Aczél Ilona
Aczél Ilona

2024. október 15. Kedd

Aczél Ilona, Cs.

színésznő

Névváltozatok

1911-ig Alter Ilona; Csathó Kálmánné 

Születési adatok

1884. november 7.

Királyhelmec, Zemplén vármegye

Halálozási adatok

1940. március 5.

Budapest

Temetési adatok

1940. március 7.

Budapest

Kerepesi út


Család

Királyhelmeci, később katolikus hitre tért ortodox zsidó családból származott.

Nagyszülei: Alter Antal, Klár Johanna; Nebenzahl Adolf (†1900. szept. 30. Bp.) kereskedő, Lipschitz/Liebschütz Fáni.

Szülei: Aczél Sándor (= Alter Sámuel, 1858. Királyhelmec), Nebenzahl Paula (†1941. nov. 24. Bp.).

Nebenzahl Paula testvérei: Schneller Mórné Nebenzahl Malvin (1871. júl. 5. Ungvár–1901. ápr. 6. Debrecen. Temetés: 1901. ápr. 8. Debrecen, Izraelita Temető), Hoffmann Gyuláné Nebenzahl Róza (1860. Ungvár–1929. szept. 18. Hol?), Weltmann Sámuelné Nebenzahl Mina, Ligeti Zsigmondné Nebenzahl Regina, Grosser Bernátné/Nagy Bernátné Nebenzahl Laura (1868. ápr. 6. Ungvár), Schneller Móricné Nebenzahl Éva (1879. Ungvár), ill. Nemes Ignác (= 1894-ig Nebenzahl Ignác, 1875. Ungvár–1916. jan. 20. Bp. Temetés: 1916. jan. 23. Rákoskeresztúr, Izraelita Temető) gyárigazgató és Nemes Jenő (= 1894-ig Nebenzahl Jakab Jenő, 1876. ápr. 6. Ungvár).

Aczél Ilona testvére: Aczél Margit (1889. aug. 12. Királyhelmec–1966. okt. 11. Bp.).

Aczél Ilona férje: 1911. jún. 19.–1940. márc. 5.: Csathó Kálmán (1881. okt. 13. Bp.–1964. febr. 5. Bp.) író, a Nemzeti Színház főrendezője, az MTA tagja.

Családja 1911-ben vette fel az Aczél nevet, amelyet művésznévként már 1904 óta viselt.

Iskola

Színművészeti Akadémiát végzett (1905).

Életút

A kolozsvári Nemzeti Színház (1906–1907), a budapesti Nemzeti Színház (1908–1912 és 1914–1935), a budapesti Magyar Színház tagja (1912–1914).

A Nemzeti Színház örökös tagja (1928).

Természetes humorával, tiszta beszédtechnikájával, jellemábrázoló képességével elsősorban vígjátékokban volt sikeres. Egyed Zoltánnal közösen fedezték fel Karády Katalint, a kellemes, érdekes hangú színésznő számára ő alakította ki a végzet asszonya típusú női karaktereket.

Filmjei közül kiemelkedik a Simon Judit (1915; rendező: Mérei Adolf) címszerepe: a sorsüldözött zsidó asszony szenvedéstörténete.

Emlékezet

Aczél Ilona Budapesten élt és tevékenykedett (utolsó lakcíme: I. kerület Ráth György utca 5.), hosszas betegség után a fővárosban, egy szanatóriumban hunyt el. A Kerepesi úti Temetőben, a főváros által adományozott díszsírhelyen nyugszik. Római katolikus gyászszertartásán, kívánsága szerint nem hangzott el beszéd. Az operaházi énekkar elénekelte a Circumdederunt-ot, majd Hóman Antal mondott el egy imát.

A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2002-ben).

Elismerés

Farkas–Ratkó-vándorgyűrű (1910).

Főbb művei

F. szerepei: Éva (Madách Imre: Az ember tragédiája, Nemzeti Színház, 1923)
Portia (Shakespeare: A velencei kalmár, Nemzeti Színház, 1923)
Béline (Molière: A képzelt beteg, Nemzeti Színház, 1930)
Szűz Mária (Voinovich Géza: Magyar Passio, Szegedi Szabadtéri Játékok, 1931)
Julie (Csathó Kálmán: Az én lányom nem olyan, Vígszínház, 1936).

F. filmjei: Ma és holnap (1912)
Simon Judit (1915)
A vén gazember (1932)
A nagymama (1935)
Halálos tavasz (1939)
Lúdas Matyi (1950).

Irodalom

Irod.: források: Kiskorú Nebenzahl Ignác és Jakab Jenő ungvári illetőségű budapesti lakosok vezetéknevének „Nemes”-re kért átváltoztatása belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. (Budapesti Közlöny, 1894. okt. 14.)
Alter Samu kisgéresi illetőségű és Alter Ilona királyhelmeci születésű budapesti lakosok családi nevének „Aczél”-ra kért átváltoztatása belügyminiszteri rendelettel megengedtetett.  (Budapesti Közlöny, 1911. máj. 30.)
Aczél Ilonának, a Nemzet Színház drámai művésznőjének örök hűséget esküdött dr. Csathó Kálmán, a színház rendezője. (Budapesti Hírlap–Az Újság, 1911. jún. 20.)
Elhunyt Nemes Ignác nagykereskedő, a cs. és kir. 4. tüzérezred hadiönkéntese, Budapesten. (Pester Lloyd, 1916. jan. 22.)
A hősi halált halt nagykereskedő, Nemes Ignác temetése. (Pesti Hírlap, 1916. jan. 24.)
Cs. Aczél Ilona halála. (8 Órai Újság, 1940. márc. 6.)
Cs. Aczél Ilona meghalt. (Magyar Nemzet–Pesti Hírlap–Az Újság, 1940. márc. 6.–Függetlenség, 1940. márc. 7.)
Csütörtökön temetik Cs. Aczél Ilonát, a Nemzeti Színház örökös tagját. (Nemzeti Újság, 1940. márc. 7.)
Cs. Aczél Ilona temetése. (Magyar Nemzet, 1940. márc. 8.–Az Újság, 1940. márc. 8.).

Irod.: lexikonok, feldolgozások: Magyar színművészeti lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. (Bp., 1929)
Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. (Bp., 1929)
Magyar asszonyok lexikona. Összeáll. Bozzay Margit. (Bp., 1931)
Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
„Én a komédiát lejátsztam, mulattattam, de nem mulattam.” (Bp., 1981)
Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. (Bp., 1994)
Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. (Bp., 2005)
Mudrák József–Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon. 1931–1944. (Máriabesnyő–Gödöllő, 2006).

 

neten:

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/532648 (Schneller Mórné Nebenzahl Malvin gyászjelentése, 1901)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DTM7-1ZQ?i=92&cc=1452460 (Csathó Kálmán és Aczél Ilona házassági anyakönyve, 1911)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-D489-2VZ?i=79 (Csathó Kálmánné Aczél Ilona halotti anyakönyve, 1940)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/370446 (Csathó Kálmánné Aczél Ilona gyászjelentése, 1940)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-D1Q4-1C?i=36&cc=1452460 (Aczél Sándorné Nebenzahl Paula halotti anyakönyve, 1941)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6M83-QTM?i=131&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AWCKM-9ZT2 (Aczél Margit halotti anyakönyve, 1966)

 

https://www.hangosfilm.hu/filmenciklopedia/cs-aczel-ilona (Aczél Ilona életrajza a hangosfilm.hu honlapon, 2019)

 

Megjegyzések

1. Aczél Endre Amit megírhatok című visszeemlékezésében állítja, hogy nagyapja, Aczél Endre testvére volt Aczél Ilona színésznő, a Nemzeti Színház örökös tagja. Ez valószínűleg téves családi hagyomány, jóllehet mindkettőjüket Alternek hívták, édesapjuk neve is megegyezik: Alter Sámuel. Édesanyjuk neve azonban eltérő, féltestvérek sem voltak. Az egyik család 1895-ben, a másik 1911-ben vette fel az Aczél nevet. Alter Sámuel, Aczél Endre édesapja 1909-ben elhunyt, Aczél Sándor (= Alter Sámuel), Aczél Ilona édesapja, 1940-ben (amikor Aczél Ilona elhunyt) még élt.

2. A nekrológok többségében, téves adatok szerint, 1888-ban született Aradon!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2023

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője