Központ (1952–1954), az Építésügyi Minisztérium jogásza, jogtanácsadója (1954–1956), az MKKE filozófiatanára (1962), az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt (OKGT) jogtanácsosa (1962–1964). A BOTE, ill. a SOTE Marxizmus-Leninizmus Intézet Filozófia Tanszéke egy. adjunktusa (1964–1975), az Etikai–orvosetikai Csoport csoportvezető egy. docense (1975–1988), egy. tanára (1988. júl. 1.–1991. jún. 30.), ügyvédi irodát nyitott (Kozma Tamással és Teleszky Lászlóval, 1991-től), amelynek profilja egészségügyi jogi és orvosi műhibaperek voltak.
Az ELTE ÁJTK c. egy. tanára (1992-től). A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán az etika tanára (1982–1988).
Az MSZMP Budapesti Pártbizottságán a filozófia tanára (1960–1988).
Az MTA–TMB-n Király Tibor aspiránsa (1960–1964).
Tudományos pályafutásának kezdetén felelősségelmélettel, elsősorban az erkölcsi és jogi felelősség struktúrájával foglalkozott, majd érdeklődése orvosi jogi és orvosetikai kérdések felé fordult. Először írta le az orvosi hálapénz rendszer magyarországi ellentmondásait és dolgozta fel történetét, majd vizsgálta az orvosi műhibapereket. Vezető szerepet játszott az orvosetika egyetemi tantárgy kidolgozásában és megszervezésében.
Ügyvédként elsősorban holokausztpereket vállalt.
Emlékezet
Ádám György Budapesten hunyt el, a Kerepesi úti (= Fiumei úti) Temetőben nyugszik. Néhány írása és híresebb perei a www.jog–vita.hu [vaklink] c. honlapon voltak olvashatóak.
Elismertség
Az MTA Filozófiai Bizottság Etikai Albizottságának tagja (1980-tól).
A MOTESZ Gasztroenterológiai Társaság Etikai Elnökségének tagja.
Elismerés
Magyar Népköztársasági Érdemérem (bronz, 1952), Munkás–Paraszt Hatalomért Emlékérem (1957), BM Szolgálatért Érem (1958), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), Munka Érdemrend (ezüst, 1980).
Főbb művei
F. m.: önálló művei, könyvfejezetei: A felelősségelmélet néhány problémája. (A filozófia időszerű kérdései 13., Bp., 1973)
Az etika és a „szaketikák” (A filozófia időszerű kérdései 23. Szocializmus és erkölcs. Országos etikai továbbképző konferencia. Szeged, 1975. máj. 27–30. Előadások. Szerk. Hajdú Péter. Bp., 1976)
A felelősség kialakulása és fejlődése. (A filozófia időszerű kérdései 24. Etikai tanulmányok. Bp., 1976)
A felelősség megállapításának rendje. Kritikai tanulmány a felelősségelmélet köréből. Kand. értek. is. (Bp., 1974)
A politikai, a jogi és az erkölcsi felelősség. (A filozófia időszerű kérdései 59. Az erkölcs kérdései a szocializmus építésének jelenlegi szakaszában. Etikaoktatók országos továbbképző tanfolyama. Szeged, 1983. jan. 24–25. Előadások. Vál., szerk. Nagy Antal és Hársing László. Bp., 1984)
Orvosi etika. Szöveggyűjtemény. Összeáll. Á. Gy. (Bp., 1984)
Az orvosetika alapproblémája egy speciális vonatkozásának kérdésében. Doktori értek. (Bp., 1986)
Az orvosi hálapénz Magyarországon. (Gyorsuló idő. Bp., Magvető Könyvkiadó, 1986)
Adóztatás után. Még egyszer az orvosi hálapénzről. (Bp., Magvető Könyvkiadó, 1989)
Ethics and Genetics in Hungary. Czeizel Endrével. (Ethics and Human Genetics. Berlin–New York–Tokyo, 1989)
Egészségügyi jogi kézikönyv. Szerk., összeáll. (Bp., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1990)
Jelentés az orvosi hálapénzről. Helyzetelemzés és következtetések. Többekkel. (Bp., Springer Orvosi Kiadó, 2000)
A polgári peres eljárás önellentmondásai, különös tekintettel az „orvosi műhiba” perekre. Az előszót Bárándy György írta. (Bp., Logod Bt., 2002)
Emberi lények-e a bírók? Ítélkezés orvosi műhibaperekben. Tanulmányok. (Solymár, 2003)
Egységes és kétséges igazságszolgáltatás. (Bp., Révai Digitális Kiadó, 2005).
