Ádám György
Ádám György

2021. szeptember 24. Péntek

Ádám György

orvos, pszichológus

Születési adatok

1922. augusztus 25.

Nagyvárad, Bihar vármegye

Halálozási adatok

2013. február 3.

Budapest

Temetési adatok

2013. február 10.

Budapest

Kozma utcai Izraelita Temető


Család

Testvére: Ádám András (1925. ápr. 10. Nagyvárad–1985. aug. 13. Bp.) festőművész, művészeti író.

Felesége: 1949-től Deutsch Katalin, francia–angol–orosz szakos középiskolai tanár.

Leánya: Ádám Ágnes (1953–) orvos, belgyógyász.

Iskola

Nagyváradon éretts. (1940), a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen általános orvosi okl. szerzett (1949), a biológiai tudományok kandidátusa (Leningrád, 1955; honosítva: Budapest, 1955), doktora (1965).

Az MTA tagja (l.: 1970. febr. 4.; r.: 1979. máj. 11.).

Életút

Budapesten órássegéd (1940–1943), majd munkaszolgálatos (1943–1944). A BOTE Élettani Intézete tud. munkatársa (1950–1966); közben a leningrádi Pavlov Intézet aspiránsa (1952–1955). Az ELTE TTK Általános Állattani és Összehasonlító Bonctani Tanszéke, ill. Összehasonlító Élettani Tanszéke tanszékvezető egy. tanára (1966. júl. 31.–1992. jún. 30.), emeritusz professzora (1992-től). Az ELTE rektora (1972–1978).

Az MTA Pszichológiai Intézete igazgatója (1970-1972).

Összehasonlító ember- és állatélettannal, agykutatással, pszichológiával foglalkozott. Tudományos pályafutásának kezdetén az agykéreg és a veseműködés kapcsolatát vizsgálta, később érdeklődése az ún. emberi interocepció tudattalan idegmechanizmusainak feltárása felé fordult. Nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el az interoceptív rendszerek vizsgálata, az emberi interocepció verbális reflexes úton való tudatosítása terén. Alapvetőek a feltételes reflex kapcsolódási mechanizmusaira vonatkozó megállapításai, vizsgálta a tanulási és emlékezési mechanizmusokat. Kidolgozta az agyvelő elektromos aktivitásának változásain alapuló elemi reflexmodellt, amelynek felhasználásával a tanulás és az emlék–nyom–rögzítés alapjelenségeit tisztázta.

Emlékezet

Budapesten, az Újlipótvárosban (XIII. kerület, Visegrádi utca 38/b) élt és tevékenykedett (1949-től). A fővárosban hunyt el, a Kozma utcai Izraelita Temetőben nyugszik.

Elismertség

Az MTA Elnökség tagja (1973–1976). Az MTA Tudós Klub vezetője (1990–2000), az MTA Ismeretterjesztő Bizottsága elnöke (1995–1999).

A Magyar Pszichológus Társaság és a Magyar Élettani Társaság elnökségi tagja. A Magyar Pedagógiai Társaság elnöke (1994–1997).

A TIT országos elnöke (1978–1990). Az ELTE Alumni Alapítvány alapító tagja (2008-tól).

Az Amerikai Orvostudományi Akadémia (1985-től), a párizsi Európai Tudományos és Művészeti Akadémia tagja (1990-től). Az International Brain Organization (IBRO) vezetőségi tagja és a Magyar IBRO Bizottság elnöke (1985–1990). Az oroszországi Pavlov Társaság és az amerikai Pavlovian Society t. tagja.

Elismerés

A Leningrádi Állami Egyetem (1975) és a Mexikói Autonóm Egyetem díszdoktora (1984). Az ELTE Aranyérme (1978).

Budapest XIII. kerület díszpolgára (2002).

Akadémiai Jutalom (1961), Vavilov-díj (Orosz Tudományos Akadémia, 1985), Bugát Pál-emlékérem (1982), Állami Díj (1988), Grastyán Endre-díj (1997), Eötvös József-díj (2002), Széchenyi-díj (2007).

Szerkesztés

A Magyar Pszichológiai Szemle szerkesztőbizottságának elnöke, a Természet Világa szerkesztőbizottságának tagja.

