Ádám Antal
jogász
Születési adatok
1930. február 14.
Jánoshalma, Bács-Bodrog vármegye
Halálozási adatok
2020. május 7.
Budapest
Temetési adatok
2020. május 29.
Pécs
Pécsi Köztemető
Család
Szülei: Ádám Antal földműves, Faddi Franciska. Nagybátyja: P. Faddy Othmár (1909. máj. 19. Jánoshalma–2003. jún. 1. Bp.). A Faddi család a Faddy névváltozatot is használta.
Felesége: Babics Anna (1940–2014) könyvtáros, Babics András (1906–1984) történész leánya.
Fia: Ádám Péter (1961–) fizikus, kandidátus.
Iskola
Középiskoláit Jánoshalmán, Nyíregyházán és Baján végezte, a ciszterci rend bajai III. Béla Gimnáziumában éretts. (1949). A Pécsi Tudományegyetemen állam- és jogtudományi doktori okl. szerzett (1953), tartalékos katonai ügyészi képzésben részesült (1953–1954), tartalékos hadbíróvá nevezték ki (1954). A jogi tudományok kandidátusa (1958), az MTA doktora (1999)
Életút
A Pécsi Tudományegyetem, ill. a Janus Pannonius Tudományegytem (JPTE) ÁJTK Alkotmányjogi Tanszéke tanársegéde (1953–1954), egy. adjunktusa (1957–1960), egy. docense (1960–1967), egy. tanára (1967. júl. 1.–2000. febr. 15.), emeritusz professzora (2000. márc. 1-jétől). A Kar dékánhelyettese (1974–1975), dékánja (1975–1978) és a Kari Tudományos Bizotság elnöke (1978–1990). Az Alkotmánybíróság tagja (1989. nov. 23.–1998. nov. 23.).
Az MTA–TMB-n Beér János aspiránsa (1954–1957).
Alkotmányjoggal, elsősorban a társadalmi közösségek (pl. nemzetiségek, egyházak, települések stb.) alkotmányjogi helyzetével, emberi és állampolgári alapjogokkal foglalkozott. Alkotmányjogászként több mint húsz ország alkotmányának összehasonlító elemzését végezte el, majd a rendszerváltás éveiben érdeklődés az alkománybíráskodás története, valamint az azt befolyásoló – országonként eltérő körülmények – vizsgálata felé fordult. Jelentős eredményeket ért el a magyar alkotmányos jogállamot (és azok intézményes kereteit) megteremtő alaptörvényt megelőző jogtudományi tevékenységben. Ezekhez a kutatásokhoz kapcsolódtak a posztmodernitás közjogi sajátosságait, az alkotmányos jogállam újszerű vonásait és az európai kontinentális alkotmányos jogállamok alkotmányi értékeit, ill. a posztdemokrácia megnyilvánulásait elemző tanulmányok.
Elismertség
Munka Érdemrend (arany, 1972), a Magyar Népköztársaság Csillagrendje (1988), a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (1999).
Jánoshalma díszpolgára (2000), Pécs díszpolgára (2003), Pro Facultate Iuridico-Politica Universitatis Quinqueecclesiensis Érdemérem (arany, 2005), a Pécsi Tudományegyetem tb. doktora és professzora (2013).
Grastyán Endre-díj (2004), Szent-Györgyi Albert-díj (2009), Deák Ferenc-díj (2010), a pécsi TÜKE-alapítvány díja (2016).
Elismerés
Az MTA Közgyűlés választott tagja (1994–1997), az MTA Regionális Kutatások Központja (RKK) Tudományos Tanácsának tagja (2001–2008). Az MTA Közigazgatás-tudományi Bizottsága és az MTA Államtudományi Kutatási Programtanács tagja. A Pécsi Akadémiai Bizottság Tudósklubja elnökségi tagja (2011–2014).
Az ELTE Habilitációs Bizottsága (2000–2006) és a PTE Habilitációs és Habitusvizsgáló Bizottságának tagja (2000–2010). A PTE ÁJTK Tudományos Bizottsága elnöke (1998–2006).
A Magyar Politikatudományi Társaság és a Magyar Alkotmányjogászok Egyesülete tagja. A Nemzetközi Alkotmányjogi Társaság választmányi tagja. (1993–2002).
A Hazafias Népfront (HNF) Baranya Megyei Bizottsága elnöke (1968–1989) és a HNF Országos Elnöksége tagja (1981–1989). Az Országos Választási Bizottság (OVB) tagja (1989), a Baranyai Területi Választási Bizottság elnöke (2006–2010). A Baranya Barátai Köre elnöke (1995–2012). A Janus Pannonius Társaság tagja.
Szerkesztés
A Studia Iuridica (Pécs, 1964–1989) és a Dolgozatok az állam- és jogtudományok köréből szerkesztője (Pécs, 1974–1990). A Jura c. folyóirat főszerkesztője és a Pécsi Tudományegyetem PhD Tanulmányok c. kiadványsorozatának szerkesztője (2000-től).
A Közjogi Szemle szerkesztőbizottságának tagja (2007-től).
Főbb művei
F. m.: A Népköztársaság Elnöki Tanácsa. Kand. értek. is. (Bp., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1959)
Az egyesületek a magyar társadalmi szervezetek rendszerében. (Studia iuridica auctoritate Universitatis Pécs publicata 32. Bp., 1964)
Az állami szervek tevékenységének összehangolása. (Jubileumi tanulmányok. I–II. köt. Szerk. Pap Tibor. Pécs, 1967)
Hauptzüge und zeitgemässe Probleme der territorialen Koordinierung in der Ungarischen Volksrepublik. (Studia iuridica auctoritate Universitatis Pécs publicata 72. Pécs, 1970)
Az európai szocialista országok alkotmányos rendszere. Bajáki Veronikával. Egy. jegyz. (Bp., 1972)
Le système socialiste du controle étatique. (Acta Juridica, 1973. 1-2.)
Magyar államjog. Egy. jegyz. (Bp., 1973 és utánnyomások 1973–1981)
A tanácsi szervek összehangoló tevékenysége. (Az MTA Állam- és Jogtudományi Intézete kiadványa. Bp., 1974)
The Legal Status and Principal Functions of the Council of Ministers as Defined by the Amended Constitution of the Hungarian People’s Republic. (Acta Juridica, 1974. 1-2.)
A kormányzati munka jellemzői és követelményei a Magyar Népköztársaságban. (Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar. Jubileumi évkönyv. Szerk. is. Bp., 1975)
Az állami élet jellemzői és fejlődési irányai a Magyar Népköztársaságban. (Jog és társadalom. Bp., TIT, 1975)
Verfassungsmässigkeit und Verfassungsschutz in der Ungarischen Volksrepublik. (Studia iuridica auctoritate Universitatis Pécs publicata 83. Pécs, 1975)
Államigazgatás és közoktatás-irányítás. Az oktatásügyi irányítás elméleti és gyakorlati kérdései. (Az Oktatásügyi Minisztérium Vezetőképző és Továbbképző Intézete kiadványa. Bp., 1976)
Államjogi jogszabálygyűjtemény. Képzési segédanyag az Állam- és Jogtudományi Kar hallgatói részére. Összeáll. (Bp., 1977 és utánnyomások: 1979–1985)
Államjogi szakirodalom-gyűjtemény. Képzési segédanyag az Állam- és Jogtudományi Kar hallgatói részére. Összeáll. (Bp., 1977 és utánnyomások: 1979–1985)
La situation constitutionnelle et légale des syndicats en Hongrie. (Comparative Law, 1978. Selected Essays for the 10th International Congress of Comparative Law. Szerk. Szabó Imre és Péteri Zoltán. Bp., Akadémiai Kiadó, 1978)
Állampolgári alapismeretek. Szerk. (Bp., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1979)
A köznevelés irányíthatóságának fejlődése és a megyei tanácsi szervek szerepe. (Az Oktatásügyi Minisztérium Vezetőképző és Továbbképző Intézete kiadványa. Bp., 1979)
L’activité gouvernementale en Hongrie. (Studia iuridica auctoritate Universitatis Pécs publicata 91. Pécs, 1979)
A környezetvédelmi jogi szabályozás fejlesztésének egyes kérdései. Írta. Többekkel. Szerk. Kilényi Géza és Tamás András. (Bp., 1980)
A községi tanácsi szervek szerepe a köznevelési intézetek irányításában (Az Oktatásügyi Minisztérium Vezetőképző és Továbbképző Intézete kiadványa. Bp., 1980)
A városi tanácsi szervek szerepe a köznevelési intézetek irányításában (Az Oktatásügyi Minisztérium Vezetőképző és Továbbképző Intézete kiadványa. Bp., 1980)
Jogtörténeti tanulmányok. Emlékkönyv Csizmadia Andor 70. születésnapjára. Szerk. Benedek Ferenccel és Szita Jánossal. (Studia iuridica auctoritate Universitatis Pécs publicata 95. A Pécsi Tudományegyetem ÁJTK kiadványa. Pécs, 1980)
Közjog, alkotmányjog, államjog. (Fejezetek a pécsi egyetem történetéből. Szerk. Csizmadia Andor. Pécs, 1980)
Az alkotmány, az alkotmányosság és az alkotmányvédelem problémái. (Beér János-emlékkötet születésének 75. évfordulójára. Az ELTE ÁJTK Magyar Államjogi Tanszéke által 1980. febr. 25-én rendezett tudományos emlékülés előadásai. Szerk. Takács Imre Bp., 1981)
Kauser Lipót-emlékkönyv. Szerk. Benedek Ferenccel és Farkas Józseffel. (Studia iuridica auctoritate Universitatis Pécs publicata 100. Pécs, 1982)
Magyar államjog. Egy. jegyz. (2. átd. és kieg. kiad. 1982
és utánnyomások: 1983–1987)
Államszervezet. – Társadalmi szervezetek. (Mit kell tudni Magyarországról? Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1982
2. bőv. kiad. 1984
oroszul: Moszkva, 1985)
A magyar alkotmányos élet főbb jellemzői és néhány problémája az 1980-as évek elején. (Dolgozatok az állam- és jogtudományok köréből. XIV. Pécs, 1983)
Politikai-társadalmi szervezetek. (Pécs a szocialista fejlődés útján. Az MSZMP Pécsi Városi Bizottsága kiadványa. Pécs, 1984)
Felnőtt, felelős állampolgár. Szerk. (Bp., Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó, 1984
2. átd. kiad. 1985)
A társadalmi szervezetek Baranya megyében. (Államigazgatás, terület- és településpolitika. Tanulmányok Baranya megyéből. Szerk. is. Farkas Károllyal. A Baranya Megyei Tanács, a Pécsi Tudományegyetem ÁJTK és az MTA Regionális Kutatások Központja közös kiadványa. Pécs, 1985)
A községek közötti kapcsolatokról. (A vonzáskörzetek gazdasági és közigazgatási kérdései. Nemzetközi tudományos konferencia. Pécs, 1983. nov. 1–3. Előadások. Szerk. Faragó Tamás és Hrubi László. Pécs, 1985)
Az aprófalvak közélete és érdekképviselete. (Az aprófalvak közélete és ifjúsága. Tudományos konferencia. Pécs, 1984. febr. 3–4. Előadások. Szerk. Sükösd Ferenc. Pécs, 1985)
A 100 éves Kislégi Nagy Dénes tudományos, oktatói és költői életművéről. Szerk. (Studia iuridica auctoritate Universitatis Pécs publicata 104. Pécs, 1985)
Alkotmányossági ellenőrzés a Magyar Népköztársaságban. (Jubileumi tanulmányok. Szerk. is. Pécs, 1985)
Der Entwicklungstendenzen der Verfassung und der Verfassungsmässigkeit in Ungarn. (Jahrbuch des öffentlichen Rechts der Gegenwart. Tübingen, 1985)
Einige Besonderheiten und Probleme der gesellschaftlichen Kontrolle in Ungarn. (Acta Juridica, 1985)
Holub József és Irk Albert pécsi professzorok munkássága. Szerk. (Studia iuridica auctoritate Universitatis Pécs publicata 109. Pécs, 1986)
Society, Politics and Constitutions. Heinrich, Hans-Georggal. (Studien zu Politik und Verwaltung 18. Wien–Köln–Graz, 1987)
A társadalmi szervezetek fogalma, típusa és jogállása de lege ferenda. (Az alkotmány továbbfejlesztésének tudományos megalapozása. 11. Az MTA Államtudományi Kutatások Programirodája kiadványa. Bp., 1987)
Bihari Ottó munkássága a magyar államjog felszabadulás utáni fejlődésében. (Állam, térkapcsolatok, demokrácia. Az MTA Regionális Kutatások Központja és a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem B. O.-emlékülése. Előadások. Szerk. Csefkó Ferenc. Pécs, 1987)
A társadalmi közösségek és szervezetek alkotmányjogi helyzetéről. (Dolgozatok az állam- és jogtudományok köréből. XIX. Pécs, 1988)
Alternatív koncepciók az államfői feladatok ellátásáról. (Az MTA Államtudományi Kutatások Programirodája kiadványa. Bp., 1988)
A nemzetiségekre vonatkozó alkotmányi és törvényi szabályozás lehetőségeiről. (Tanulmányok a nemzeti kisebbségek jogi védelméről. I–II. köt. Pécs, 1988)
Az élethez, a személyi szabadsághoz és a biztonsághoz való jog. (Emberi jogok hazánkban. Szerk. Katonáné Soltész Márta. Bp., 1988)
Az egyesületek érdekképviseleti szerepéről. (Magyar Jog, 1988. 10.)
A társadalom és az állam viszonyának alkotmányjogi vonatkozásairól. (Alkotmány és alkotmányosság. Az MTA Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának tudományos ülésszakán elhanzott előadások és hozzászólások. Bp., 1988. máj. Szerk. Kovács István. Bp., 1989)
Tanulmányok Szamel Lajos tiszteletére. Szerk. (Studia iuridica auctoritate Universitatis Pécs publicata 118. Pécs, 1989)
Az alapvető emberi, állampolgári jogok, ezek garanciái és az állampolgári kötelességek. (INFO-Társadalomtudomány 8. Enyedi György–Tamási Péter: Az új alkotmány elé. Bp., 1989)
Tendances du développement de l’ordre constitutionnel de Hongrie. (Studia iuridica auctoritate Universitatis Pécs publicata 120. Pécs, 1990)
Die Verfassung als Katalysator zwischen Gesellschaft und Staat. Szerk. Scholler, Heinrichhel. (Südosteuropa aktuell 10. München, 1990)
A központi állami szervek rendszere Magyarországon. (Elvek és intézmények az alkotmányos jogállamban. Tanulmányok. Szerk. is. Kiss Lászlóval. A Lukács György-alapítvány kiadványa. Bp., 1991)
A köztársasági elnök, az Országgyűlés és a Kormány viszonyáról. (Magyar Közigazgatás, 1991. 11.)
A tömegközlés alkotmányjogi vonatkozásairól. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Juridica et Politica, 1991)
Le contrôle de la constitutionnalité des actes administratifs et gouvernementaux en Hongrie. (Studia iuridica auctoritate Universitatis Pécs publicata 121. Pécs, 1992)
Az új magyar Alkotmány megalkotásának szükségességéről. (Juss. Vásárhelyi társadalomismereti és kulturális szemle, 1992. 1-2.)
Lo sviluppo costituzionale in Ungheria dopo il crollo del regime comunista. (Quaderni Costituzionali, 1992)
Molnár Kálmán, a közjogtudomány akadémikusa. (Magyar Tudomány, 1992. 2.)
A végrehajtó hatalom és az autonóm közjogi intézmények jogalkotásáról. (Magyar Közigazgatás, 1993. 5.)
Az emberi jogok nemzetközi és belső jogi védelmének viszonyáról. (Magyar Közigazgatás, 1993. 8.)
Transformation of the Constitutional Model. (Hungary. Society, State, Economyand Regional Structure in Transition. Szerk. Hajdú Zoltán. Bp., 1993)
Alkotmányfejlődés és jogállami gyakorlat. Tanulmányok. Az 1993. szept. 9–10-én Budapesteb tartott magyar–német alkotmányjogi konferencia előadásainak szerkesztett anyaga. Szerk. (A Hanns Seidel Alapítvány kiadványa. Bp., 1994)
Az önkormányzati alapjogok és egyéb jogok alkotmányi szabályozása különös tekintettel a megyei önkormányzatokra. (A rendszerváltás és a megyék. Vál. tanulmányok. Szerk. Agg Zoltán és Pálné Kovács Ilona. Veszprém, 1994)
A vallásszabadság összetevői. (Társadalmi Szemle, 1994. 5.)
Az Alkotmánybíróság szerepe az emberi jogok védelmében. (Acta Humana. Emberi jogi közlemények, 1994)
Az emberi jogok védelme az alkotmánybíráskodásban. (Magyar Jog, 1994. 7.)
Észrevételek az önkormányzati reform néhány kérdésköréhez. (Magyar Közigazgatás, 1994. 1.)
Stratégiai alkotmányreform. (Világosság, 1994. 12.)
A köztársasági elnök jogállásának alkotmányi szabályozása, különös tekintettel az államfői semlegességre. (A köztársasági elnök az új alkotmányban. Szerk. Holló András. Bp., 1995)
A kormányzati szervek alkotmányi szabályozásáról. (Magyar Jog, 1995. 3.)
A közjogi bíráskodás fejlődési irányai. (Belügyi Szemle, 1995. 12.)
A köztestületek és a közjogi szerződések a posztmodern társadalom és állam kapcsolataiban. – Az alkotmányi alapelvek és az emberi alapjogok viszonyáról. (Acta Humana. Emberi jogi közlemények, 1995)
A posztmodernitás és az alkotmányozás néhány problémájáról. (Magyar Közigazgatás, 1995. 3.)
La liberté religieuse en Hongrie. (Il diritto ecclesiastico, 1995)
Alapjogok és alkotmányozás. Az emberi jogok szabályozása az új alkotmányban. Tanulmányok. Szerk. (Jog és jogtudomány 12. Bp., 1996)
A közjogtudomány főbb jellemzői az ezredfordulón. (Emlékkönyv Szentpéteri István egyetemi tanár születésének 70. évfordulójára. Szerk. Tóth Károly. Szeged, 1996)
Az alkotmányba iktatható alapelvekről, nevesített értékekről, államcélokról és állami kötelességekről. (Tanulmányok Földvári József tiszteletére. Szerk. Korinek László. Pécs, 1996)
L’interprétation de la constitution. (Tanulmányok Benedek Ferenc tiszteletére. Szerk. Hamza Gábor, Kajtár István, Zlinszky János. Pécs, 1996)
A közigazgatás és a közigazgatási bíráskodás alkotmányjogi összefüggéseiről. (Magyar Közigazgatás, 1996. 12.)
A közjogtudomány főbb jellemzői az ezredfordulón. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Juridica et Politica, 1996)
A posztmodernitás jogi sajátosságairól. (Társadalmi Szemle, 1996. 4.)
A véleményszabadság problémái az alkotmánybíráskodásban. Az Európai Alkotmánybíróságok 1996. máj. 6-10-én Budapesten tartott 10. konferenciájára előterjesztett összefoglaló jelentés rövidített változata. (Acta Humana. Emberi jogi közlemények, 1996)
Az alkotmányi és az állami semlegesség összefüggéseiről. (Beszélő, 1996. 7.)
Az alkotmányi értékekről. (Magyar Jog, 1997. 3.)
Értékek a jogban. (Comitatus. Önkormányzati Szemle, 1997. 7-8.)
Értékek és értékelméletek. (Társadalmi Szemle, 1997. 5.)
Alkotmányi értékek és alkotmánybíráskodás. Monográfia és doktori értek. is. (Bp., Osiris Kiadó, 1998)
A közszolgálati erkölcs alkotmányi és egyéb forrásairól. (Magyar Közigazgatás, 1998. 5.)
A tömegközlés alkotmányi szabadsága. – Az alapjogok és az alkotmányi tilalmak értékének összefüggéseiről. (Acta Humana. Emberi jogi közlemények, 1998)
Bevezetés a közjogtanba. Egy jegyz. (Pécs, 1999)
A közigazgatás értékkötöttsége az alkotmányos jogállamban. (Tér és Társadalom, 1999. 3.)
Az alkotmánybíráskodás tudományos vizsgálatának lehetőségeiről. (Magyar Közigazgatás, 1999. 5.)
Az Alkotmánybíróság első kilenc éve. Domány Andrással, Hanák Andrással, Tordai Csabával. (Fundamentum, 1999. 2.)
Az emberi jogok mint értékek. (Acta Humana. Emberi jogi közlemények, 1999)
Kifejezési szabadság és képviselői mentelmi jog. (Magyar Jog, 1999. 3.)
A közigazgatás alkotmányossága Magyarországon. (A közigazgatás törvényessége. Szamel Lajos Tudományos Emlékülés. Szerk. Csefkó Ferenc. (Pécs, 2000)
Az állami egyházjog fogalma, jellemzői és problémái Magyarországon. (Magyar Közigazgatás, 2000. 9.)
Mértékek, normák és értékek a világvallásokban. (Studia iuridica auctoritate Universitatis Pécs publicata 128. Emlékkönyv Bihari Ottó egyetemi tanár születésének 80. évfordulójára. Szerk. Petrétei József. Pécs, 2001)
Közjogtan. Jegyzet a jogi asszisztensképzés számára. Petrétei Józseffel és Tilk Péterrel. (Pécs, 2001
2. átd. kiad. 2003)
Az alkotmányi értékek fejlesztési lehetőségeiről. (Konferencia az alkotmányról az Európai Unió kapujában. 2002. szept. 13–14. Előadások. Szerk. Fáy Árpád. Bp., 2002)
Az Alkotmányba illő alapértékekről. (Magyar Jog, 2002. 4.)
Lajos Iván, a jogász. (Vasi Szemle, 2002. 4.)
Az értékek bölcseleti és egyéb megítéléséről. (Ünnepi tanulmányok Holló András hatvanadik születésnapjára. Tanulmányok. Szerk. Bragyova András. Miskolc, 2003)
A közjogi szerződések Magyarországon. (Közjogi intézmények a XXI. században. Nemzetközi konferencia. Pécs, 2003. okt. 16. Előadások Szerk. is. Pécs, 2004)
Óriás Nándor: Emlékeim töredékei. Visszaemlékezések. Szerk. (Pécs, 2006)
Losonczy István bölcselete a 19. és a 20. századi filozófiák között. (Tanulmányok az 1956. évi forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára. Szerk. is. Cseresnyés Ferenccel és Kajtár Istvánnal. Pécs, 2006)
Az alkotmányi értékek versengéséről. (Közjogi tanulmányok Lőrincz Lajos 70. születésnapja tiszteletére. Szerk. Imre Miklós, Lamm Vanda, Máthé Gábor. Bp., Aula Kiadó, 2006)
Az egyházak és a magyar állam alkotmányos viszonyáról. (Ünnepi kötet Schmidt Péter egyetemi tanár 80. születésnapja tiszteletére. Szerk. Fűrész Klára és Kukorelli István. Bp., Rejtjel Kiadó, 2006)
A jogi alapértékek harmóniája és versengése. (Polgári Szemle, 2006. 7-8.)
Bölcselet, vallás, állami egyházjog. (Dialóg–Campus Tankönyvek. Bp.–Pécs, 2007)
Gyülekezési törvény. Többekkel. (Fundamentum, 2007. 1.)
A hindu forrású ősi bölcselet néhány irányzatáról. (Ünnepi tanulmányok Kalas Tibor egyetemi tanár oktatói munkásságának tiszteletére. Szerk. Torma András. Miskolc, 2008)
Az alkotmányos jogállam fejlődési irányai. (A demokrácia deficitje, avagy a deficites hatalomgyakorlás. Szerk. Csefkó Ferenc és Horváth Csaba. Pécs, 2008)
A görög és a római ősi vallások főbb jellemzői. (Emlékkönyv Markos György egyetemi adjunktus tiszteletére. Szerk. Sükösd Ferenc. Pécs, 2009)
A magyar alkotmányos jogállam fejlesztési lehetőségeiről. (Társadalomkutatás, 2009. 4.)
