Ács Tivadar
Ács Tivadar

2024. július 25. Csütörtök

Ács Tivadar

történész, újságíró

Születési adatok

1901. november 9.

Budapest

Halálozási adatok

1974. február 6.

Budapest


Család

Nagyszülei, apai: Ács János, Turi Erzsébet.

Szülei: Ács Lukács (1862. okt. 16. Dömsöd, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.–1932. márc. 12. Bp.) székesfővárosi mérlegmester, Bíró Terézia.

Testvére: Ács Béla (1894. febr. 1. Bp.), Ács Ödön (1892. máj. 4. Bp.) újságíró, szerkesztő, Hottovy Károlyné Ács Erzsébet (1896. márc. 17. Bp.).

Felesége: 1936. febr. 22.–1974. febr. 6.: laborfalvi László Erzsébet.

László Erzsébet testvére: László Endre (1900. máj. 3. Bánffyhunyad, Kolozs vm.–1987. dec. 27. Bp. Temetés: 1988. jan. 15. Farkasrét) író, rádiós rendező.

Iskola

Kispesten éretts.

Életút

Életrajzi adatai hiányosak, még középiskolai tanulmányai színhelye sem ismert. Gimnáziumi tanulmányai befejezése után Budapesten bankhivatalnok (1920-as évek), majd hivatalát otthagyva megalapította  az Enargit Bánya- és Kohóművek Rt.-t (1924), ahol 1930-ig igazgatóként működött. A Kispesti Híradó, Az Est és a Magyar Hírlap c. lapok külső munkatársa (1920?–1930). Argentínában telepedett le, a Magyar Hírek szerkesztője (1930–1935), hazatérése után szabadúszó újságíróként különböző budapesti lapok munkatársa (1936–1945). A II. világháború után a Külügyminisztérium osztálytanácsosa, egyúttal a Magyarok Világszövetsége ügyvezető elnöke (kormánybiztosi rangban, 1945–1948).

Az 1920-as években bányavállalkozóként dolgozott, miután vállalkozása csődbe ment, a budapesti magyar kir. államrendőrség csalássorozat gyanújával vizsgálatot indított Ács Tivadar és a vállakozás társtulajdonosai (Hatvani Sándor és Vöröss Zsigmond) ellen. Valószínűleg ezért telepedett le Argentínában, ahol a Tűzföldön a magyarság ősi (turáni) kapcsolatait is kutatta. Hazatérése után sorra közölte művelődéstörténeti írásait, útirajzait és színes tudósításait a fővárosi lapokban és szakfolyóiratokban. Az 1940-es évektől szociáldemokrata és az SZDP-hez közeli politikusok (elsősorban Szakasits Árpád) baráti köréhez tartozott, 1943-ban kiadott Kossuth demokráciája c. forráskiadványa három fontos Kossuth-emlékiratot közölt. Az emigrációról közölt írásai és a nemzeti ellenállásban játszott (közelebbről nem ismert) szerepe miatt bízták meg a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) elnöki teendőivel, ahol lelkesedésével és agilitásával a demokratikus országokban élő magyarok sürgős segélyakcióját szervezte meg elsőként. Sok ezer magyar gyermek kapott teljes babakelengyét, majd ruha- és élelmiszer-segélyakciókat indított. Időközben a Külügyminisztériumban tanácsosnak nevezték ki a külföldi magyarok ügyosztályára (s egyes adatok szerint Tóth László rektorsága idején – 1946/47 – az Egyetemes Történeti Tanszékre is habilitálták).

Minisztériumi és egyetemi hivatali elbocsátása után 1948-tól csak kutatásaival – az emigráns magyarság kultúr- és művelődéstörténete és a Kossuth-emigráció története – foglalkozott. Alapvetően új eredményeket ért el az amerikai magyarság történetének vizsgálatában, összegyűjtötte az amerikai szórványmagyarság legjelentősebb személyiségeinek életrajzait, emlékhelyeit. Számos új, addig nem ismert forrást (elsősorban visszaemlékezést) talált és tett közzé. Eredményei közül kiemelkedik az Erzsébet-kori amerikai felfedező expedícióban részt vevő magyar humanista, Budai Parmenius István (†1583. aug. 29. Sable-sziget, Atlanti-óceán) életrajzi adatainak tisztázása (kutatásainak folytatása lett: egy német tudós Budai Parmeniusban vélte felfedezni az ős-Faust szerzőjét…) Ács Tivadar találta meg továbbá Berzéken, Perczel Mór leszármazottainál Karl Marx 1860. ápr. 16-án Londonból Perczel Mórnak írt német nyelvű levelét.

Emlékezet

Ács Tivadar Budapesten, a IX. kerületben (= Ferencváros) született, Kispesten élt és tevékenykedett, majd hosszú éveket töltött Dél-Amerikában, Argentínában. Hazatérése után Budapesten élt (utolsó lakcíme: Istvánmező, XIV. kerületben, Thököly út 162.). Kéziratait, visszaemlékezéseit, egyéb emlékeit a Politikatörténeti Intézet őrizte. Munkássága még feltáratlan, életrajza, sorseseményei tisztázatlanok.