Az Alapismereti kislexikon (Bp., 1988; 2. átd. kiad. 1990) szerkesztőbizottságának elnöke.

Főbb művei

F. m.: Az agykéreg kapcsolata a veseműködéssel. Kand. értek. Orosz nyelven. (Leningrád, 1955)
Élettani gyakorlatok. Egy. jegyz. (Bp., BOTE, 1956 és utánnyomások)
A veseüregrendszer afferens agykérgi kapcsolatairól. (MTA Biológiai és Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei, 1957)
Adatok a veseüregrendszernek a felső idegi központokkal való kapcsolatáról. Mészáros Istvánnal. – Veseüregrendszeri interoceptív feltételes reflex kidolgozásának metodikája. Mészáros Istvánnal. – A nagyagyféltekék páros működéséről veseüregi szimmetrikus afferens ingerületek kapcsán. Mészáros Istvánnal és Zubor Ludmillával. (Kísérletes Orvostudomány, 1957)
On the Joint Function of the Cerebral Hemispheres in Connection with Renal Pelvic and Ureteral Symmetric Afferent Impulses. Mészáros Istvánnal és Zubor Ludmillával. – A Method for the Elaboration of an Interoceptive Conditioned Renal Reflex. (Acta Physiologica, 1957)
Sur le role de l’écorce motrice dans la régulation du fonctionnement rénal. – The Role the Limbic Cortex in Visceral Afferentation. Többekkel. (Acta Physiologica, 1958)
A limbikus kéreg szerepéről a viscerális afferentációban. Többekkel. (Kísérletes Orvostudomány, 1958)
Compensatory Function of the Afferent System of the Renal Pelvic. Többekkel. (Acta Physiologica, 1959)
Újabb emberi feltételesreflex-vizsgálatok. (Élővilág, 1959)
Feltételes ingerek közötti motoros aktivitás vizsgálata patkányokon. Béla Árpáddal és Székely Józseffel. – Az agyi elektromos aktivitás változása interoceptív feltétlen és feltételes vékonybélinger hatására. Mészáros Istvánnal. – A veseüregek afferens rendszerének kompenzációs működéséről. Többekkel. (Kísérletes Orvostudomány, 1959)
Újabb emberi feltételesreflex-vizsgálatok. (Élővilág, 1959. 4.)
Conditioned and Unconditioned Cerebral Cortical Activation to Renal Pelvic Stimulation. Mészáros Istvánnal. (Acta Physiologica, 1960)
Feltétlen és feltételes alia-ritmus gátlás interoceptív ingerre emberen. Pásztor Emillel és Tomka Imrével. (Ideggyógyászati Szemle, 1961)
Carotid Afferentation and Higher Nervous Activity. Többekkel. (Acta Physiologica, 1963)
A központi idegrendszer élettana. (Az élettan tankönyve. Szerk. Bálint Péter. Bp., Medicina Könyvkiadó, 1963
2. átd. kiad. 1965
3. átd. kiad. 1968
németül: Lehrbuch der Physiologie. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963)
B. P. Tokin: Az elméleti biológia és Bauer Ervin munkássága. (Magyar Tudomány, 1964. 1.)
Conditioned Evoked Potential. A Model Experiment of Learning. Kukorelli T.-vel. (Acta Physiologica, 1965)
Interocepció és magatartás. Monográfia és doktori értek. is. (Bp., 1965
angolul: Interoception and Behaviour. Ford.: De Chatel Rudolf. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967)
Élettan. Egy. tankönyv pszichológus hallgatók számára. (Bp., Tankönyvkiadó, 1966)
A magasabb idegműködés élettanának helyzete. (Búvár, 1966. 2.)
A neuroendokrin szabályozás kibernetikai szemlélete: a nervizmus irányzatának jelenkori folytatása. (Népegészségügy, 1967. 6.)
A szovjet idegélettan félévszázados útja. (Búvár, 1967. 6.)
Role of Different RNA Fractions from the Brain in Transfer Effect. Faiszt J.-vel. (Nature, 1968)
Discriminative Learning in Mesencephalic Rats. Többekkel. (Acta Physiologica, 1969)
Babona és biológia. (Világosság, 1969. 5.)
Információ-tárolás az agyban. (Fizikai Szemle, 1969. 5.)
Ami a legújabb az idegélettanban. (Búvár, 1969. 3)
Biology of Memory. Proceedings of the Symposium Held at the Biological Research Institute in Tihany. 1 to 4 September 1969. Szerk. (Symposia Biologica Hungarica. Vol. 10. Bp., Akadémiai Kiadó, 1971)