A magyar Alkotmányból hiányzó alapértékekről. (Közjogi Szemle, 2009. 1.)
A politikai közösség alkotmánya. Tóth Gábor Attilával. (Közjogi Szemle, 2009. 3.)
Az emberi irigység jellegéről és szerepéről. (Pécsi Munkajogi Közlemények, 2009. 3.)
A rendőrség az alkotmányi értékek között. (A rendészettudomány határkövei. Tanulmányok a Pécsi Határőr Tudományos Közlemények első évtizedéből. Szerk. Gaál Gyula és Hautzinger Zoltán. Pécs, 2012)
A biztonság és a rendészet a jogi alapértékek között. – The Place of Security and Law Enforcement among Fundamental Legal Values. (Magyar Rendészet, 2012)
A posztmodernitásról és a posztdemokráciáról (Közjogi Szemle, 2012. 1.)
A Pécsi Jogi Kar 90 éve. Szerk. (Pécs, 2013)
A posztmodernitás és a posztdemokrácia alkotmányosságáról. (Alkotmányozás Magyarországon, 2010–2011. Szerk. Drinóczi Tímea és Jakab András. Bp.–Pécs, 2013)
Az erkölcsi és a jogi értékekről. (Etikák, identitások, perspektívák. Szemelvények az erkölcselmélet és a kortárs hivatásetikák köréből. Tanulmányok. Szerk. Barcsi Tamás és Bertók Rózsa. Pécs, 2013)
Bölcseletek, vallások, jogi alapértékek. Á. A. publikációinak jegyzékével. (A Pécsi Tudományegyetem ÁJTK kiadványa. Pécs, 2015)
A hazai egyházak és más vallási szervezetek jogi helyzetéről. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Juridica et Politica, 2015).
F. m.: írásai az Állam és Igazgatásban: Az Indiai Köztársaság államrendjének néhány vonása. (1955. 11.)
A szocialista országok prezidiumai. (1961. 6.)
Az egyesületek feletti felügyelet gyakorlásának problémái. (1962. 10.)
A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság alkotmányáról. (1964. 11.)
A helyi képviseleti szervek és a gazdaságirányítás a Német Demokratikus Köztársaságban. (1966. 2.)
Az állami koordináció főbb eszközeiről. (1966. 8.)
Az Elnöki Tanács hatáskörének fejlődése. 1–2. (1967. 4–5.)
A legfelsőbb népképviseleti szerv fejlődésének főbb vonásai az európai szocialista országokban. (1968. 6.)
A területi koordináció jogszabályi rendezése a Német Demokratikus Köztársaságban. (1968. 10.)
A legújabb szocialista alkotmányok szerkezetéről és szabályozási tárgyköréről. (1969. 2.)
A területi koordináció főbb vonásai és problémái. (1969. 7.)
Megállapodások a tanácsi szervek munkájában. (1969. 8.)
A területi koordináció továbbfejlesztésének lehetőségeiről. (1970. 1.)
A szocialista alkotmányvédelem időszerű problémái. (1970. 3.)
A képviselői jogok és kötelességek szabályozásának problémái. (1970. 8.)
Jogforrásaink főbb vonásai és problémái. (1971. 4.)
A Minisztertanács helye és szerepe az állami szervek rendszerében. (1971. 12.)
A tanács át nem ruházható hatásköri jogai. (1972. 2.)
Az országgyűlés általános, kifejezett és kizárólagos hatásköre a módosított alkotmány alapján. (1973. 2.)
A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának jogai és feladatai a módosított alkotmány alapján. (1973. 3.)
A munkahelyi demokrácia jellemzői és követelményei a közhivatalokban. (1974. 6.)
A társadalmi szervezetek szerepe a környezetvédelemben. (1979. 7.)
A tájékozódás és a tájékoztatás politikai és jogi összefüggéseiről. (1982. 9.)
A társadalmi ellenőrzés néhány vonása és problémája Magyarországon. (1983. 11.)
Az egyesületek működésének néhány jellemzője és az egyesületi jog továbbfejlesztésének lehetőségei. (1987. 7.)
A társadalom és az állam viszonyának alkotmányjogi vonatkozásairól. (1988. 8.)
Az emberi és állampolgári jogok alkotmányi szabályozásának fejlődési irányai. (1989. 6.)
Jogi és erkölcsi értékek az alkotmányos jogállamban. (1996. 3-4.).
F. m.: írásai a Jogtudományi Közlönyben: Az Egyiptomi Köztársaság alkotmánya. (1956. 8.)
Az országgyűlési képviselők mentelmi joga. (1957. 1-3.)
A Népköztársaság Elnöki Tanácsának külügyi hatásköre. (1958. 6.)
A tanácsok általános irányítása és legfelsőbb felügyelete. (1959. 12.)
A külföldiek fontosabb jogai és kötelességei a Magyar Népköztársaságban. (1961. 6.)
Az egyesületek és az állami szervek kapcsolatának főbb vonásai és problémái hazánkban. (1962. 6.)
A nyugatnémet egyesülési törvényről. (1965. 3.)
Az ipar és a mezőgazdaság állami irányításának főbb vonásai a Német Demokratikus Köztársaságban. (1965. 9.)
Az államjogi és az államigazgatási jogi szerződések problémáiról. (1968. 3.)
A szocialista alkotmányosság néhány gyakorlati problémája. (1969. 9.)
Az állami szervek mellérendeltségi kapcsolatainak főbb csoportjai és eszközei. (1970. 12.)
A tanácsi szervek összehangoló tevékenysége. (1971. 12.)
A tanácsi szervek gazdasági koordinációs jogai és feladatai. (1972. 3.)
A Minisztertanács jogállása és főbb feladatai a módosított alkotmány alapján. (1972. 12.)
A szocialista tanácsi szervek területi koordinációs tevékenysége. (1974. 1-2.)
Alkotmányosság és alkotmányvédelem a Magyar Népköztársaságban. (1974. 7.)
Jogalkotás, jogforrások és a jogszabályok kihirdetése. (1975. 6.)
A Hazafias Népfront közjogi tevékenysége. (1976. 11.)
A központi állami szervek alkotmányos helyzete és rendeltetése a Szovjetunióban. (1980. 8.)
Az állampolgár alapjogai a szocialista társadalomban. (1981. 8.)
In memoriam Bihari Ottó. (1983. 6.)
A közjogi szerződések az NSZK-ban. (1983. 7.)
Az 1986. évi magyar sajtótörvényről. (1987. 1.)
A magyarországi nemzetiségek alkotmányos helyzetéről de lege ferenda. (1989. 1.)
A jogalkotás alkotmányosságáról. – A jogszabályok alkotmánybírósági ellenőrzéséről. (1992. 11-12.)
Az emberi és polgári jogok jellegéről és korlátairól. (1993. 11-12.)
A közjogi bíráskodás és az alkotmányreform. (1996. 10.)
Alkotmány és jogtudomány. (1996. 12.)
Az alkotmányos jogállam főbb jellemzői. (1997. 2.)
A jogrendszer alkotmányosodása és erkölcsiesedése. (1998. 10.)
Mérték, ellentét és összhang a világvallások értékirányultságában. (2001. 10.)
Biztonság, felelősség, kötelesség. (2005. 7-8.)
A magyar alkotmányos jogállam újszerű feladatairól és működéséről. (2008. 4.)
A középmérték és az értékpluralitás elméletének íve. (2010. 11. és Közjogi Szemle, 2010. 3.)
Alkotmányfejlődésünk útjai. (2013. 1.).
F. m.: írásai a Felsőoktatási Szemlében: Az egyetemi demokrácia néhány összetevőjéről. 1–2. (1968. 9–10.)
Az egyetemi tanács és a kari tanács helyzete és szerepe az új jogi szabályozás tükrében. (1970. 1.)
A hivatásra nevelés tapasztalatai a pécsi Jogi karon. (1971. 7-8.)
Problémák az esti és levelező jogászképzésben. (1973. 7-8.)
A hangszalag alkalmazása a felsőfokú távképzésben. (1975. 7-8.)
A többlépcsős képzés lehetőségei a közigazgatási és a jogi felsőoktatásban. (1976. 2. és Magyar Jog, 1976. 5.).
F. m.: írásai a Jura c. folyóiratban: Az alapjogok jellegéről és védelméről. (1994. 2.)
A közjog fejlődésének posztmodern vonásairól. (1996. 1-2.)
Értékrendezés az ezredfordulón. (1997. 1.)
Az állami egyházjogról. (2000. 1-2.)
A világvallások hasonló és eltérő elemeiről. (2001. 1.)
Molnár Kálmán. (2001. 2.)
Az alkotmányi értékek fejlődési irányairól. (2002. 1.)
Kérdések és válaszok a filozófiában. (2003. 1.)
A közjogi szerződésekről. (2004. 1.)
A biztonság az értékek között. (2005. 1.)
Az ősi vallásokról. (2005. 2.)
Az azték, a maja és az inka vallásról. (2006. 1.)
Bölcselet, vallás, állami egyházjog. (Bp.–Pécs, 2007)
A reformáció és a protestantizmus. (2007. 1.)
Zsinati konstitúció a katolikus egyház és a világ viszonyáról. (2007. 2.)
Hans Kelsen tiszta jogtanáról. (2008. 1.)
Ősi kínai bölcseletek. (2008. 2.)
In memoriam Herczegh Géza. (2010. 1.)
Az alkotmányi értékek értelmezéséről. (2010. 2.)
Észrevételek a magyar alkotmányozáshoz. (2011. 1.)
Vallás, vallásszabadság és egyház Magyarország Alaptörvényének … figyelembe vételével. (2011. 2.)
A posztdemokráciáról mint a posztmodernitás különös változatáról. (2012. 1.)
Etikáról, erkölcsről és a közigazgatási erkölcsi csődről. (2012. 2.)
Az egyház és az állam viszonyáról. (2017. 2.).
Irodalom
Irod.: műveiről: Besnyő Károly: Á. A.: A Népköztársaság Elnöki Tanácsa. (Állam és Igazgatás, 1959. 8.)
Beér János: Á. A.: A Népköztársaság Elnöki Tanácsa. (Jogtudományi Közlöny, 1960. 1-2.)
T. I.: Á. A.: A Népköztársaság Elnöki Tanácsa. (Társadalmi Szemle, 1960. 4.)
M. P.: Hagyományai vannak. A köz jogáért. Könyv készül az állampolgári alapismeretekről. Szerk. Á. A. (Magyar Nemzet, 1976. szept. 15.)
Pfeil Edit: Á. A.: A társadalmi szervezetek fogalma, típusa és jogállása de lege ferenda. (Jogtudományi Közlöny, 1987. 10.)
Szűcs Imre Zoltán: Elvek és intézmények az alkotmányos jogállamban. Szerk. Á. A. (Jogtudományi Közlöny, 1992. 1.)
Petrétei József: Á. A.: Alkotmányi értékek és alkotmánybíráskodás. (Jogtudományi Közlöny, 1999. 3.)
Wildmann János: Á. A.: Bölcselet, vallás, állami egyházjog. (Egyházfórum, 2007. 5.)
Kondorosi Ferenc: Á A.: Bölcseletek, vallások, jogi alapértékek. (Belügyi Szemle, 2015. 5.).
Irod.: Á. A. megvédte kandidátusi értekezését, 1958. jún. 30. (MTA Társadalmi-történeti Tudományok Osztálya Közleményei, 1956–1958)
Á. A. egyetemi tanári kinevezése, 1967. júl. 1. (Magyar Közlöny, 1967. júl. 9.)
Á. A. publikációinak jegyzéke. 1954–1989. Szerk. Sükösd Ferenc. (A Janus Pannonius Tudományegyetem kiadványa. Pécs, 1990)
Chronowski Nóra–Illéssy István: Á. A. akadémiai doktori értekezésének vitájáról. (Magyar Jog, 1999. 12.)
Emlékkönyv Á. A. egyetemi tanár születésének 70. évfordulójára. Szerk. Petrétei József. (Bp.–Pécs, 2000)
Petrétei József: Pécs város díszpolgára: Á. A. (Pécsi Szemle, 2003)
„Adamante notare.” Essays in Honourof Professor Antal Ádám on the Occasion of His 75th Birthday. Szerk. Chronowski Nóra. (Studia iuridica auctoritate Universitatis Pécs publicata 135. Pécs, 2005)
Zeller Judit: A 75 éves Á. A. köszöntése. (Jura, 2005. 1.)
Tanulmányok Á. A. professor emeritus születésének 80. évfordulójára. Szerk. Chronowski Nóra és Petrétei József. (Studia iuridica auctoritate Universitatis Pécs publicata 145. Pécs, 2010)
A megélt kor. Egy huszadik századi oral history Á. A. és Rezsőházy Rudolf életútja alapján. Az interjúkat készítette és a kötetet szerk. Herger Csabáné. Pécs, 2012)
Á. A. volt alkotmánybíró, honoris causa professzor köszöntése. (Közjogi Szemle, 2015. 1.)
Prof. Á. A. 85 éves. Á. A. szakmai, oktatói és tudományos pályafutásának összefoglalója. (Új Magyar Közigazgatás, 2015. 2.)
Dezső Krisztina–Gergely Zsuzsanna: Riport Á. A. professzorral. (Per aspera ad astra, 2016. 1.)
Chronowski Nóra: Á. A. emlékére. (Közjogi Szemle, 2020. 2.).
Irod.: Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 1992–1998. (Bp., 1991–1997)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 2000–2009. (Bp., 1999–2008)
Hübners Who is Who Magyarországon. 2003–2010. (Zug, 2003–2011)
Pécs lexikon. I–II. köt. Főszerk. Romváry Ferenc. (Pécs, 2010).
neten:
https://pte.hu/hu/hirek/gyaszhir-elhunyt-prof-dr-adam-antal (Ádám Antal gyászjelentése)
https://bajaihonpolgar.hu/2020/05/in-memoriam-dr-adam-antal-1930-2020/ (Megemlékezés Ádám Antalról)
http://www.kozszov.org.hu/dokumentumok/UMK_2015/2/15_portre_Adam_Antal.pdf (Ádám Antal portréja)
http://epa.oszk.hu/02600/02696/00005/pdf/EPA02696_Per_Aspera_Ad_Astra_2016_1_122-131.pdf (Riport Ádám Antallal)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu 2020
Aktuális havi évfordulók
Alexander Bernát
filozófus, esztéta
Alexits György
matematikus, matematikatanár, kultúrpolitikus
Haar Alfréd
matematikus
Hajdú Gusztáv
állatorvos
Hajnal Gábor
költő, műfordító, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (662), orvos (602), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (213), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (99), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (88)