F. m.: tanulmányai: A nyomozás felfüggesztése. (Rendőrségi Szemle, 1959. 2.)
A tévedés értékelése a büntetőjogban. (Rendőrségi Szemle, 1959. 4.)
A bűncselekmény fogalma. (Rendőrségi Szemle, 1959. 10.)
A társadalmi tulajdon védelme a hatályos büntetőjogban. (Magyar Jog, 1959. 8.)
Az ártatlanság vélelmének szocialista felfogásáról. (Jogtudományi Közlöny, 1960. 11.)
A bűncselekmény tárgya. (Rendőrségi Szemle, 1960. 6.)
Az 1960. évi 14. tvr. rendelkezéseiről. (Rendőrségi Szemle, 1960. 9.)
A bizonyítási teher a büntetőeljárásban. (Rendőrségi Szemle, 1960. 12.)
A folytatólagos egység és a bűnhalmazat kérdései a BTK tervezetében. (Magyar Jog, 1961. 2.)
A védő szerepe a nyomázás során. (Rendőrségi Szemle, 1961. 10.)
A személyek javai elleni bűntettekről. (Rendőrségi Szemle, 1962. 8.)
A büntetőjogi felelősség. (Jogtudományi Közlöny, 1963. 9-10.)
A jogtalan használat. (Magyar Jog, 1964. 12.)
A jogtalan használat bűntettével összefüggő néhány jogalkalmazási kérdés. (Magyar Jog, 1965. 1.)
A középfokú irányító szerv mint a felügyelet alá tartozó vállalatok döntőbizottsága. (Döntőbíráskodás. 1965. 10.)
Etikaoktatás a Budapesti Orvostudományi Egyetemen. (Felsőoktatási Szemle, 1967. 9.)
Az igazság érvényesülése a büntetőeljárásban. (Jogtudományi Közlöny, 1967. 10-11.)
Az ártatlanság vélelme és az alapos gyanú a büntetőeljárásban. 1–2. (Magyar Jog, 1968. 1–2.)
Az orvos szabadsága és felelőssége. (BOTE Tudományos Közleményei, 1968. 3.)
A felelősség. (Tájékoztató, 1969. 1.)
A cselekmény társadalomra veszélyességének érdeklődése a jog alkalmazásában. (Magyar Jog, 1970. 7.)
A nem-tudásért való felelősség. (Világosság, 1972. 12.)
Determinista koncepció, indeterminált szabadságvesztés? (Jogtudományi Közlöny, 1972. 1-2.)
A felelősség fogalma. – A felelősség az ember kizárólagos sajátja. (Elméleti és Módszertani Közlemények, 1973)
Visszaeső bűnözők – visszaeső büntetőjog? (Magyar Jog, 1973. 9.)
A személyiség védelme és az emberen végezhető kísérlet viszonya. Az emberkísérlet paradoxonai. (SOTE Világnézeti Referáló Szemle, 1976)
Felelősség a művészi alkotásban. (Világosság, 1976. 1.)
Az emberi magatartás meghatározottsága, a választás és a felelősség. (Magyar Filozófiai Szemle, 1979. 1-2.)