 

Érzékelés, tudat, emlékezés – biológus szemmel. A rajzokat Bánfiné Szkublics Ida készítette. (Bp., Medicina Könyvkiadó, 1969
2. átd. kiad. 1976
angolul: Perception, Consciousness, Memory. Reflections of a Biologist. New York, 1980
németül: Empfindung, Bewusstein, Gedächtnis mit den Augen des Biologen. Thun, 1980
oroszul: 1983)

 

Bőrellenállás-viszonyok egzakt feltérképezése az egyidejűleg ható befolyásoló tényezők együttes figyelembe vételével. Eőry Ajándokkal éa Kuzmann Ernővel. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1970. 4.)
Elemi agyi információtárolási folyamatok. 2 táblával. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1970. nov. 16.
megjelent: MTA Biológiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1971. 3.)
Korunk változó egyetem. Á. Gy. rektori székfoglaló előadáse. (Elhangzott: 1972. szept. 19.
megjelent: Bp., ELTE, 1972)
Pszichofiziológia. Tanulmányok. Vál., szerk. és a bevezető tanulmányt írta. 4 táblával. (Bp., Gondolat Könyvkiadó, 1972)
Megtanulható-e belső szerveink ellenőrzése? „Bio-feedback” – a pavlovi irányzat újrafelfedezése Amerikában. (Világosság, 1974. 8-9.)
Plasztikus válaszok neuronhálózatokban. Pelyhe Ilonával és Pusztai Jánossal. (MTA Biológiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1975. 3.)
Összehasonlító élettan biológus- és pszichológus hallgatók számára. Egy. tankönyv. Írta és szerk. Fehér Ottóval. Ill. Bánfiné Szkublics Ida. (Bp., Tankönyvkiadó, 1975
2. kiad. 1976)
A szinapszis vizsgálata neuroimmunológiai módszerekkel. Falus Andrással, Madarász Emíliával, Orosz Antallal. – Feltételes kiváltott potenciálok vizsgálata neuronálisan izolált macska agykéregben, valamint kéregszeleteiben. Pelyhe Ilonával és Pusztai Jánossal. (MTA Biológiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1976. 1.)
Egyszerű gyors módszer a lecithin/sphingomyelin index kimutatására. Stuber Adrienne-nel és Szőnyi Györggyel. (Orvosi Hetilap, 1977. 17.)
Az emberi magatartás meghatározottsága, a választás és a felelősség. (Magyar Filozófiai Szemle, 1979. 1-2.)
Hipotézis az emberi magatartás meghatározottságának jellegéről. Determinizmus, választás és felelősség. (A filozófia időszerű kérdései 52. A tudatelmélet néhány filozófiai kérdése. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Marxizmus-Leninizmus Intézete által 1979. jún. 18-án rendezett tudatelméleti konferencia előadásai. Szerk. Hársing László. Bp., 1982)
Belső szervi működések nagyagyi ellenőrzése. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1980. ápr. 14.
megjelent: MTA Biológiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1981. 1-2. és Orvosi Hetilap, 1981. 51.)
Brain and Behaviour. Proceedings of the 28th International Congress of Physiological Sciences. Budapest, 1980. Szerk. Bányai Évával és Mészáros Istvánnal. (Advances in Physiological Sciences. Bp.–Oxford [etc.], 1981)
A belső környezet érzékelésének ismeretelméleti vonatkozásai. (Filozófia és szaktudományok. Tanulmányok. Szerk. Horváth József. Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1981)
Parabiológia, parapszichológia. (Természet Világa, 1982. 11.)
Mesterkélt eklekticizmus, avagy a biologizálás kényszere. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1983. 1.)
Megemlékezés Pavlovról, halálának ötvenedik évfordulóján. (Orvosi Hetilap, 1986. 42.)
A megismerés csapdái. (Gyorsuló idő. Bp., 1987)
Agy – tudat. (Világosság, 1987. 12.)
Befogadás és cselekvés. (Természet Világa, 1987. 6.)
Élettan biológusoknak. Egy. tankönyv. I–II. köt. Fehér Ottóval. (Bp., Tankönyvkiadó, 1988
2. kiad. 1990
3. kiad. 1991)
Társadalmi várakozások: anticipálás, megerősítés, logikai kényszerűség. (Magyar Tudomány, 1990. 12.)
A tudomány fejlődésének kényszerű kísérője: az áltudomány. (Természet Világa, 1995. 7.)
A tehetségkutatás gondjairól. (Tehetség, 1996. 1.)
Visceral Perception. Understanding Internal Cognition. Monográfia. (The Plenum Series in Behavioral Psychophysiology and Medicine. New York–London–Bp., 1998)
A szkeptikus mozgalom időszerűsége. (Természet Világa, 1998. 11.)
Viscersensory Functions. (Encyclopaedia of Neuroscience, 1999)
Ivan Petrovics Pavlov – a világ fiziológusainak hercege. (Élet és Tudomány, 1999. 42.)
Agykutatás: múlt és jövő. (Természet Világa, 2000. 1.)
A tudattalan reneszánsza. (Magyar Tudomány, 2001. 10.)
Az emberi elme színe és fonákja. Tanulmányok, esszék, interjúk az agyról és a tudás átadásáról. A szerző műveinek bibliográfiájával. (Bp., Okker Könyvkiadó, 2002)
A Short Retrospection. (Acta Biologica, 2002. 4.)
Eliminatív szelekció: próbálkozás az emberi elme élettani és pszichológiai – kognitív – magyarázatai közötti szakadék áthidalására. (Magyar Pszichológiai Szemle, 2003. 2.)
Salánki János. (Magyar Tudomány, 2003. 3.)
Tudattalan lelki tényezők a kriminológiai szemléletben. (Belügyi Szemle, 2003. 11-12.)
A rejtőzködő elme. Egy fiziológus széljegyzetei. (Tudomány–egyetem. Bp., Vince Kiadó, 2004)
Evolúciós kényszer a kisgyermekkori tudattalantudatos kettősség kialakulásában. (Ideggyógyászati Szemle, 2005. 9-10.)
Darwin bicentenárium: a személyes tudat evolúciójáról. (Magyar Pszichológiai Szemle, 2009. 3.)
A placebojelenség kognitív éntérkép-elmélete. (Magyar Tudomány, 2011. 3.).

F. m.: ford.: Kosztojanc, Hacsatur Szedrakovics: Az összehasonlító élettan alapjai. I–II. köt. Ford. Bárász Zoltánnal és Müller Miklóssal. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1955–1961). 

Irodalom

Irod.: műveiről: Garancsy Mihály: Á. Gy.: Élettan. Egy. tankönyv pszichológus hallgatók számára. (Búvár, 1967. 6.)
Obál Ferenc: Á. Gy.: Élettan. Egy. tankönyv pszichológus hallgatók számára. (Orvosi Hetilap, 1967. 30.)
Garancsy Mihály: Á. Gy.: Érzékelés, tudat, emlékezés – biológus szemmel. (Búvár, 1970. 4.)
Walsa Róbert: Á. Gy.: Érzékelés, tudat, emlékezés – biológus szemmel. (Orvosi Hetilap, 1971. 24.)
Moussong-Kovács Erzsébet: Pszichofiziológia. Tanulmányok. Szerk. Á. Gy. (Orvosi Hetilap, 1973. 23.)
Vörös László: Pszichofiziológia. Tanulmányok. Szerk. Á. Gy. (Magyar Pedagógiai, 1973. 1-2.)
Garancsy Mihály: Á. Gy.–Fehér Ottó: Összehasonlító élettan biológus- és pszichológus hallgatók számára. Egy. tankönyv. (Búvár, 1976. 6.)
Bárdos György: Megérthető-e a belső értékelés: Gondolatom Á. Gy. könyvéről. (Természet Világa, 1999. 11.)
Mészáros István: Á. Gy.: Az emberi elme színe és fonákja. (Magyar Tudomány, 2002. 12.)
Százdi Antal: Az ember és az agy. Á. Gy. könyvéről. (Új Pedagógiai Szemle, 2002. 7-8.)
Jakab Edit: Á. Gy.: A rejtőzködő elme. (Modern nyelvoktatás, 2005. 4.).

Irod.: Á. Gy. tudományos életrajza (MTA Biológiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1970)
Hajduska István: Expedíciók a tudat határán innen és túl. Beszélgetés Á. Gy. akadémikussal, egy nagyon modern tudományról. (Magyar Nemzet, 1974. szept. 25.)
Mit jelent Önnek a film? Válaszol Á. Gy. orvosbiológus. (Filmkultúra, 1976)
Kovács Dénes: A pszichológus helye a társadalomban. Beszélgetés Á. Gy. akadémikussal. (Népszabadság, 1977. dec. 16.)
Feltárulnak-e az alvás és az álom titkai? Beszélgetés Á. Gy. akadémikussal. (Népszabadság, 1979. ápr. 8.)
Pécsi Tibor: Az élettan és a lélektan határmezsgyéjén. Beszélgetés Á. Gy. akadémikussal. (Élet és Tudomány, 1988. 14.)
Laudatio Georgii Ádám. Szerk. Szántó Tibor. Bibliofil kiadvány Á. Gy. professzor 70. születésnapjára. (Bp., 1992)
Hajba Ferenc: Orvosi szemléletünk paternalista. Beszélgetés Á. Gy. nyugalmazott professzorral. (Népszabadság, 1993. febr. 17.)
Százdi Antal: „A tehetséget feltétlenül gondozni kell.” Beszélgetés Á. Gy. akadémikussal, a Magyar Pedagógiai Társaság elnökével. (Tehetség, 1994. 2.)
Schüttler Tamás: Közelebb a tudományhoz. Beszélgetés Á. Gy. akadémikussal. (Új Pedagógiai Szemle, 1997. 3.)
P. T.: A zsigeri érzékelés. Beszélgetés Á. Gy. akadémikussal. (Élet és Tudomány, 1999. 26.)
A természettudomány világa közel hozható a felnövő nemzedékhez. Interjú Á. Gy. akadémikussal. (Új Pedagógiai Szemle, 2004. 9.)
Sándor Zsuzsa: Az elme professzora. Beszélgetés Á. Gy. professzorral. (168 Óra. 2006. 23.)
Kapitány Katalin: Mestersége: pszichofiziológus. Beszélgetés Á. Gy. professzorral, 85. születésnapja alkalmából. (Természet Világa, 2007. 10.)
Falus András: Á. Gy. köszöntése. (Természet Világa, 2012. 11.)
Bárdos György: Egy elegáns tudós halálára. Á. Gy. emlékezete. (Természet Világa, 2013. 3.)
Bárdos György: Epilógus egy széles látókörű tudós-tanár életművéhez. Á. Gy. professzor, akadémikus emlékére. (Magyar Pszichológiai Szemle, 2013. 3.)
Détári L.: In memoriam Professor György Ádám. (Acta Physiologica, 2013. 3.)
Falus András: Megemlékezás. Á. Gy. – Mindig szuverén ember voltam… Gimes Júlia beszélgetése Á. Gy.-gyel. (Magyar Tudomány, 2013. 3.)
In memoriam Á. Gy. (Pszichológia, 2013. 1.)
Palugyai István: Á. Gy. halálára. (Népszabadság, 2013. febr. 5.).

Irod.: Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerk. Fonó Györgyné és Kis Tamás. (Bp., 1969
2. átd. kiad. 1972
3. átd. kiad. 1975)
Józsefvárosi lexikon. Főszerk. Nagy Richárd. (Bp., 1970)
Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László és Szluka Emil. (Bp., 1986)
Bede Rita: Az értelem felsőbbrendűsége. Beszélgetés Á. Gy.-gyel. (Beszélgetés tudósokkal. Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1987)
Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 1992–1998. (Bp., 1991–1997)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 2000–2009. (Bp., 1999–2008)
Önéletrajz. (Önarckép háttérrel. Magyar pszichológusok önéletrajzi írásai. Szerk. Bodor Péter, Lányi Gusztáv, Pléh Csaba. Bp., 1998)
Erdélyi magyar ki kicsoda 2000. Igazgató-főszerk. Stanik István. (Bukarest, 2000)
A Magyar Tudományos Akadémia tagjai. 1823–2002. I–III. köt. (Bp., 2003).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2020