Főbb művei

F. m.: önálló munkái: Régi kispestiek. (Kispest, Faragó Imre kiadása, 1937)
Dél-amerikai magyar utazók a XVII. és a XVIII. században. (Bp., Ács Tivadar magánkiadása, 1938)
Akik elvándoroltak. (Bp., Ács Tivadar magánkiadása, 1940)
Kossuth papja: Ács Gedeon. (Bp., Ács Tivadar magánkiadása, 1940)
New-Buda. Egy magyar városalapítás története Észak-Amerika Iowa államában. (Bp., Ács Tivadar magánkiadása, 1941)
Magyarok Latin-Amerikában. 32 képmelléklettel. (Officina képeskönyvek. 58. Bp., 1944
angolul: Hungary and the Americas. 1944)
Magyarok idegenben. A borítékot Sinkó Károly tervezte. (Bp., Magyar Téka, 1946)
A genovai lázadás. A Magyar Nemzeti Igazgatóság regénye. 1859–1861. (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1958)
Magyarok az észak-amerikai polgárháborúban. 1861–1865. (Bp., Pannonia, 1964).

F. m.: szerk.: Magyar úttörők az Újvilágban. László Károly 1850–1867. évi naplójegyzetei a Kossuth-emigráció amerikai életéből. Szerk. Illusztrált papír védőborítóban. A borító színes grafikája Illés munkája. (A Láthatár kiadása. Bp., 1942)
Kossuth demokráciája. Kiáltvány Amerika szabad népéhez. – A dunai állam-konföderáció és a nemzetiségi kérdés. – Magyarország alkotmánya. Közreadta és a jegyzeteket írta Á. T. A bevezetőt Szakasits Árpád írta. (A Szociáldemokrata Párt kiadványa. Bp., 1943)
Népek tavasza. Ismeretlen levelek, naplójegyzetek a magyar szabadságharc és emigráció korából. Összeáll., a bevezető
tanulmányt írta Á. T. (Bp., ABC Általános Nyomda és Grafikai Intézet, 1943)
A száműzöttek.
Fiala János 1848–1849-i honvéd alezredes emlékiratai az emigrációból. Szerk. (Bp., Hungária, 1943)
Magyarok és a Risorgimento. A magyar légionisták
életrajzgyűjteménye. Összeáll. (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. Tanulmányok. Új sorozat 12. Bp., 1961).

F. m.: tanulmányai: A tűzföldi Ona nemzet. (A Földgömb, 1937. 9.)
Dél-amerikai magyar utazók a XVII. és a XVIII. században. (A Földgömb, 1938. 3.)
Aki megelőzte Humboldtot meg Bonpland-t. (Búvár, 1938. 8.)
Egy elfelejtett magyar Afrika-utazó. (Búvár, 1938. 12.)
Egy XVI. századbeli budai költő Újfundlandban. (Új Idők, 1939)
A clevelandi magyarság. (Magyar Szemle, 1943. 1-6.)
Egy elveszettnek vélt corvina térképmellékletről. (Térképészeti Közlöny, 1950. 3-4.)
Maximilianus Transylvanus [Erdélyi Miksa], a Magallanes [Fernão de Magalhães]-expedíció krónikása (Filológiai Közlöny, 1961. 1-2.), Egy tengerbe veszett magyar humanista költő a XVI. században. Budai Parmenius István. (Filológiai Közlöny, 1962. 1-2.)
Kossuth Lajos, Herman Ottó és a Szegedi Iparos Párt megalakításának kísérlete, 1875. (Párttörténeti Szemle, 1962. 3.). Szocialistaellenes pártszövetség 1849-ben. (Párttörténeti Szemle, 1963. 3.).

F. m.: írásai a Láthatár c. folyóiratban: Kossuth papja. Ács Gedeon naplójából. (1940. 11.)
Dél-Amerika két Mayerja. Mayer Móric és Mayer Elemér. (1941. 1.)
Kossuth Lajos kolonizációs törvényei. Részlet a szerző New-Buda c. könyvéből. (1942. 2.)
Ismeretlen és újabb adatok Kőrösi Csoma Sándor életrajzához. (1942. 4.)
Az első „külföldi” magyar. Escandely Máté. (1943. 3.)
Erdély Browningja. Georges Browning. (1943. 5.)
A nicaraguai csatornaépítés magyar kezdeményezői. (1943. 7.)
Bölöni Farkas Sándor utóda. (1943. 11.).