A szocialista államiság és a jog. (SOTE Tudományos Közlemények, 1982)
Az orvosi etika tárgya és tartalma. (SOTE Tudományos Közleményei, 1983)
Az orvosi hálapénz kifejlődésének jogi előzményei. (Jogtudományi Közlöny, 1984. 10.)
Az orvosi hálapénz hatályos jogunkban. (Jogtudományi Közlöny, 1984. 11.)
Az orvosi hálapénz körüli vitához. (Társadalmi Szemle, 1984. 7-8.)
Az orvosi hálapénz története Magyarországon. 1–2. (Mozgó Világ, 1985. 2–3.)
The Legal Judgement of the Gratulity for Doctors in Hungary. (Acta Juridica, 1986. 1-2.)
Az „orvosi hálapénz” büntetőjogi megítélése. (Jogtudományi Közlöny, 1988. 9.)
Az Orvosi Kamara története. 1–16. (Orvosegyetem, 1989)
Orvosi műhiba – rendőrségi eljárás. (Belügyi Szemle, 1997. 12.)
Bizonyítás a polgári peres eljárásban. (Jogtudományi Közlöny, 1999. 10.)
Igazságügyi szakértés az „orvosi műhiba” perekben. (Jogtudományi Közlöny, 2000. 10.).
Irodalom
Irod.: műveiről: Ézsiás András: „Mert a hálapénz kiszolgáltat.” Egy könyv diagnosztikája. Á. Gy.: Az orvosi hálapénz Magyarországon. (Képes 7, 1986. 27.)
Hegyi Gyula: A hálapénznek nevezett korrupcióról. Á. Gy.: Az orvosi hálapénz Magyarországon. (Élet és Irodalom, 1986. 26.)
Kerékgyártó T. István: Az orvos vagy a beteg problémája? Á. Gy.: Az orvosi hálapénz Magyarországon. (Napjaink, 1986. 8.)
Kovács Dénes: Borravalós szakma? Á. Gy.: Az orvosi hálapénz Magyarországon. (Népszabadság, 1986. jún. 5.)
Szabó Zoltán: Á. Gy.: Az orvosi hálapénz Magyarországon. (Fejér megyei Hírlap, 1986. jún. 14.)
Langó Katalin: Á. Gy.: Az orvosi hálapénz Magyarországon. (Módszertani füzetek, 1987. 3.)
Buda Béla: Á. Gy.: Adóztatás után. Még egyszer az orvosi hálapénzről. (Orvosi Hetilap, 1989. 46.)
Jobbágyi Gábor: Á. Gy.: Adóztatás után. Még egyszer az orvosi hálapénzről. (Magyar Jog, 1990. 4.)
Osztovits András: Á. Gy.: A polgári peres eljárás önellentmondásai, különös tekintettel az „orvosi műhiba” perekre. (Magyar Jog, 2003. 1.).
Irod.: családi és egyéb források: Tyroler József magánhivatalnok eljegyezte Seemann Lina kisasszonyt, Seemann Károly Andrássy úti kávéház-tulajdonos leányát. (Fővárosi Lapok, 1886. nov. 18.)
Tyroler József, a Foncière Biztosító egyik tisztviselője jövő vasárnap tartja esküvőjét Seemann Lina kisasszonnyal. (Fővárosi Lapok, 1881. szept. 21.)
Seemann Károlyné Robitsek Éva gyászjelentése. (Pesti Hírlap, 1901. jan. 31.)
dr. Löwy Ármin orvos eljegyezte Ádám Teréz kisasszonyt, Ádám Miksa leányát. (Pesti Hírlap, 1903. jan. 1.)
dr. Löwy Ármin fővárosi orvos vasránap déli fél 12 órakor vezeti oltárhoz a Dohány utcai templomban Ádám Teréz kisasszonyt, Ádám Miksa leányát. (Pesti Hírlap, 1903. szept. 6.)
dr. Löwy Ármin budapesti illetőségű, ugyanottani lakos, valamint kiskorú gyermekei, Jenő és László családi nevének „Ligeti”-re kért átváltoztatása belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. (Budapesti Közlöny, 1905. márc. 30.)
Tyroler József budapesti illetőségű ugyanottani lakos saját, valamint kiskorú gyermekei – Tihamér, Tibor, Tekla, Tódor, Teodóra, Teofil és Thea [!] – családnevének „Téri”-re kért átváltoztatása belügyminiszteri rendlettel megengedtetett. [A család később született tagja: Téri Titusz és Téri Tekla.] (Budapesti Közlöny, 1906. júl. 28.) Gábor Éva, dr. Gábor Gyula, a pesti izraelita hitközség főtitkárának leánya és Ádám Aladár, az Ádám Miksa Rt. ügyvezető igazgatója, ápr. 10-én házasságot kötöttek. (Magyar Hírlap, 1927. ápr. 12.)
Ádám Aladár. – dr. Ádám Sándor. (Vízipóló lexikon. Szerk. Kőszegi Imre. Bp., 1931)
Elhunyt dr. Gábor Gyuláné Grünzweig Olga, dr. Gábor Gyula kormányfőtanácsos felesége. (Pesti Hírlap, 1931. nov. 24.)
Ádám Miksáné Grosz Jenny gyászjelentése. (Az Est–Esti Kurir–Magyar Hírlap, 1932. dec. 17.)
Elhunyt Ádám Miksáné Grosz Jenny. (Esti Kurir, 1932. dec. 18.)
Elhunyt dr. Gábor Gyula kormányfőtanácsos, a Pesti Izraelita Hitközség főtitkára, az Országos Izraelita Iroda ügyvezető elnöke, tartalékos őrnagy-hadbíró. (8 Órai Újság–Peesti Hírlap–Pesti Napló, 1936. jan. 14.)
dr. Gábor Gyula meghalt. (Az Est, 1936. jan. 14.)
dr. Gábor Gyula gyászjelentése. (Az Est, 1936. jan. 15.)
Elhunyt Ádám Miksa. – Ádám Miksa gyászjelentése. (8 Órai Újság, 1943. febr. 12.)
dr. Ligeti Árminné Ádám Teréz gyászjelentése. (Magyar Nemzet, 1946. okt. 2.)
Hogy terjedjen a fény… [Beszélgetés Ádám Manóval.] (Népszabadság, 1960. júl. 27.)
Vadász Ferenc: Emberségre, hazafiságra nevelt. Beszélgetés egy nyolcvannyolc éves tanárral, Ádám Manóval. (Népszabadság, 1974. márc. 30.)
Elhunyt Ádám Manó. (Népszabadság, 1974. máj. 8.)
Ádám Manóné Téri Teodóra meghalt. (Népszabadság, 1981. márc. 12.)
Kertai Klára: A 48-as szabadságharc egy érdekes egyénisége. [Tyroler Józsefről és a Tyroler családról.] (Új Élet, 1982. 23. [dec. 1.])
Ádám György: „Elemi csapás”-e a névazonosság? [Ádám György a néviker Ádám György akadémikusról.] (Élet és Irodalom, 1986. 30. [júl. 25.])
Pécsi Tibor: A béranyaság. Beszélgetés Ádám György jogászprofesszorral és Konczwald László főorvossal. (Élet és Tudomány, 1991. 44.)
Köbli Anikó: Műhibák és valódi perek. Beszélgetés Ádám György professzorral. (Népszabadság, 1993. júl. 26.)
Halász Miklós: A műhibapert kétszer kell megnyerni. Beszélgetés Ádám György professzorral. (Magyar Nemzet, 1993. okt. 30.)
J. Győri László: Parajelenségek. Hálapénzügyi bizottság. (168 Óra, 1999. 19.)
Réz Kata: Munkában a hálapénz elleni bizottság. A szolvencia és a pap metamorfózisa. (Napi Magyarország. 1999. ápr. 24.)
Elhunyt dr. Ádám György ügyvéd, professzor. (Népszava, 2011. jún. 28.)
Ádám György gyászjelentése. (Népszabadság, 2011. júl. 1.)
Ádám György halálára. (Népszabadság, 2011. júl. 6.)
Halmai Gábor: In memoriam Ádám György. (Beszélő, 2011. 7-8.)
Scipiades Erzsébet: Amikor a túlélő is meghal. Utolsó beszélgetés Ádám György jogászprofesszorral. (Népszava, 2011. júl. 9.)
Téri Sándor: Adalékok Tyroler József életművéhez. (Múlt és Jövő, 2022. 4.).
neten:
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6665-TLF5?lang=hu (Ádám Márkus születési anyakönyve, 1856)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6NMZ-L22B?lang=hu ([ifj.] Tyroler József születési anyakönyve, 1861)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:2C4X-D7Q?lang=hu (Löwy Ármin születési anyakönyve, 1875)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6TMR-1JCM?lang=hu (Ádám Teréz és Löwy Ármin házassági anyakönyve, 1903)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:HLQS-H23Z?lang=hu (Löwy Gusztávné Ádám Katalin halotti anyakönyve, 1905)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:669C-2KDX?lang=hu (Löwy Gusztáv halotti anyakönyve, 1909)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:W1F2-LTW2?lang=hu (Tyroler Salamon halotti anyakönyve, 1914)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6ZPV-VGV5?lang=hu (Tyroler Salamonné Strelinger Éva halotti anyakönyve, 1916)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:68MY-W2VL?lang=hu (Ádám Manó és Téri Teodóra házassági anyakönyve, 1920)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6RQ4-3TXT?lang=hu (Ádám Aladár és Gábor Éva házassági anyakönyve, 1927)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6T9B-PT9D?lang=hu (Téri József halotti anyakönyve, 1930)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-6L6S-PJD?i=62&lang=hu&cc=1452460 (dr. Gábor Gyuláné Grünzweig Olga halotti anyakönyve, 1931)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DB17-NZL?ilang=hu (Ádám Miksáné Grosz Eugénia halotti anyakönyve, 1932)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-D1K3-C7?i=16&lang=hu (dr. Gábor Gyula halotti anyakönyve, 1936)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V12-X5Z2?lang=hu (Ádám Miksa halotti anyakönyve, 1943)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6GKW-TGF?i=385&lang=hu (Ádám Aladár és Ádám Péter halotti anyakönyve, 1944 [1950])
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6BY7-S3F7?lang=hu (Ádám Manó halotti anyakönyve, 1974)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6Z34-KM7T?lang=hu (Dr. Ligeti Árminné Ádám Terézia halotti anyakönyve, 1946)
http://hdke.hu/hirek/elhunyt-dr-adam-gyorgy-ugyved-holokauszt-tulelo (Ádám György gyászjelentése [vaklink])
https://www.antifasiszta.hu/hirek.php/662 (Elhunyt Ádám György, 2011)
http://beszelo.c3.hu/cikkek/in-memoriam-dr-adam-gyorgy (Megemlékezés Ádám Györgyről, Beszélő, 2011)
Megjegyzések
A rokoni kapcsolatok az Ádám és a Téri-Tyroler család publikus történeti oldalairól: www.geni.com és www.myheritage.hu
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu 2025
Aktuális havi évfordulók
Gerencsér Miklós
író, újságíró, szerkesztő
Gergely Márta
író
Haiman György
könyvművész, irodalomtörténész
Háy Gyula
író, műfordító, iparművész
Illés László
irodalomtörténész
Foglalkozások
politikus (664), orvos (606), író (459), történész (365), jogász (332), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (169), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (101), művészettörténész (97), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)