Irodalom

Irod. és források: „A magyarság egyre hangosabbá váló óhaja a pogány magyar mítosz egyetemes rekonstrukciója” – mondotta Ács Tivadar bányaigazgató, aki az Országház téren fehér lovat akar áldozni a Napistennek. (Színházi Élet, 1925. 48.)
Laborfalvi László Erzsébet és Ács Tivadar hírlapíró f. hó 22-én házasságot kötöttek. (Pesti Napló–Pesti Hírlap, 1936. febr. 23.)
Ki volt Budai Parmenius István? [Ács Tivadar kutatásairól.] (Magyar Nemzet, 1968. jan. 24.)
Sz. A.: Így választottak Amerikában elnököt egy évszázaddal ezelőtt. A Kossuth-emigráció egyik tagjának feljegyzései. [Ács Tivadar László Károly feljegyzéseiről.] (Magyar Nemzet, 1968. szept. 22.)
Ruffy Péter: Latin nyelvű magyar költő felfedezése Kanadában és Angliában. [Budai Parmenius Istvánról és Ács Tivadar kutatásairól.] (Magyar Nemzet, 1972. okt. 11.)
Gál István:
Meghalt Ács Tivadar, a Kossuth-emigráció történésze. Aki felfedezte Marx levelét Perczel Mórhoz. (Tolna megyei Népújság, 1974. márc. 24.)
Elhunyt László Endre, a Magyar Rádió rendezője. (Magyar Nemzet, 1988. jan. 13.)
V. Molnár László: Ács Tivadar művelődéstörténeti-történeti publicista rövid életrajza és főbb műveinek bemutatása, kritikája. Sajtó alá rend. Gazda István, szakszerkesztő Bodorné Sipos Ágnes. (A Magyar Tudománytörténeti Intézet Tudományos Közleményei. 30. Piliscsaba, 2008)
Béres Dezső: Az idő pillérei. Újabb kommentált adatok Vöröss István költői nemzetségtáblájára. [Ács Tivadar bányavállalkozásáról.] (Vásárhelyi Látóhatár, 2017. 2.).

Irod.: műveiről: Gál István: Dél-Amerikai magyar úttörői. [Á. T. műveiről.] (Magyar Nemzet, 1940. júl. 16.)
-y: Á. T.: Akik elvándoroltak. (A Földgömb, 1940. 10.)
Rédey Mária: Á. T.: Kossuth papja: Ács Gedeon. – Á. T.: Akik elvándoroltak. (Budapesti Szemle, 1941)
Halász Gyula: Á. T.: New-Buda. Egy magyar városalapítás története Észak-Amerika Iowa államában. (A Földgömb, 1942. 5.)
Rédey Mária: Egy emigráns naplója. Magyar úttörők az Újvilágban. László Károly 1850–1867. évi naplójegyzetei a Kossuth-emigráció amerikai életéből. – Rédey Mária: Új könyv Új-Budáról. Á. T.: New-Buda. Egy magyar városalapítás története Észak-Amerika Iowa államában. (Budapesti Szemle, 1942)
Rédey Mária: Újabb emigráns emlékiratok. Á. T.: A száműzöttek.
Fiala János 1848–1849-i honvéd alezredes emlékiratai az emigrációból. (Budapesti Szemle, 1943)
Halász Gyula: Á. T.: Magyarok Latin-Amerikában. (A Földgömb, 1944. 7.)
Hernády Ferenc: Á. T.: Magyarok és a Risorgimento. A magyar légionisták életrajzgyűjteménye. (Magyar Könyvszemle, 1962. 4.)
Kiss
Mária: Á. T.: Magyarok és a Risorgimento. A magyar légionisták életrajzgyűjteménye. (Vasi Szemle, 1962. 2.).

Irod.: lexikonok: Keresztény magyar közéleti almanach. I–II. köt. (Bp., 1940)
Hungária irodalmi lexikon. Szerk. Kőhalmi Béla és Révay József. (Bp., 1947)
Révai kétkötetes lexikona. (Bp., 1947)
Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Prominent Hungarians Home and Abroad. (München, 1966)
Magyar utazók lexikona. Szerk. Balázs Dénes. (Bp., 1993)
Kortárs magyar írók. 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. I–II. köt. Szerk. F. Almási Éva. (Bp., 1997–2000)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
Zuglóiak. Életrajzi lexikon. Szerk. Buza Péter és Fodor Béla. (Bp., 2020).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939K-RLSW-1G (Ács Ödön születési anyakönyve, 1892)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DR8H-36H?i=351&wc=92QR-92Q%3A40678301%2C60592401%2C1077263103&cc=1452460 (Ács Tivadar születési anyakönyve, 1901)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9PB8-NYW?i=237&cc=1452460 (Ács Erzsébet és Hottovy Károly házassági anyakönyve, 1920)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-XW1S-1B?i=129&cc=1452460 (Ács Ödön és Moldvai Erzsébet házassági anyakönyve, 1923)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3QS7-L94V-SKR2?i=200&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A6V1L-8N7Q (Ács Lukács halotti anyakönyve, 1932)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9PBX-9VYG?i=48&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A6V9P-B2MW (Ács Tivadar halotti anyakönyve, 1974)

 

http://real.mtak.hu/18195/1/acs_tivadar_recenziok_141105.pdf (Ács Tivadar művelődéstörténeti-történeti publicista rövid életrajza és főbb műveinek bemutatása, kritikája, 2008)

Megjegyzések

1. Lexikonok téves születési helye: Kispest! Születési anyakönyve szerint Budapesten, a IX. kerületben (= Ferencváros) született!

2. Egyes adatok szerint Ács Gedeon és Ács Tivadar távoli leszármazotta.

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2023

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője